Őrizetbe vették a hongkongi brit főkonzulátus egyik munkatársát Kínában

Publikálás dátuma
2019.08.21. 12:15
A hogkongi brit konzulátus épülete
Fotó: Google Street View
Állítólag törvényt sértett, de az esetnek a hongkongi tüntetések miatt feszült kínai-brit viszonyhoz is köze lehet.
A hongkongi brit konzulátus egyik munkatársát 15 napig tartó közigazgatási elzárás alá helyezték a dél-kínai Sencsenben - közölte Keng Suang, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdai pekingi sajtótájékoztatóján. A szóvivő újságírói kérdésre erősítette meg azt a sajtóértesülést, miszerint a feltehetően hongkongi származású
Simon Chenget augusztus 8-a óta őrizetben tartják Kínában, ahol üzleti úton volt.

A Hong Kong Free Press (HKFP) című hongkongi híroldal egy kedden közzétett cikke szerint Cheng a konzulátus skót nemzetközi fejlesztési osztályán dolgozott mint kereskedelmi és befektetési tisztviselő. Az eredeti terv szerint rögtön azt követően visszatért volna a Sencsennel szomszédos Hongkongba, hogy az üzleti rendezvény, melyen részt vett, véget ért; fel is szállt a visszatérő vonatra, de azzal nem ért célba. Cheng barátnője ezek után augusztus 10-én kapott tájékoztatást arról, hogy a férfit közigazgatási elzárás alá helyezték Kínában, de a döntés okát, valamint Cheng hollétét nem árulták el neki.
Keng Suang keddi sajtótájékoztatóján még úgy nyilatkozott: nem tud az ügyről, majd másnap már megerősítette a hírt. Azt közölte:
a férfit azért helyezték közigazgatási elzárás alá, mert megsértette a hatályos kínai törvényeket.

Arról, hogy Cheng diplomata státusszal rendelkezik-e, illetve pontosan milyen dokumentumokkal utazott Kínába, egyelőre nem lehet tudni.
Simon Cheng
Fotó: Facebook
A kínai külügyi szóvivő az esettel kapcsolatban megjegyezte: Kína már több alkalommal figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy ne avatkozzon bele Hongkong ügyeibe, illetve Kína belügyeibe, és hagyjon fel a felelőtlen megjegyzésekkel.

Trump: zsidók ne szavazzanak a demokratákra!

Publikálás dátuma
2019.08.21. 11:22

Fotó: JACK GUEZ / AFP
„Úgy gondolom, hogy az a zsidó, aki a demokratákra szavaz, vagy a teljes tudatlanságáról vagy nagy fokú hűtlenségéről ad tanúbizonyságot” – mondta az amerikai elnök.
Donald Trump kedden a Fehér Házban a Demokrata Pártot támadta újságírók előtt, hiányolva a zsidó állam melletti szolidaritásukat, miután Izrael a minap megtagadta a beutazási engedélyt két demokrata párti, muszlim vallású amerikai képviselőnőtől, az amerikai születésű, palesztin gyökerű Rashida Tlaibtól és a Szomáliából bevándorolt Ilhan Omartól. Mindketten ismertek arról, hogy keményen bírálják Izrael politikáját.  Trump személyesen kérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy ne engedjék be az országba a két kongresszusi tagot. Izrael – a beutazási engedélykérelmet mindkét amerikai törvényhozó vonatkozásában elutasító eredeti döntés után – Tlaib esetében hajlandó lett volna engedményt tenni, mert neki a Jordán folyó nyugati partján él a nagyanyja, de a képviselőnő ezt a feltételek megalázó voltára hivatkozva visszautasította. Az izraeli állam magatartása felháborodott nyilatkozatokat váltott ki az amerikai demokraták körében.    Trump a Fehér Házban kifakadt a demokraták magatartása miatt, és azt állította, hogy „Izrael Állam ellenében védelmére keltek ennek a két embernek”. „Úgy gondolom, hogy az a zsidó, aki a demokratákra szavaz, vagy a teljes tudatlanságáról vagy nagy fokú hűtlenségéről ad tanúbizonyságot” – mondta az elnök, és ezzel a kijelentésével újabb vitát váltott ki Amerikában.  Halie Soifer, az Amerikai Zsidó Demokrata Tanács igazgatója szerint Trump fegyverként használja és beemeli a politikába az antiszemitizmust. A Republikánus Zsidó Koalíció azzal az érveléssel igyekezett védeni az elnököt, hogy Trump szemrehányását úgy kell érteni, ő az említett embereket önmagukhoz – tehát nem Izraelhez – tekinti hűtlennek.  A felmérések szerint az Egyesült Államokban élő zsidók többsége politikailag a demokratákkal azonosul, a tavalyi képviiselőházi választásokon 72 százalékuk a demokrata párti jelöltre voksolt. Ugyanakkor az amerikai zsidók jelentős része egyáltalán nem tekint kritikátlanul Izraelre. A Pew közvélemény-kutató áprilisi felmérése szerint a zsidó amerikaiak 42 százaléka, a keresztény amerikaiaknak pedig csak a 26 százaléka látja úgy, hogy Donald Trump túlságosan elfogult Izrael mellett.   
Ilhan Abdullahi Omar és Rashida Tlaib képviselők
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP

