Szabad szemmel – Így készíti elő Orbán és Salvini a hangulatot az antidemokratikus lépésekhez

Publikálás dátuma
2019.08.22. 06:59

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 22.
Der Standard A jobboldali-populista, illetve szélsőjobbos pártok és politikusok remekül fel tudják cserélni az áldozat és a tettes szerepkörét, hogy igazolják agressziójukat tényleges kárvallottakkal szemben – mutat rá az elemzés. De az olyan tekintélyelvű rendszerek is élnek a módszerrel, mint az orosz és a kínai, amikor bajkeverőnek és terroristának állítják be a demokratikus jogokért tüntető embereket, hogy le tudják szerelni azokat. Amikor az Osztrák Szabadságpárt elnöke, továbbá Orbán, Salvini, vagy éppen az AfD tudatos lakosságcseréről beszél, akkor összeesküvés elmélettel vegyítik az áldozat-elkövető-szerepcserét, éspedig azért, hogy előkészítsék a hangulatot erőszakos, antidemokratikus lépésekhez. Vagy amikor Strache ibizai cimborája, Gudenus átveszi Orbán teóriáját, miszerint a zsidó Soros György muzulmánokkal akarja elárasztani Európát, akkor a legrosszabb emlékek jönnek fel az emberben. A leghíresebb, egyben a legszörnyűbb példát a szerepek kiforgatására Hitler szolgáltatta, amikor 1939. január 30-án meghirdette a világháborút, egyúttal pedig a holokausztot. Ma mások a dimenziók, de az eszközt továbbra is mindennél jobban szeretik a demokráciaellenes, agresszív politikusok.
FAZ „Pokolba a liberális renddel!” Ezt a címet választotta tanulmányának Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem tanára, mivel úgy látja, hogy Amerikában a teokratikus, antiliberális körök ismét a tekintélyelvű megoldásokat részesítik előnyben. Mint rámutat, a társadalmi változásokban kételkedő konzervatívok és az autoriter gondolkodású jobboldali-populisták együttműködése nem csupán az Egyesült Államokban fenyeget, ráadásul van történelmi előzménye, hiszen a keresztények és a fasiszták együttműködésére a hajaz, a két világháború közti időszakból. Trump gátlástalanul nacionalistának minősíti magát, aminek része, hogy csakis a nemzet jelenti az emberek magától értetődő politikai otthonát, minden más természetellenes. A konzervativizmus ugyanakkor egyértelműen az állítólagos „kozmopolita liberalizmus” ellen irányul, mondván, hogy az fel akarja számolni a népek sajátosságait és egy globális rezsimet, illetve egységes kultúrát akar életre segíteni. A nacionalisták számára a kedvenc téma a kultúra, illetve a vallás, nem pedig a politika vagy a gazdaság. Merthogy szerintük a Nyugat nem az alkotmányra, hanem a Bibliára épül. Egyik teoretikusuk a minap azt írta, hogy le kell győzni az ellenséget, utána pedig a közösséget kell megtenni legfőbb értéknek. Ebből fakad azután csodálatuk az olyan jobboldali-populisták iránt, akik aláássák a demokráciát. Így nem győznek dicshimnuszt zengeni Orbánról és Kaczynskiról. Az amerikai orbanistáknak elegük van a sokszínű társadalomból. Ám a mai jobboldali-populisták nem egyszerűen a fasizmus visszajáró lelkei. Viszont azoknál az értelmiségieknél, akiknél a liberálisellenesség vallási forrásokból ered, egyértelműen meg lehet figyelni, hogy végső megoldásként hajlandóak tekintélyelvű eszközökkel élni, illetve kaphatóak arra, hogy taktikai szövetséget kössenek napjaink Trumpjaival. Ha a két tábor kultúrharca részben egybeesik, szem előtt tartva, hogy a demagógokról általában feltételezik: képesek mozgósítani a tömegeket, nos, attól az illiberális konzervatívok olyan nagy hatást remélnek, amilyenről az elődeik legfeljebb csak álmodhattak.  
Süddeutsche Zeitung A lap arra figyelmeztet, hogy az uniónak megoldást kell találnia a menedékkérők elosztására, sőt Ursula von der Leyennek is foglalkoznia kell a kérdéssel, ha politikailag egyben akarja tartani a szervezetet. Annál is inkább, mivel most is van olyan hajó, amely e pillanatban sehol sem köthet ki, noha bajba jutott migránsokat mentett ki. A kommentár nem tartja reálisnak, ami pedig sokak kívánsága volna, hogy ti. minden tagállam vegyen át menekülteket, amiről viszont egyes államok hallani sem akarnak, lásd Magyarországot. Márpedig az EU megosztását kockáztatná, aki megpróbálná más véleményre hangolni ezeket a kormányokat. Az azonban látszik, hogy ez lesz az egyik legfőbb feladata a jövendő Bizottság számára. Nem mintha olyan magas volna az érkezők száma: az idén eddig 50 ezren vannak. A módszer jól ismert: Brüsszelnek az eddiginél sokkal nagyobb támogatást kell adnia azoknak az államoknak, ahonnan ezek az emberek elindulnak. Akik pedig már eljutottak Európába, de nem kaptak menedékjogot, azokat sürgősen haza kell küldeni. A rettenetes líbiai tábort, ahol sokszor kikötnek a migránsok, fel kell számolni. Továbbá több legális lehetőséget kell teremteni a bevándorlásra. Egyik intézkedés sem hat máról holnapra, de meg kell engedni, hogy partra szálljanak a Földközi-tengeren veszteglő migránsok. A labda most a tagországoknál van, a jövő hónapban akarnak gyógyírt találni a kérdésre. Ám nem szabad a közreműködést attól függővé tenni, hogy van-e elég olyan állam, amely szintén hajlandó segíteni.
Szerző

