Vádat emeltek egy jobbikos országgyűlési képviselő ellen

Publikálás dátuma
2019.08.26. 12:06
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vád szerint egy LMP-s képviselőjelöltnek Farkas Gergely azt ajánlotta, kifizeti a kampányköltségeit, ha visszalép.
Választás rendje elleni bűntett miatt emelt vádat Farkas Gergely jobbikos országgyűlési képviselő ellen a Központi Nyomozó Főügyészség a Kecskeméti Törvényszéken. A vádhatóság hétfőn az MTI-hez eljuttatott, Keresztes Imre főügyész által jegyzett közleménye szerint Farkas Gergely 2018 márciusában, az országgyűlési választások előtt – a Jobbik Bács-Kiskun megyei 5. számú egyéni választókerületben nyilvántartásba vett képviselőjelöltjeként – az LMP képviselőjelöltjének felajánlotta, hogy ha visszalép a választástól, kifizeti neki a kampányra addig fordított hatszázezer forint költségét.
Farkas Gergely
Fotó: Béli Balázs
Ezzel a vádlott, a képviselőjelöltet passzív választójogának gyakorlásában anyagi juttatás ígéretével törekedett befolyásolni, ezt azonban az LMP-s jelölt visszautasította – áll az összegzésben. Miután az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára a parlament felfüggesztette, az ügyészség Farkas Gergelyt gyanúsítottként hallgatta ki; a politikus tagadta bűnösségét. A vádiratban a vádlott terhére rótt közigazgatás rendje elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – hívta fel a figyelmet az ügyészség.

Farkas Gergely: Politikai hátszél mozgatja a szálakat

Farkas Gergely hétfő délután a Facebook-oldalán úgy reagált a hírre: „jól mutatja az ügyészség működését, hogy előbb értesült a sajtó az ellenem folyó eljárás részleteiről, mint jómagam.” Szerinte nem csak benne merül fel ilyenkor, hogy „ez valójában egy kirakatper, ahol aztán jól bemutatják, hogy az ellenzéki oldalon milyen velejéig korrupt bűnözők vannak”. „Közben persze minden józan gondolkodású ember tudja, hogy ez a »hatalmas« ügy az LMP-s jelölttel való beszélgetésemben egy komolytalan visszakérdezés kellő módon való felnagyítása és nem ilyenekkel kellene az ügyészségnek az idejét töltenie, hanem a valódi bűncselekményekkel: merthogy tele van az ország megtörtént, milliárdos korrupciós ügyekkel, csak ezek valahogy sosem jutnak el vádemelésig” – tette hozzá. Farkas Gergely azt írta, továbbra is tiszta a lelkiismerete, és semmi törvénybe ütközőt nem követett el. „Ennek ellenére azért naiv nem vagyok: ha nem politikai hátszél mozgatná a szálakat, ez az ügy már eddig se jutott volna el” – fogalmazott.
Szerző
Témák
Jobbik kampány
Frissítve: 2019.08.26. 16:27

Komoly bajban van 40 magyar város

Publikálás dátuma
2019.08.26. 11:51

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Felpörgött az adósságspirál az önkormányzatoknál, de most nem elsősorban a helyhatóságok, hanem a cégeik miatt.
Az önkormányzatok, illetve cégeik közel 500 milliárd forinttal tartoznak a bankoknak és a szállítóknak. Az adósság csaknem felét a hulladék, az ivóvíz és a szennyvízcégek halmozták fel, míg a fennmaradó részt a településfejlesztéséből és üzemeltetésből adódik össze - írja az Mfor.   Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a portálnak elmondta, ő maga is közel 40 olyan városról tud, ahol hamarosan be kell avatkozni, olyan nagy a baj. Mindezt úgy, hogy a 2011 és 2014 közötti adósságkonszolidáció keretében összesen 2016 településtől 1368 milliárd forint  hitelt vállalt át az állam. Igaz, ezzel együtt feladatokat is átvett, hivatkozva pedig erősen szűkültek az állami források. A helyi önkormányzatok központi költségvetésből juttatott támogatásai csaknem a felére estek vissza.
Szerző
Témák
önkormányzat

Új negatív csúcsot döntött a magyar egészségügy

Publikálás dátuma
2019.08.26. 10:16
Képünk illusztráció
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Először esett be a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás, ebből is csak 4,8 százalékot áll az állam.
Elég részletes elemzést készített a Válasz Online a magyar egészségügy pénzügyi adatai alapján. A lap azt a KSH alapján azt írja, hogy először esett be a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás. A 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik.
Fekvőbetegként tíz forintból egyet, járóbetegként négyet, a patikákban pedig hatot a biztosítottak állnak – legtöbbször készpénzben.

A kórházi ellátásban továbbra is döntő fölényben van a közfinanszírozás, ám most először került tíz százalék fölé a fizetős egészségügy, vagyis a műtétekért zsebből vagy önkéntes pénztáron keresztül kifizetett összeg. A járóbeteg-ellátásban ugyanez az arány 43 százalék. Az ötéves mélypont (vagy más nézőpontból a csúcspont) 2014-ben volt, akkor a magánkiadások aránya elérte a 47 százalékot: csaknem fele-fele arányban osztozott az állam és a beteg a kiadásokon. Azóta valamelyest erősödött a közfinanszírozás. Mindez azért meglepő, mert 2017-re a magánszektor vezető szereplői 20 százalék feletti mértékben tudták növelni a bevételeiket, várható volt, hogy a fizetős egészségügy egésze is bővül. Nem így lett. A KSH-adat ismeretében valószínűsíthető, hogy a nagyok a kicsik kárára nőttek, csökkenhetett a lakásrendelők versenyképessége. Az egészségügy harmadik kiemelkedően fontos területén, a gyógyszer-finanszírozásban az állam immár tartósan kisebbségben van: 2017-ben is a betegek állták a kiadások 52 százalékát. A Válasz Online mindebből kiindulva négy kérdésre is választ keresett: 
  • Miért kell hónapokat, éveket várni egy egészségügyi beavatkozásra, ha a kórházi ágyak 34 százalékán senki sem fekszik?
  • Miért érzik úgy a betegek, hogy egyre kevesebb jut rájuk, ha közben a hírekből folyton azt hallják: dől a pénz az egészségügybe?
  • Hogyan nőhettek jelentősen a bérek, ha közben a gyógyítás GDP-részesedése csökken?
  • Hogyan lehet erős az állami egészségügy, ha gyengék a vezetői?
Szerző
Frissítve: 2019.08.30. 00:17