Nem megy Trump Dániába, hogy megvegye Grönlandot

Lemondta dániai látogatását Donald Trump amerikai elnök, aki a minap felvetette, hogy az Egyesült Államok megvásárolná Koppenhágától Grönland szigetét, de dán részről leszögezték, hogy Grönland nem eladó, sőt Mette Frederiksen dán kormányfő azon reményének is hangot adott, hogy Trump csupán viccelt. Az elnök a hét végén a dél-franciaországi Biarritzba utazik, ahol részt vesz a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G7-es csoport csúcsértekezletén. Onnan indult volna Dániába. Szeptember 1-jén már Lengyelországban emlékezik meg a második világháború kitörésének évfordulójáról, majd másnap részt vesz a „Három tenger” (Adria, Balti-tenger, Fekete-tenger) regionális együttműködési fórum lengyelországi csúcstalálkozóján.  

Témák
USA Izrael
Frissítve: 2019.08.21. 12:03

A lángoló Amazonas füstje még 2700 kilométerre is sötétbe borítja a városokat

Publikálás dátuma
2019.08.21. 10:58
Alkonyati sötétség nappal São Paulóban
Fotó: Leandro Mota
Rekordszámú erdőtüzet észleltek idén Brazíliában. Az ok gyújtogatás, a gyújtós pedig Jair Bolsonaro elnöklése.
Sao Paulo mintegy 2700 kilométerre fekszik a brazíliai Amazonas és Rondona államoktól, melyekben az erdőtüzek égnek. Ez nagyjából Budapest és az iraki főváros, Bagdad távolsága. Ennek ellenére hétfőn, augusztus 20-án napközben Sao Paulo órákra sötétségbe borult, mert a lángoló esőerdők füstje eltakarta a napot. "Éjszakai sötétség volt" - írta le benyomásait a BBC-nek a város egyik lakója, más arról beszélt, hogy még cudar viharok közben is több a napfény, mint ekkor volt.
Rekord számú, 72 843 erdőtüzet észlelt idén az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE), írja az MTI. Ez egyébként az az intézet, melynek vezetőjét nemrég az igazság közléséért rúgta ki az új brazil elnök. Az erdőtüzek számának példátlan növekedését ugyanis azóta észlelték, hogy januárban hivatalába lépett a szélsőjobboldali, és ennek megfelelően a végletekig piacpárti Jair Bolsonaro.
Csak múlt csütörtök óta a műholdak 9507 új erőtüzet regisztráltak az országban, többségüket a világ legnagyobb esőerdőjének otthont adó Amazonas medencéjében.

A felvételek tanúsága szerint Roraima északi szövetségi államot is sötét füst borítja. Az állam déli részén már szükségállapotot hirdettek, és fővárosában, Manausban környezetvédelmi riadókészültséget rendeltek el a tüzek miatt már augusztus 9-én, majdnem két hete. Nőtt az erdőtüzek száma Mato Grosso és Para államokban, ahol az brazil mezőgazdasági területek érintkeznek az Amazonas-medencével, és ahol felgyorsult az erdőirtás. Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de itt már többről van szó: a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy az illegális fairtások helyén legelők lehessenek. A marhahús az egyik legértékesebb brazil exportcikk, nemrég az EU is kereskedelmi egyezménnyel biztosította behozatalát az európai piacra - kétségbe ejtve a magyar gazdákat.
Bolsonaro már kampánya alatt meghirdette az Amazonas vidékének mezőgazdasági és bányászati célú "fejlesztését". Amikor az erdőtüzek megszaporodásáról kérdezik, rendre félresöpri a bírálatokat. Múlthónapban, mikor a fairtásról kérdezték, nehezen értelmezhetően azzal válaszolt: "ön a környezetszennyezésről beszél. Elég lenne csak minden második nap kakálni. Az jobb lesz az egész világnak". Most mellébeszélés helyett a tagadást választotta eszközéül, az időjárásra fogva a példátlan természetpusztítást.
Csakhogy hamisan érvel Bolsonaro az INPE szerint. "Semmi abnormális nem történt idén az időjárásban" - nyilatkozta az egyik kutató, Alberto Setzer. "A száraz időszak kedvező körülményeket biztosít a tűz használatához és terjedéséhez, de a tűzgyújtás emberi tevékenység" - tette hozzá.
Az IPNE augusztus elején közzétett jelentése szerint megháromszorozódott a kiirtott erdőterület nagysága az Amazonas vidékén júliusban 2018 júliusához képest.
Szerző