Előfizetés

Bolsonaro a bálnavadászattal vágott vissza Norvégiának az esőerdőkért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.16. 20:11

Fotó: GUSTAVO FRAZAO
Brazília nem kap több pénzt a norvégoktól, pedig ők adták a legtöbbet az esőerdők megvédésére. Ezen pöccent be az elnök.
Németország után Norvégia, az Amazonas Alap fő finanszírozója is bejelentette, hogy felfüggeszti az esőerdők és az élővilág sokszínűségének védelmét szolgáló projektek támogatását Brazíliában, mert az ottani kormány semmit sem tesz a világ tüdeje, az amazonasi esőerdő megóvására - írja az MTI. Az erdőirtás valós idejű megfigyelését végző Imazon környezetvédelmi szervezet szerint több mint ötezer négyzetkilométernyi esőerdőt irtottak ki egy év alatt az Amazonas vidékén.

Megszegett megállapodás

A tavalyi természetvédelmi projektek eredményei alapján idén nagyjából 300 millió norvég korona (9,7 milliárd forint) támogatás illetné meg Brazíliát, de Norvégia nem utalja át az összeget, mert Brazília megszegte a vele és Németországgal kötött egyezményt azáltal, hogy az ő beleegyezésük nélkül, önhatalmúlag leállította az Amazonas Alap igazgatóságának és technikai bizottságának működését - közölte Ola Elvestuen környezetvédelmi miniszter. A 2008-ban életre hívott Amazonas Alapot a kezdetek óta 8,3 milliárd koronával (270 milliárd forint) finanszírozta Norvégia, az első számú adományozó. Németország eddig 20 milliárd forintnak, a Petrobras brazil olajtársaság pedig 2,25 milliárd forintnak megfelelő összeggel járult hozzá a segélyalap működéséhez. Norvégia a múlt hónapban aggodalmát fejezte ki az amazonasi esőerdők kivágásának gyorsuló tempója miatt, szerintük immár világos, hogy 
a brazil kormánynak esze ágában sincs megállítani az erdőirtást.

A német környezetvédelmi miniszter múlt héten jelentette be, hogy az amazonasi esőerdők irtásának drasztikus felgyorsulása miatt a tárca leállítja az őserdők és a biodiverzitás védelmét szolgáló projektek támogatását, és ennek értelmében mintegy 35 millió euró (11,3 milliárd forint) értékű támogatást zárol.  

Algoritmussal és Google-lel a fákért

Az Amazonas őserdeit is figyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) szerint az ország idén sokszorta több erdőt veszített, mint a korábbi években. Az INPE igazgatója augusztus elején távozni kényszerült posztjáról azt követően, hogy Bolsonaro többször bírálta az intézetet, azt állítván, jelentései az erdőirtások ütemének gyorsulásáról ártanak Brazília hírnevének. Az Imazon brazil környezetvédelmi szervezet pénteken közölte, hogy egy éve alatt, 2018 augusztusa és 2019 júliusa között 5054 négyzetkilométer erdőt irtottak ki az Amazonas vidékén. Csak júliusban 1289 négyzetkilométernyi területen tűnt el az erdő, ez 66 százalékkal több mint az előző év azonos hónapjában. Az Amazonas térség embereinek és környezetének intézete az erdőirtás valós idejű megfigyelésére a közelmúltban algoritmust fejlesztett ki és a Google Earth-szel együttműködve létrehoztak olyan eszközt, amellyel az interneten is nyomon követhető az erdőirtás az Amazonas térségében.  

A brazil elnök és a bálnák

 Jair Bolsonaro brazil elnök úgy reagált a segélyek leállítására, hogy országának nincs is szüksége a külföldi pénzekre, a két európai ország pedig foglalkozzon inkább saját környezeti problémáival. Rámutatott, hogy Norvégia bálnákat öl és kőolajat termel ki az Északi-sarkvidéken. Angela Merkel német kancellárnak azt üzente, hogy fordítsa a pénzt Németország újraerdősítésére, Norvégia pedig inkább Németországot segítse az újraerdősítésben. 

Az olasz EP-elnök az olasz hatóságoknak: azonnal partra kell szállítani a menekülteket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.16. 19:42
Az olasz kikötőkből kitiltott Open Arms Proactiva legénysége egy kameruni asszonyt ment ki a tengerből. A kép július 17-én készü
Fotó: Pau Barrena / AFP
Több mint 130 ember vesztegel már két hete egy mentőhajón az olasz partoknál.
A Proactiva Open Arms nevű spanyol civil szervezet mentőhajóján rekedt bevándorlók azonnali partra szállítására szólította fel az olasz hatóságokat pénteken az Európai Parlament (EP) elnöke, a szintén olasz David Sassoli - tudatta az MTI. Az olasz Lampedusa partjaitól nagyjából egy kilométerre veszteglő hajó immár két hete kikötési engedélyre vár. Egészségi állapotuk miatt egyesek már elhagyhatták a járművet, de még így is több mint 130, tengerről fedélzetre vett menekült van a fedélzeten. Sassoli arról számolt be, hogy felvették a kapcsolatot a hajó kapitányával, aki szerint a helyzet drámai, a körülmények elfogadhatatlanok. Az EP új elnöke hozzátette:
"Már kezdik feladni, kárt tesznek magukban, ahogy veszítik el a realitásérzéküket, és a higiéniai körülmények rosszabbak, mint valaha."

