E-cigarettától kerülhetett kórházba 50 ember

Publikálás dátuma
2019.08.16. 13:25

Fotó: Michal Fludra/NurPhoto / AFP
A súlyos légúti panaszokkal kórházba került mintegy 50 ember megbetegedését az orvosok szerint e-cigarettázás okozhatta.
Az Egyesült Államok hat államából mintegy 50 ember került kórházba a közelmúltban súlyos légúti megbetegedéssel, amelyet orvosok szerint az e-cigarettázás vagy más vaporizátor szívása okozhatott. Egyelőre nem történt haláleset, de a betegek közül többen is nagyon súlyos állapotba kerültek. 
Voltak, akik a betegség kezdetét szívrohamhoz, mások influenzához hasonlították. A tünetek között szerepelt légszomj, fáradtság, mellkasi fájdalom és hányás is. Az orvosok szerint a megbetegedések hasonlóak ahhoz, mint amikor a szervezet egy maró hatású anyag belélegzésére reagál.
A wisconsini egészségügyi illetékesek csütörtökön arról számoltak be, hogy a közelmúltban 15 ilyen esettel találkoztak, és 15 további megbetegedést vizsgálnak. New Yorkban 10 esetet vizsgálnak, Illinoisban hatot, Minnesotában pedig négyet, de Kaliforniában és Indianában is kutatják, hogy vannak-e hasonló megbetegedések.
Az illetékesek kifejezetten olyan esetekkel foglalkoznak, amelyeknél a páciens az elmúlt három hónapban e-cigarettát vagy más vaporizálót lélegzett be. A megbetegedettek többsége tinédzser, de felnőttek is vannak az esetek között. Egyelőre nem tudták egyetlen vaporizálóeszközhöz vagy folyadékhoz kötni a megbetegedéseket.
Bár az e-cigarettákat a dohányzásnál kevésbé veszélyesként tüntették fel, szakemberek szerint a gyerekek egészségét, fejlődésben lévő agyát károsíthatja a nikotin belélegzése, és az e-cigarettázás után a gyerekek hajlamosabbak lesznek rászokni a hagyományos cigarettára is. Mint megírtuk, a WHO szerint nincs semmi bizonyíték arra, hogy az e-cigaretta biztonságosabb, mint a hagyományos, sőt káros az egészségre, és szabályozni kell használatát. Írtunk egy olyan tanulmányról is, amely szintén azt támasztja alá, hogy az elektromos cigaretta nem ártalmatlan, ugyanis az agy működéséhez szükséges őssejteket is károsíthatja. Korábban azt találták a kutatók, hogy az e-cigik ízesítése az ereket roncsolhatja, így szívbetegséget okozhat. Egy másik tanulmány szerint pedig a belélegzett pára gátolja az immunsejtek működését a tüdőben és fokozza a gyulladást. Arra is fény derült, hogy az e-cigarettázók szájszöveteiben ugyanolyan rákkal kapcsolatos molekuláris változások zajlanak le, mint a dohányosoknál.
Néhány vaporizált termékben más egészségre ártalmas anyag is lehet, egyebek mellett ízesített vegyületek és olajok, amelyeket a marihuána szívásához használnak.
Az orvosok arra is keresik a választ, hogy miért most kerülnek elő ezek a súlyos megbetegedések, amikor az e-cigaretta már évek óta elterjedt, és több mint tízmillió amerikai használja. Mint mondák, ennek egyik magyarázata az lehet, hogy korábban az ilyen megbetegedéseket nem hozták összefüggésbe a vaporizált folyadékok belélegzésével.
Szerző

Donald Trump szívesen megvenné Grönlandot

Publikálás dátuma
2019.08.16. 09:28

Fotó: KARLHEINZ SCHINDLER / AFP
Az ötlet nem új– már Harry Truman is eljátszott vele – a stratégiailag fontos terülen után pedig Kína is terjeszkedne.
Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától - állította csütörtökön este a The Wall Street Journal című lap és nyomában a CNN hírtelevízió. Az értesülést először a The Wall Street Journal közölte. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az elnök többször is, hol komolyabban, hol viccesen szóba hozta a Dániához tartozó, autonómiát élvező sziget esetleges megvásárlását. Vacsorák és beszélgetések alkalmával Trump állítólag azt kérdezte tanácsadóitól, vajon az Egyesült Államok megvásárolhatja-e Grönlandot, majd a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg ennek a lehetőségét.  A lap állítása szerint Trump néhány tanácsadójának tetszett az ötlet, támogatásáról is biztosította az elképzelést, más tanácsadók viszont tréfálkozásként kezelték. Nem fehér házi források - a The Wall Street Journal szerint - Grönland esetleges megvásárlását Alaszka megvásárlásához hasonlították. Alaszkát 1867-ben vásárolta meg az Egyesült Államok a cári Oroszországtól.  Az 56 ezer lelket számláló, stratégiai fekvésű Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete és a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. Egy 2009-ben rendezett népszavazás után a grönlandiak megkapták a rendelkezési jogot a természeti kincseik felett és a nyelvüket - az inuitot - is hivatalos nyelvként ismerik el.  A The Wall Street Journal állításait sem az amerikai külügyminisztérium, sem a Dán Királyság amerikai nagykövetsége, sem pedig Grönland washingtoni képviseleti irodája nem kívánta kommentálni. A lap megjegyezte, hogy Donald Trump a jövő hónap elején Dániába látogat.  
Elemzők szerint Grönland fontos hely az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés korlátlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő Thule légitámaszpont működtetésére. Ez egyébként az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, mintegy 1500 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, és része az amerikai ballisztikusrakéta-jelző rendszernek. Ezt a támaszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) is.  
A The Wall Street Journal információi szerint a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) 2018-ban sikerrel akadályozta meg, hogy Kína három repülőteret építhessen Grönlandon.

