Sokat veszítene a kínai elnök egy esetleges hongkongi katonai akcióval

Publikálás dátuma
2019.08.15. 16:04
Tüntetők a hogkongi reptéren
Fotó: MANAN VATSYAYANA / AFP
A városban hetek óta tüntetnek a demokrácia hívei a Pekinghez hű helyi kormányzattal szemben. Az utóbbi napokban azonban mind többen tartanak attól, hogy Kína katonai beavatkozást hajt végre. Donald Trump eközben tárgyalásokat ajánlott Hszi Csin-pingnek.
Egyre vészesebb helyzet alakul ki Hongkongnál, mivel a város közelében a kínai hadsereg csapatmozgása figyelhető meg. Donald Trump amerikai elnök ezért személyes találkozót javasolt Hszi Csin-ping kínai elnöknek. A Twitteren azt írta, hogy Hszi „gyorsan és humánusan” oldhatná meg a hongkongi válságot, ha akarná. Majd hozzátette: „Személyes találkozó?” Az amerikai elnök összefüggésbe hozta az általa kínai termékekre kirótt védővámokat a jelenlegi hongkongi helyzettel. Úgy vélte, Kínában egy sor munkahely vész el. Ezeket aztán olyan országokban hozzák létre, amelyeket az Egyesült Államok nem sújtott vámokkal – állította Trump. Mint írta, Kína „természetesen meg akar állapodni az Egyesült Államokkal. Előbb azonban a pekingi vezetésnek humánusan kell bánnia Hongkonggal”. Előzőleg az amerikai adminisztráció aggodalmát fejezte ki a kínai csapatmozgások miatt. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője felszólította Pekinget arra, hogy tartsa tiszteletben Hongkong autonómiáját, a gyülekezési és a véleménynyilvánítási szabadságot. „Elítéljük az erőszakot és minden felet felszólítunk arra, hogy visszafogottságot tanúsítson” – mondta. 
Donald Trump és a kínai elnök, Hszi Csin-ping
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A városban hetek óta tüntetnek a demokrácia hívei a Pekinghez hű helyi kormányzattal szemben. Az utóbbi napokban azonban mind többen tartanak attól, hogy Kína katonai beavatkozást hajt végre. Pekingből egyre vészjóslóbb üzeneteket küldenek a hongkongi tüntetőknek. Ugyanakkor tovább normalizálódott a helyzet a hongkongi repülőtérnél, amit a hét elején le kellett zárni a tüntetők ülősztrájkja miatt. Ha Kína beavatkozna, azzal megsértené a nemzetközi jogot. Peking ugyanis 1997-ben ígéretet tett Nagy-Britanniának arra, hogy ötven évig, 2047-ig tiszteletben tartja a városban az alapjogokat, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Ez az „egy ország két rendszer” alapelve. Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök 1984-ben állapodott meg Kínával arról, hogy visszaadja a várost Pekingnek. Az akkori megállapodás értelmében a hongkongi rendőrség, illetve más végrehajtó szervek felett is a város kormányzata rendelkezik, vagyis nem a kínai pártvezetés alatt állnak. Ugyanakkor a kínai erők „felelősek a város védelméért, de nem avatkozhatnak be Hongkong belügyeibe” – hangzik az alaptörvény 14. cikkelye. Egy kivétel azért van: a hongkongi kormányzatnak jogában áll behívni a kínai csapatokat természeti katasztrófák, illetve „a nyilvános rend fenntartása” érdekében. Ez a megfogalmazás elég tágan értelmezhető. Nem mellékes az sem, hogy hongkongi demokráciáról nem lehet beszélni, hiszen a kormányfőt, Carrie Lamot nem szabad választásokon választották meg, hanem a kínai kommunista kormányzat nevezte ki, vagyis önkényesen dönthetnek arról, mit is jelent a nyilvános rend fenyegetése. A 18-as cikkely pedig kimondja, kivételes esetekben a pekingi állami- és pártvezetésnek is joga van arra, hogy a kínai törvényeket Hongkongban is alkalmazza, amennyiben a helyi kormány már nem képes kézben tartani az eseményeket. Ez esetben a kínai csapatok bevonulásáról nem a helyi kormányzat, hanem a pekingi vezetés dönthet.
2019. augusztus 12-én készített műholdképen feltehetően a kínai biztonsági erők járművei állnak a Sencseni-öböl Sportközpont arénájában
Fotó: MTI/AP
Hszi Csin-ping azonban óriási kockázatot vállalna azzal, ha bevonultatná csapatait. Minden nemzetközi tekintélyét elveszítené, és nemzetközi gazdasági szankciókkal számolhatna, ami most, az Egyesült Államok védővámjai miatt, rendkívül kényesen érintené országa gazdaságát. Hongkong nem Tienanmen. A kínai város a digitális világ egyik központja, száz és százezrek dokumentálhatnák mobiltelefonjukkal a kínai hadsereg törvénysértéseit. Pekingből azonban harminc évvel ezelőtt nagyon nehéz volt hiteles információkhoz jutni. Egy esetleges hongkongi beavatkozás Tajvan sorsát is befolyásolná. A szigeten 2020 januárjában rendeznek elnökválasztást, s Peking célja természetesen az, hogy Kínához hű vezetőt válasszanak. Hszi Csin-ping arra törekszik, hogy a 2020-as tokiói olimpián bebizonyítsa, Kína igazi világhatalom, amely szinte a markában tartja Ázsia jelentős részét. Egy hongkongi beavatkozás nyomán azonban aligha valósulhatna meg ez az álom.