Putyin: Washington új manőverező robotrepülőgépet telepíthet Európában, amire kénytelen lenne válaszolni

Publikálás dátuma
2019.08.21. 21:25

Fotó: Alexei Druzhinin / AFP/Sputnik
Az Egyesült Államok földről indítható új manőverező robotrepülőgépet telepíthet Romániában és Lengyelországban, amit Oroszország olyan fenyegetésként értékelne, amelyre válaszolnia kell - jelentette ki az orosz elnök.
Az amerikai fegyveres erők vasárnap először teszteltek egy több mint 500 kilométeres hatótávolságú, mobil indítószerkezetről indított manőverező robotrepülőgépet azóta, hogy Washington augusztus 2-án felmondta a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött orosz-amerikai INF-egyezményt. Putyin csalódottságának adott hangot az amerikai rakétakísérlettel összefüggésben, amely szerinte tovább élezheti a biztonsági helyzetet a világban, különösen pedig Európában. Szerinte ugyanis Washington képes lenne Romániában és Lengyelországban is telepíteni a rakétarendszert, egy ilyen intézkedésre viszont Oroszország megfelelő és viszonosságon alapuló választ lenne kénytelen adni. Putyin felidézte, hogy az Egyesült Államok eredetileg tengerről indítható Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépet alakított át földről indítható változatra. A harceszközt a Romániában már telepített, és a Lengyelországban hamarosan telepítendő indítóállásokról is ki lehet majd lőni - tette hozzá. Az orosz elnök elmondta, hogy megvitatta finn hivatali partnerével a globális stratégiai egyensúly fenntartásának kérdéskörét. Hangsúlyozta, hogy Oroszország - korábbi ígéretéhez híven - megkezdi a közepes- és rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztését, de nem fogja telepíteni azokat, amíg az Egyesült Államok sem tesz ilyen lépést. Az orosz elnök beszélt az észak-oroszországi Arhangelszk megyében augusztus 8-án, egy katonai létesítmény területén bekövetkezett halálos balesetről is. Megerősítette a korábbi értesüléseket, miszerint fegyverkísérlet során történt a hét emberéletet követelő szerencsétlenség. Putyin aláhúzta, hogy Moszkva nem tehet mindent közzé a robbanásról, tekintve az ügy katonai természetét. Azt sem hozta nyilvánosságra, hogy milyen fegyverrendszert teszteltek. Mindamellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy a háttérsugárzás mértéke normális szinten van az incidenst követően. "Az illetékes hatóságaink rajta vannak az ügyön, a rendelkezésemre álló jelentések szerint minden rendben van. A szomszédos országok sem regisztrálták a háttérsugárzás megemelkedését, ez mindenki számára nyilvánvaló, hiszen ezek egyértelmű adatok, s ha történik valami, az kimutatható akár több tucat kilométerre is" - mondta az orosz elnök. Mint mondta, a jövőben egy jobb mechanizmusra van szükség az értesülések megosztására ilyen jellegű szerencsétlenségek bekövetkezte esetén. A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat korábban azt közölte, hogy szakemberei egy "rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak" a detonáció idején, amelyben hivatalos közlés szerint a vállalat öt, az orosz védelmi minisztériumnak pedig két alkalmazottja vesztette életét, és további hat ember megsérült. Niinistö elengedhetetlennek nevezte, hogy új tárgyalásokat kezdjenek a fegyverkorlátozásról. "Természetesen gondot okoz, hogy olyan helyzetbe kerültünk, amelyben nem hatályosak már a korábbi megállapodások. Még inkább érezni ezt a problémát Európában" - hangsúlyozta a finn elnök. A finn államfő egyben fontosnak tartotta, hogy Oroszország június óta az Európa Tanács teljes jogú tagjaként folytatja ismét munkásságát a testületben. "Különösen fontos, hogy Oroszország az emberi jogok európai rendszerén belül marad" - fűzte hozzá Niinistö.
Szerző
Témák
Putyin

Egy mexikói bíró engedélyezte a kokain rekreációs célú fogyasztását

Publikálás dátuma
2019.08.21. 14:27

Fotó: Shutterstock
Ha a felsőbb bíróság is jóváhagyja a döntést, az ország egy hatalmas lépéssel közelebb kerülhet a drogháborúk végéhez.
Mexikóban egy bíró engedélyezte kokain fogyasztását rekreációs célból két embernek - adta hírül szerdán a BBC brit média. Ez az első ilyen ítélet Mexikóban. A bíró engedélyezte, hogy a két érintett birtokolhasson, szállíthasson és fogyasszon a kábítószerből, de kikötötte, hogy nem árusíthatnak belőle. A döntés tehát a fogyasztók dekriminalizációját jelentené, nem a kokain legalizálását.
A két kedvezményezett még nem örvendezhet, mivel a döntést magasabb bírósági szinten is jó kell hagyni. A Mexikó Egységben a Bűn Ellen (Mexico United Against Crime - MUCD) nevű szervezet viszont örömének adott hangot. Történelminek minősítette a döntést, amely - mint hangoztatja -
újabb lépés egy alternatív drogpolitika kialakításában.

Az MUCD egyik fő célja, hogy Mexikó megszűnjön a drogháborúk országa lenni. Tavaly Mexikóban több mint 33 ezer, kábítószerrel összefüggő emberölést követtek el, 15 százalékkal többet, mint tavalyelőtt.
Témák
Mexikó kokain
Frissítve: 2019.08.21. 14:32