Világszintű összefogást kér Ferenc pápa az erdőtüzek megfékezéséhez

Publikálás dátuma
2019.08.25. 16:14

Fotó: VICTOR MORIYAMA / AFP
Az amazóniai esőerdők a föld tüdejét jelentik, együtt kell megállítani a pusztító tüzeket – üzente a katolikus egyházfő.
 Globális összefogásra és az Amazonas-medence esőerdőinek védelmére buzdított Ferenc pápa -yírja a Reuters. A katolikus egyház vezetője a Szent Péter téren tartotta meg szokásos vasárnapi beszédét, és emlékeztetett a több százezer hektáron pusztító tüzekre.
„Imádkozzunk, hogy mindannyiunk közös munkájával meg lehessen állítani ezeket. A tüdőként funkcionáló erdők létfontosságúak bolygónk számára” - mondta a több ezer ember előtt tartott szónoklat során. Eközben csak csütörtökön és pénteken 1600 új erdőtüzet fedeztek fel a brazil űrkutatási hivatal, az INPE szakemberei – január óta pedig 78 383 erdőtüzet regisztráltak Brazíliában, ami önmagában is több éves rekord, és a szakértők szerint elsősorban az erdőirtásra és a nagy szárazságra vezethető vissza. A legnagyobb pusztítást főleg a termőföld reményében gyújtogató farmerek okozzák – a nemrég megválasztott elnök, a szélsőjobbos Javier Bolsonaro közvetve még bátorította is terjeszkedésüket. Bolsonaro csak a nemzetközi nyomás hatására volt hajlandó lépni a tüzek terjedése ellen.
Ferenc pápa nem először szólal fel a környezet, az esőerdők és lakóik védelmében: 2015-ben a globális felmelegedés veszélyeit taglaló pápai enciklikát adott ki, és több alkalommal is kiállt az Amazonas- medence őslakóinak védelmében, hangsúlyozva, hogy joguk van területeik és kultúrájuk megőrzéséhez.
Szerző
Frissítve: 2019.08.25. 16:21

Macron megküzdött Trumppal

Publikálás dátuma
2019.08.25. 15:46

Fotó: ANDREW HARNIK / AFP
Emmanuel Macron igen apró sikereket ért el a G7-ek biarritzi csúcstalálkozóján. Trump elnökkel nehéz dolga volt.
A recessziótól való félelem jellemezte a hét legfejlettebb ipari ország, a G7-ek franciaországi, biarritzi csúcstalálkozóját. A házigazda, Emmanuel Macron köztársasági elnök megpróbálta elérni azt, hogy a Donad Trump miatt a szétesés jeleit mutató fórum legalább minimális egységet mutasson. Az amerikai elnököt ezért rögtön megérkezése után ebédre invitálta, ez nem szerepelt a Fehér Ház programjában. Trump munkatársai sem vettek részt az ebéden. Ez a húzás – ha időlegesen is -, meg is tette hatását. Az elutazása előtt még a francia borok elleni büntetővámmal fenyegetőző Trump retorikája hirtelen megváltozott, kiváló kapcsolatokról beszélt a francia elnökkel. Derűlátónak mutatkoztak abban, hogy a legfontosabb kérdésekben. „Sok dolgot érünk majd el” – fejtette ki. Macron pedig köszönetet mondott az amerikai elnöknek. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy jelentős áttörés történt volna az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyában. Trump már azzal megadta az alaphangot azzal, hogy még Biarritzba utazása előtt a Twitteren jelentette be, hogy további öt százalékkal emeli a kíni árukra kivetett büntetővámokat. A bejelentés órákkal azután történt, hogy a kínai kormányzat az amerikai termékekre vetett ki új vámokat. Az amerikai elnök úgy vélte, hazája nyeri a kereskedelmi csatát, egyúttal azt is közölte, bármikor tárgyalna. Amerikai szakértők figyelmeztetnek arra: a vámok kivetése visszavetheti az amerikai gazdaságot. Macron erre televíziós beszédben közölte: mindent meg kell tenni azért, hogy csökkenjen a feszültség. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig rámutatott, hogy a kereskedelmi háborúk recesszióhoz vezetnek, a gazdaságot a kereskedelmi megállapodások élénkítik. Boris Johnson brit kormányfő is csatlakozott hozzájuk. Mint mondta, azok, akik a büntetővámokat támogatják, később felelősségre vonhatóak lesznek a világgazdaság teljesítményének visszaeséséért. Ezért – mint hangoztatta – közös fellépésre van szükség a vitás gazdasági kérdésekben. Hozzátette, egyetlen ország sem határozhatja meg egyes egyedül a keretfeltételeket. Trump konfrontatív politikáját jelzi az is, hogy Boris Johnsont ismét arra bátorította, London vigye véghez a Brexitet. Johnson szerinte nagyon alkalmas a kilépés levezénylésére. Egyúttal komoly kereskedelmi megállapodást helyezett kilátásba London számára. Kiderült azonban, a megegyezést másként képzeli el Trump és Johnson. Utóbbi egy nagy, előbbi több kis megállapodásról tett említést.
Irán kérdésében apró előrelépést lehetett tapasztalni.. Macron arra kérte Trumpot, tegyen lépéseket azért, hogy közösen biztosítsák: a perzsa állam ne tegyen szert atomfegyverre. Az amerikai elnök azonban kitérő választ adott. Később azonban az állam- és kormányfők megbízták Macront azzal, küldjön egyértelmű üzenetet Teheránnak. Mint a francia elnök elmondta, ez nem tárgyalási megbízást jelent. A csúcstalálkozón egy sor kérdést érintettek, Ukrajna, Szíria, Líbia és Észak-Korea ügyét, de szót ejtettek a klímaváltozásról és az Amazonas térségében dúló erdőtüzekről is. Macron úgy véli, hogy a világot érintő kihívásokban Franciaország hiteles közvetítő lehet. A G7-es csúcsok idején szinte menetrendszerűek az antiglobalista tüntetések. Bayonne városában, Biarritz közelében tüntetők egy csoportja megpróbálta áttörni a kordont, a rendőrség 68 személyt vett ideiglenesen őrizetbe, 38-an kerültek vizsgálati fogságba. A rendőrök könnygázt vetettek be. A résztvevők szerint 15 ezren vettek részt a megmozduláson, a rendőrség úgy vélte, legfeljebb 9 ezren lehettek.