Corbyn kormányfőnek álmodja magát

Publikálás dátuma
2019.08.15. 15:59
Jeremy Corbyn
Fotó: OLI SCARFF / AFP
A brit ellenzék vezére levélben fordult tory rebellisekhez és más esetleges támogatókhoz, hogy az Európai Unióból való kilépés késleltetése érdekében lépjenek vele koalícióra. Így kevesebb, mint nyolcvan nappal a Brexit megvalósulásának október 31-i határideje előtt látványosan ragadta magához a kezdeményezést a Munkáspárt vezetője.
Jeremy Corbyn egy Boris Johnsonnal szemben benyújtandó bizalmatlansági indítványhoz kért támogatást. Leveléből kiderül, a veterán politikus a „legkorábbi alkalommal”, azaz a hosszú nyári szabadságáról szeptember 3-án visszatérő parlament egyik első ülésén kívánja megszavaztatni a Házat. Corbyn szerint a kormánynak „nincs felhatalmazása arra, hogy megállapodás nélkül távozzon az EU-ból”. Ha a parlament többsége megvonná a bizalmat Boris Johnson kabinetjétől, az ellenzék vezére kész – ha „csak szigorúan korlátozott időre is” – az új kormány élére állni. Ebben a minőségében előrehozott választást írna ki és felkérné Brüsszelt a Brexit határidejének késleltetésére. A hetvenéves politikus, aki hosszú pályafutása során soha nem töltött be kormányzati tisztséget, ígéretet tett arra, hogy a Munkáspárt választási programjában helyet kap egy második népszavazás, melynek egyik opciója az EU-ban maradás lenne.
Jeremy Corbyn partizán akciójának fogadtatás nem volt fényes. Bár a megkeresett tory képviselők közül többek között Dominic Grieve, volt igazságügyi miniszter késznek mutatkozott, hogy leüljön tárgyalni a Munkáspárt irányítójával, a hangadónak számító Caroline Spelman hangoztatta, hogy „semmilyen körülmények között nem támogatna egy Corbyn-vezette kormányt”. A liberális demokraták vezetője kifejezetten indulatosan reagált az iniciatívának arra az elemére, hogy a munkáspárti honatya „előbb biztosítani szeretné magának a Downing Street 10. kulcsát és csak utána vágna bele a bizalmatlansági indítványba”. Jo Swinson egyetért azzal, hogy a „jelenlegi nemzeti válságot csak egy rendkívüli, sürgősségi kormány tudná megoldani”, de „elképzelhetetlennek” nevezte a lázadó konzervatívok és ellenzékiek, köztük függetlenek egységre lépését Boris Johnson megállítása érdekében. Hasonlóan elutasítóan reagált a Zöldek, a walesi Plaid Cymru és a Függetlenek Pártjának vezetője. Csak a Skót Nemzeti Párt főnöke, a populista Ian Blackford mutatott hajlandóságot a munkáspárti vezetővel való együttműködésre. A támadások kereszttűzébe került Boris Johnson sem tette magát népszerűbbé Westminsterben. A „nép parlamenti interpellációs félórájának” nevezett Facebook-üzenetében az alsóház együttműködési készségének hiányát tette felelőssé, amiért nem sikerül kedvezőbb megállapodásra jutnia Brüsszellel. A kormányfő  elhallgatta, hogy az elmúlt három hétben semmilyen látható erőfeszítést nem tett az Unió, illetve a meghatározó tagországok vezetőivel folytatott személyes beszélgetésekre. Talán a jövő heti franciaországi G7 csúcsértekezlet nyújt majd alkalmat a kapcsolatteremtésre európai, észak-amerikai és japán partnereivel.

Több mint 31 ezer magyar kért eddig tartós brit letelepedési engedélyt

Publikálás dátuma
2019.08.15. 15:52
Magyar választópolgárok állnak sorban szavazataik leadására várakozva a londoni magyar nagykövetség épülete előtt
Fotó: Kertész Róbert / MTI
A szigetországban letelepedni vágyó EU-állampolgárok száma elérte az egymilliót.
Meghaladta az egymilliót azoknak az európai uniós állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyt kértek az Egyesült Királyságban a brit európai uniós tagság várható megszűnésének közeledtével - adta hírül az MTI. A brit belügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint ebből a legtöbben, 958 ezren Angliában nyújtották be kérelmüket. Skóciában 51 600-an, Walesben 15 600-an, Észak-Írországban 12 900-an kértek tartós letelepedési engedélyt. A július 31-ei adatok szerint a legnagyobb számban lengyel, román, olasz és portugál állampolgárok folyamodtak a tartósan letelepedett státusért: közülük rendre 179 800-an, 141 200-an, 121 600-an, illetve 92 900-an nyújtottak be igénylést.
Magyar állampolgárok részéről 31 500 kérelem érkezett, ami növekedés az előző hónapban közölt 27 800 ezer főhöz képest.

A lista végén Írország, Szlovénia és Luxemburg áll 1500, 1000, valamint 300 kérelemmel. A brit kormány héthavi próbaüzemet követően március 30-án indította el teljes körűen az igénylési rendszert, és már az első hétvégén több mint 50 ezren igényelték a tartós letelepedést. Azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradhatnak az országban. Nekik érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. A Nagy-Britanniában élő és maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt. Az Egyesült Királyság 27 EU-társországából hozzávetőleg 3,2 millióan élnek a szigetországban. A külföldi EU-állampolgárok 2021. június 30-ig kérhetik tartós nagy-britanniai letelepedésük engedélyeztetését, amennyiben a brit európai uniós tagság megállapodással szűnik meg. Amennyiben viszont rendezetlen Brexitre kerül sor 2019. október 31-én, akkor csak 2020. december 31-ig van idejük benyújtani igényüket.
Szerző