"A fedélzeten tartózkodók azonnali partra szállítására van szükség. Remélem, hogy a hatóságok megértik a humanitárius vészhelyzet súlyosságát, és engedélyezik még ma a kikötést" - zárta Sassoli. Az Európai Bizottság pénteken felszólította az EU tagállamait, hogy mutassanak szolidaritást az érintettekkel, valamint a rajtuk segíteni kívánókkal. A brüsszeli testület szóvivője emellett üdvözölte, hogy hat ország - Franciaország, Németország, Luxemburg, Portugália, Románia és Spanyolország - már felajánlotta a részvételét a hajó utasainak "elosztásában".

Grönland a grönlandiaké! – a helyi és a dán politikusok is azt remélik, Trump csak viccel

Pion István
Publikálás dátuma
2019.08.16. 19:29

Fotó: LINDA KASTRUP / AFP
Őrültség, Trump is megőrült, ez egyáltalán nem hízelgő, és persze nem eladó - így nyilatkoztak az érintettek arra, hogy az elnök megvenné Grönlandot.
Donald Trump amerikai elnök már többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától - írta meg a Népszava is a The Wall Street Journal információját. A világ egyik legnagyobb gazdasági-üzleti napilapja első körben nem tudott senki érintettet megszólaltatni az ügyben, azonban a Guardian készített egy összeállítást, amelyben grönlandi és dán politikusok is megszólalnak, vagy a brit lap más lapokra hivatkozva idézi őket. A grönlandi kormány tagjai elég diplomatikusan reagáltak a hírre, mondván, jó munkakapcsolataik vannak Amerikával, és a sziget megvásárlásáról szóló felvetést "a befektetési lehetőségek iránti általános érdeklődés kifejezésének" tekintik, és a legerősebb nyilatkozat is rövidre, de határozottra sikerült: Ane Lone Bagger, Grönland külügyminisztere azt mondta, hogy az ország "üzletileg teljesen nyitott, de nem eladó".
Aaja Chemnitz Larsen, a grönlandi parlament legnagyobb ellenzéki pártjának, az Inuit Ataqatigiitnek a képviselője már sokkal bőbeszédűbb volt. Persze ő is röviden kezdte: "Egyértelmű a válaszunk. Nem, köszönjük!" Mint mondta, szülőföldje nem áru, amit csak úgy el lehetne adni, és rendkívül kényelmetlen számára, hogy ilyen körülmények között tárgyalnak róla. "Jobb, ha Grönland marad Dániában, és végül teljes függetlenséget kap. Természetesen akadnak grönlandiak, akik szerint jó ötlet lenne Amerikához csatlakozni, de ha az Egyesült Államok megvásárolná országunkat, akkor alapvető változások történnének a grönlandi társadalomban, össze lennénk törve" – tette hozzá. Az ellenzéki képviselő nem a levegőbe beszél a függetlenséggel kapcsolatban. Grönlandon ugyanis a többség támogatná a Dániától való leválást, azonban náluk is többen vannak azok, akik szerint országuk nem tudna fennmaradni az anyaország finanszírozása nélkül. Larsen végül arra a felvetésre, hogy Trump ötlete akár hízelgő is lehet, úgy reagált: "Trumpot csak Grönland geostratégiai helyzete érdekli, nem maga az ország, és nem is a grönlandi nép. Szóval nem, ez egyáltalán nem hízelgő."
A dán politikusok leginkább rémülten reagáltak Trump felvetésére. "Ez csak egy szezonon kívüli áprilisi tréfa lehet..." - ezt tweetelte Lars Løkke Rasmussen volt dán miniszterelnök, aki a jobbközép ellenzék vezetője. Søren Espersen, a dán nacionalista néppárt képviselője azt mondta, hogy ha a hír igaz, "akkor ez határozott bizonyíték arra, hogy [Trump] megbolondult". Donald Trump szeptember 2-án tervezi első hivatalos látogatását Dániában, találkozik majd az ország új szocialista miniszterelnökével, Mette Frederiksennel, aki a jövő héten teszi első hivatalos látogatását Grönlandon - és II. Margrethe királynővel együtt részt vesz egy állami ünnepségen. Az amerikai elnökkel tervezett találkozón - ahol az amerikai katonai Thule légibázis 600 embernek ad munkát és otthont - egyáltalán nem tervezték, hogy Grönland napirendre kerül, de valószínűleg az élet ezt most egy kicsit átírta. Dánia a múltban egyébként értékesített területeket. A lakosok többségi támogatásával 1917-ben 25 millió dollárért eladta az akkori dán Nyugat-Indiát - ma Amerikai Virgin-szigetek - az Egyesült Államoknak. Amerika pedig már 1946-ban is fontolgatta Grönland megvásárlását. Akkor Harry Truman elnök 100 millió dollárt adott volna érte.

A Föld legnagyobb szigete

A Dán Királysághoz tartozó Grönland a Föld legnagyobb szigete, teljes belügyi autonómiával rendelkezik, saját parlamenttel és miniszterelnökkel, gyakorlatilag mintha két ország társult volna egymással. A lakosokat önálló népként grönlandiaknak, nyelvüket, az inuitot (grönlandi) hivatalos nyelvként ismerik el.