Itália az elnökre figyel – Mattarella kezében van a kormányválság megoldásának kulcsa

Publikálás dátuma
2019.08.22. 09:00

Fotó: PAOLO GIANDOTTI / AFP
Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök szerdán megkezdte konzultációit arról, milyen kiutat találjon a jelenlegi válságból. Többismeretlenes egyenlet ez.
Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök kezében van a kormányválság megoldásának kulcsa. A kérdés az, sikerül-e új parlamenti többséget létrehoznia, vagy Matteo Salvini, az olasz jobboldali populista Liga elnökének óhaja teljesül, s előrehozott választást kell kiírni. Az államfő Giorgio Napolitano volt köztársasági elnökkel, valamint a parlament két házának elnökével, a szenátus munkáját irányító Maria Elisabetta Casellatival és a képviselőház élén álló Roberto Ficóval folytatott megbeszéléseket. Csütörtökön pedig a parlamenti pártok képviselőivel tanácskozik. Ezután szállhat fel a fehér füst, s derülhet ki, milyen kiutat talált Mattarella a jelenlegi válságból. Feltételezhető, hogy az elnök egy új parlamenti többség létrehozásán fáradozik. Ugyan – szemben cseh kollégájával, Milos Zemannal – sosem lépte túl államfői hatásköreit, az alkotmány értelmében ezúttal csakis tőle függ az, milyen irányt vegyenek az események. Mattarella rendre békítőként lépett fel a különböző válsághelyzetekben, s figyelmeztette a pártvezetőket arra, tiszteletben kell tartaniuk a demokratikus alapjogokat. A szicíliai családból származó köztársasági elnök politikusi pályája kezdetétől igazi antifasiszta, aki egykor Alcide De Gasperivel és más politikusokkal létrehozta a Kereszténydemokrácia (DC) pártot, amely fél évszázadon át dominálta az olasz belpolitikát. 2015 januárjában választották meg államfőnek a balközép Demokrata Párt (PD), illetve kisebb jobb- és baloldali pártok támogatásával. Nem ez az első eset, hogy Mattarellára figyel Itália. 2016 decemberében népszavazást rendeztek Olaszországban az akkori kormányfő, Matteo Renzi alkotmányos reformjairól, ám nagy többséggel utasították el a tervezetet. Mattarella akkor Paolo Gentiloni addigi külügyminisztert nevezte ki miniszterelnöknek. Sokáig tartottak a 2018 márciusában megrendezett parlamenti választást követő konzultációi, mígnem júniusban létrejött a most megbukott populista kormány. Mattarellát kiváló tárgyalóként ismerik. A római jog professzora és a Palermói Egyetem rektora. Természetesen nem kizárólag az elnöktől függ, milyen megoldás körvonalazódik, a kérdés az, sikerül-e kormányzati együttműködésre rávenni az Öt Csillag Mozgalmat, amely a tavalyi parlamenti választáson a pártok közül a legjobb eredményt érte el, de azóta felére csökkent a támogatottsága, valamint a Demokrata Pártot, melynek volt vezetője, Matteo Renzi egészen a közelmúltig kizárta az együttműködést a „csillagosokkal”. Aztán épp Renzi állt elő nemrég azzal a javaslattal: az M5S és a PD működjön együtt, hogy megakadályozzák Salvini hatalomra kerülését. Javaslata azonban megosztotta saját pártját, a demokratákat. Olasz hírmagyarázók lakonikusan úgy vélik, 50-50 százalék az esély arra, hogy sikerül új kormányt létrehozni a jelenlegi parlamenti viszonyok között, vagy előrehozott voksolást kell kiírni. Az Öt Csillag Mozgalom jelezte, hogy ismét Contét akarja miniszterelnöknek jelölni. A demokraták ezzel szemben azt közölték, nem fogadják el Contét ismét kormányfőnek. Matterallának tehát abban lesz döntő szerepe, sikerül-e olyan személyiséget találnia a kabinet munkájának irányítására, akit mindkét párt elfogad. Vagy mindhárom? Kérdés ugyanis, lesz-e valamilyen szerepe egy esetleges M5S-PD együttműködésben Silvio Berlusconi pártjának, a Forza Italiának. A három politikai erő egy ízben már közös platformra került: az Európai Parlamentben együttesen szavaztak a német Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökké való megválasztására. Az M5S azonban elutasítja Berlusconiék bevételét a kormányba. Ha azonban a Forza Italiát ellenzékbe kényszerítenék, az uniópárti tömörülés Salviniék platformjára kerül, s egy Európa-párti kabinet ellen kellene szavaznia. Ezért elképzelhető, hogy a FI kormányon kívülről támogatja majd az esetleges új kormány munkáját. Az biztos, hogy ha új választást írnának ki, az eddiginél stabilabb kabinet alakulna Salvini vezérletével. Csakhogy az új kormány megalakulásával jókora szöget vernének be az Európai Unió koporsójába.