Katonai drónok zuhantak a Hezbollah médiaközpontjára

Publikálás dátuma
2019.08.25. 14:38
Illusztráció
Fotó: Jewel SAMAD / AFP
Az egyik fel is robbant, súlyos anyagi károkat okozva. Hogy ki volt a támadó, nem egyértelmű, ám Irán és Izrael között egyre élesedő közvetett háború zajlik.
Két drón zuhant Bejrútban a Hezbollah radikális síita milícia médiaközpontjára, az egyik felrobbant - jelentette az izraeli média vasárnap. Az izraeli újságok honlapjai eleinte bejrúti források alapján izraeli drónokról írtak, de később a helyszíni felvételek alapján azt közölték, hogy a drónok iráni gyártmányúak lehettek, szemben a korábbi értesüléssel. Az épületben súlyos anyagi károkat okozó drónok az iráni irányítás alatt álló Hezbollah irodájának a tetejére zuhantak vasárnap kora reggel.  Libanon hivatalos hírügynöksége szerint hárman megsérültek - írja az MTI.

Még vizsgálják a maradványokat

A robbanás három órával követte a Szíriában végrehajtott izraeli légicsapást, amelynek célpontja az észak-izraeli dróntámadásra készülő, Damaszkusz mellett állomásozó iráni haderő volt. Az izraeli média, a szokásokkal ellentétben, nyíltan beszámolt a szíriai csapásról, és közölte, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán személyesen követte az eseményeket.  Az izraeli Háárec című újság honlapján Ámosz Harel katonai elemző vasárnap úgy vélekedett, hogy Irán Izrael július tizenkilencediki légitámadását készült megtorolni – méghozzá biztonsági támaszpontokra, nukleáris létesítményekre mért dróntámadásokkal -  amikor az izraeli légierő lecsapott a Teherán irányította síita milíciák Szíriában kialakított fegyverraktáraira. A bejrúti robbanással kapcsolatban azonban az izraeli újságok csak a libanoni beszámolók átvételére szorítkoztak. A bejrúti jelentések eleinte arról számoltak be, hogy a Hezbollah katonái lelőtték az izraeli pilóta nélküli légi eszközöket, de később azt közölték, hogy nem vették őket célba, hanem azok maguktól robbantak fel, illetve zuhantak a Hezbollah propagandaközpontjára.   Mohamed Afif, a Hezbollah szóvivője bejelentette, hogy náluk vannak az egyik drón maradványai, és most tanulmányozzák azokat.  Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah szervezet vezetője mindenesetre délutánra éles hangú beszédet hirdetett válaszul. 
Szerző