Egyébként nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki felvetette Grönland esetleges megvásárlását. Harry Truman 1946-ban vetette fel és akkor Washington meg is próbálkozott az ügylettel - írja Trump.
Szerző

Egyre távolabb kerül Oroszország a putyini céltól

Publikálás dátuma
2019.08.16. 09:00
Hiába a szezonvégi árleszállítás, az orosz lakosság jelentős része eladósodott
Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP
Van, aki robbanástól félti a gazdaságot, van, aki túlzottnak tartja ezeket a félelmeket. A németek helyett inkább a feltörekvő Indonézia a rivális.
Miközben az orosz ellenzék egyre hangosabb az utcákon és a hatalom egyre keményebben lép fel ellene, borúlátó jóslatok látnak napvilágot a romló gazdasági helyzetről. Rossz hír a Kreml számára, hogy a Sztolipin gazdasági intézet elemzése szerint a gazdaság visszaesése már az idén bekövetkezhet, nem pedig 2021-ben, amit a gazdasági miniszter prognosztizált. A recesszió egyik okául a szigorú adópolitikát, valamint a nemzeti programok gyenge hatásfokát jelölték meg. A statisztikai hivatal az első félév mutatói alapján mindössze 0,7 százalékos GDP növekedést állapított meg a tavalyihoz képest. Még ez a kis növekedés is csak a nagy vállalatoknak és az állami szektornak köszönhető, a kis- és középvállalatok gazdasági aktivitása viszont csökken, romlanak az eredményeik. A vállalkozók 7-8 százaléka a nagy veszteségek miatt lehúzta a rolót. A gazdasági intézet szakértői úgy vélik, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika egyáltalán nem kedvez ezeknek a kis- és középvállalkozásoknak. Ráadásul az ipari növekedés megállapításakor a hadiipar teljesítményét is beleszámolják, ha nem tennék, az ipar stagnálást jelezne. Június óta a közgazdászok, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap egyaránt rontottak a növekedés várható számain, miután az első félév tapasztalata az, hogy a nemzeti projektek költségvetését csak egyharmad részben aknázták ki. Sem a munka termelékenysége, sem a foglalkoztatás, sem az autópálya-építés, sem a digitális gazdaság terén nem sikerült meg sem közelíteni a kitűzött célokat. Az Oroszország Bankja is kénytelen volt megállapítani, hogy a befektetések és az export gyenge dinamikája, továbbá a költségvetési szigor, a tervezett nemzeti programok csúszása miatt a bruttó hazai termék alakulása elmaradt a várakozástól. Ezért a bank lesújtó képet festett az idei kilátásokról. Oleg Fipippov docenst az első félév néhány ágazatban az 1998-as válságos évre emlékezteti. Szerinte a bankok hitelt nyújtanak a fizetésképtelen lakosságnak, amelynek jövedelme évről évre csökken. Makszim Oreskin, gazdaságfejlesztési miniszter is figyelmeztette a központi bankot az állampolgárok nagymértékű eladósodására, amely hozzájárulhat a recesszióhoz. Ez a léggömb ki fog pukkanni, bár szerinte csak 2021-ben. Akár az idén, akár később, a tény tény marad: az orosz családok több mint negyven százaléka el van adósodva. Gyakran vesznek fel hitelt az emberek azért, hogy visszafizessék a másutt kapott hitelüket. A miniszter azt tanácsolta a hazai bankoknak, hogy vessenek gátat a lakossági hitelfelvétel további növekedésének. Október elsejétől az oroszok hitelképességét új, szigorúbb előírások szerint fogják megítélni. Van, aki robbanástól félti a gazdaságot, van, aki túlzottnak tartja ezeket a félelmeket. Azon kevésbé vitatkoznak, hogy a hitelfelvétel hátterében társadalmi probléma, a reáljövedelem csökkenése áll. A gazdasági minisztérium most azon dolgozik, hogy segítséget nyújtson azoknak az állampolgároknak, akik nehéz anyagi helyzetük miatt képtelenek törleszteni a felvett hitelt. A hiteltartozás mértéke meghaladja a 8 trillió rubelt. Egy főre 10 ezer rubel jut. „Tragédia, amikor az ember nem fizeti ki az adósságát, mivel szembe találja magát a behajtókkal, akik igyekeznek minden lehetséges eszközzel kiszedni belőle a pénzt – jelentette ki rádióinterjújában a gazdasági miniszter. – Ezért kell ma azokon a mechanizmusokon gondolkodnunk, amelyek segíthetnek azokon az orosz állampolgárokon, akik anyagi csapdába kerültek.” Távolabb került Oroszország attól, hogy teljesüljön Vlagyimir Putyin vágya. Oroszországnak nincs esélye, hogy a világ öt legnagyobb gazdasági hatalma közé kerüljön. Ehhez mindenekelőtt meg kellene előznie Németországot, amihez viszont sokkal jelentősebb növekedésre lenne szükség. Arra nem lehet számítani, hogy Németország megáll a fejlődésben és nulla növekedést produkál, de arra sem, hogy a harmadik világ országai mérséklik fejlődési ütemüket. Indonézia például 5,5 százalékos GDP növekedésével nagyobb eséllyel vetélkedhet az ötödik helyért. 
Szerző
Témák
Oroszország