A brit kormányfő élettársától megtagadták az amerikai vízumot, a diplomácia sem segíthet

Publikálás dátuma
2019.08.22. 07:49
Carrie Symonds (középen) élettársára, Boris Johnson brit miniszterelnökre várakozik
Fotó: BEN STANSALL /
Carrie Symonds olyan helyen járt, ahol nem kellett volna.
A New York Postot idézve az MTI azt írja, hogy Symondstól feltehetően azért tagadták meg a beutazást, mert tavaly Szomáliföldön - a Szomáliához tartozó, ám de facto önálló államként működő területen - járt. A 31 éves Carrie Symonds a világóceánok védelme érdekében tevékenykedő Oceana nevű környezetvédelmi csoporttal közös programon kívánt részt venni. A női csonkítások ellen fellépő aktivistaként tavaly egyik kolléganőjével együtt járt Szomáliföldön, és megbeszéléseket folytatott Muse Bihi Abdival, az önmagát 1991-ben független államnak kikiáltó régió "elnökével" is. Az Egyesült Államok nem ismeri el Szomáliföld önálló államiságát, ezenkívül a területet terroristák uralta vidékként tartja számon. Nem világos, hogy Symonds az elektronikusan benyújtott utazási engedély formulájával, vagyis az úgynevezett ESTA-vízummal akart-e beutazni, amely formális vízum nélküli, 90 napos amerikai tartózkodást tesz lehetővé abban az esetben, ha a kérelmező amerikai megítélés szerint nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Az ESTA-vízumok kérdőívein azonban szerepel egy kérdés: járt-e a beutazni kívánó 2011. március elseje után Szíriában, Irakban, Iránban, Líbiában, Szudánban, Szomáliában és Jemenben.
Igenlő válasz esetén az elektronikus rendszer automatikusan megtagadhatja a beutazást.

Carrie Symonds nem kíséri el Boris Johnsont a gazdaságilag legfejlettebb államokat tömörítő G7-es országcsoport e hét végén a dél-franciaországi Biarritzban tartandó csúcsértekezletére, hanem ekkor kívánt volna az Egyesült Államokba utazni. A New York Post Londonból származó információi szerint a fiatal nő helyzetét nehezíti, hogy hivatalosan nem kérheti a londoni kormány közbenjárását, mivel nem felesége Johnson kormányfőnek. Carrie Symonds és Boris Johnson - akinek folyamatban van a válópere a feleségétől - együtt él a Downing Street 10. alatti kormányfői rezidencián. Kapcsolatukat hivatalosan elismerik a szigetországban. Ezt jelzi az a tény is, hogy II. Erzsébet királynő együtt hívta meg őket a Skóciában található balmorali kastélyba - az uralkodó nyári rezidenciájára -, ahová nyaranta a mindenkori brit kormányfőt a feleségével együtt szokta invitálni.
Szerző

Trump utálatosnak nevezte a dán miniszterelnök nyilatkozatát

Publikálás dátuma
2019.08.22. 07:32
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Mette Frederiksen szerint a látogatás lemondása nem változtat a jó kapcsolaton, nem biztos, hogy igaza lesz.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán telefonon tanácskozott dán kollégájával, Jeppe Kofoddal - adta hírül az MTI. Amerikai közlés szerint a két politikus az amerikai-dán biztonságpolitikai együttműködésről és Grönlandról cserélt eszmét. Morgan Ortagus amerikai külügyi szóvivő közleményében tudatta: Mike Pompeo és Jeppe Kofod megvitatta Donald Trump dániai látogatása elhalasztásának ügyét is. A szóvivőnő további részleteket nem ismertetett.

Az előző körben még köszönet járt

Donald Trump amerikai elnök kedden éjjel Twitteren jelentette be, hogy lemondja dániai látogatását, mivel Mette Frederiksen dán kormányfő közölte: Koppenhágát nem érdekli Grönland megvásárlásának témája, a Dán Királyság nem akarja eladni az autonómiát élvező szigetet az Egyesült Államoknak. Trump ötletéről a múlt hét végén írt először a The Wall Street Journal című lap, majd az információt Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági tanácsadója is megerősítette. "Találkozónkat, amelyre két hét múlva került volna sor, elhalasztjuk" - írta kedden mikroblogjában az amerikai elnök. Majd még azt is megköszönte a dán politikusnak, hogy "világosan beszélt", mert így "költséget és erőfeszítést takarított meg mind az Egyesült Államok, mind pedig Dánia számára".

A jó kapcsolat utálatos

Mette Frederiksen szerdán sajnálatát fejezte ki Trump útjának lemondása miatt. Azt mondta, meglepetéssel fogadta a hírt. "Nem gondolnám, hogy Dánia és az Egyesült Államok kapcsolata válságba került volna. A látogatás lemondása nem változtat Dánia és az Egyesült Államok jó kapcsolatán" - fűzte hozzá. Trump szerdán nem hagyta válasz nélkül a koppenhágai álláspontot. "Utálatosnak" nevezte Mette Frederiksen reagálását. Ezt követően került sor Pompeo és Kofod telefonbeszélgetésére.

Alig hiszik, mi történik

Az amerikai lapok szerdán bőségesen tárgyalták az ügyet. A Vanity Fair című magazin internetes oldalán például Nicholas Burnst, az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövetét idézte. "Néha nehezen hiszi el az ember, hogy az, amit Trump mond és tesz a világpolitika színpadán, valóban megtörténik" - fogalmazott Burns. Hozzáfűzte: "ez a mostani egy újabb bizarr és humoros pillanata" az amerikai elnök tevékenységének. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Dánia kulcsfontosságú NATO-partnere az Egyesült Államoknak, elsőként vett részt az iraki és az afganisztáni háborúkban Washington oldalán. Brett Bruen, az amerikai külügyminisztérium egykori munkatársa úgy nyilatkozott a magazinnak: először azt hitte, hogy kacsa vagy médiatréfa az egész. Bruen azt tartotta különösnek, hogy senki nem akadt Trump közelében, aki közölte volna, hogy "elnök úr, ez a sziget nem a miénk, nem rendelkezhetünk felette".
Szerző
Témák
Trump Dánia