Kilőttek 75 szlovén medvét, a 76. megtámadott egy vadászt

Publikálás dátuma
2019.08.14. 21:00
Európai barna medve, illusztráció
Fotó: Lino Mirgeler / DPA
Heves vita folyik Szlovéniában, hogy milyen intézkedéseket hozzanak a korábban majdnem kihalt, most viszont egyre szaporodó ragadozók ellen.
Egy 67 éves vadászt támadott meg egy medve Délnyugat-Szlovéniában, az Ajdovscina nevű település melletti erdőben. Idén ez volt a második medvetámadás az országban - közölte a helyi sajtó szerdán. 
A vadász egy fa alatt ült, amikor megpillantott egy fiatal 150 kilós medvét.

Az állat megharapta a lábát, valamint megkarmolta a fejét és a felsőtestét. A szlovén férfi azonban nem szenvedett súlyos sérüléseket. Az esetről értesíttették az erdészeti szolgálatot, amely a vadon élő populációért felel, de úgy ítélték meg: a medve tulajdonképp nem volt agresszív, és mivel az eset az erdőben történt, ezért csak megfigyelés alá vonják.
Ez volt a második medvetámadás idén. Június végén egy 80 éves nőt támadott meg egy anyamedve két bocsával, egy Ljubljanától 15 kilométerre délre lévő faluban. Az idős nő sérülései szintén nem voltak súlyosak. Az erdészeti szolgálat akkor a medvék kilövése mellett döntött, de állatvédő aktivisták ezt megakadályozták.
A szlovén társadalomban heves vita folyik arról, hogy milyen intézkedéseket hozzanak a megnövekedett medve- és farkasállomány ellen. A jószágban sok kárt okozó és az emberre is veszélyes medvék megritkításáról éppen az első medvetámadás előtt két nappal fogadott el sürgősségi eljárásban törvényt a kormány.
A törvény szerint 200 medvének kell elpusztulnia: 175-öt kilőnek, és arra számítanak, hogy a többi természetes módon hullik el.

Szlovéniában a 20. század elejére csaknem kihaltak a medvék, mára azonban újra elszaporodtak. Számukat ezerre becsülik, holott a gazdák szempontjából a 400 egyedet tartanák optimálisnak.
A farkasállomány a becslések szerint körülbelül 80 egyedre tehető. A törvény előirányozza 11 farkas kilövését is. A vadászok azóta 75 medvét lőttek ki, de farkast egyet sem, mert a farkasvadászatra szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek megsértése magas pénzbírsággal jár.
A gazdák múlt szombaton tüntetést szerveztek, ahol a vadállomány ritkítását követelték. Azzal érveltek: ahogyan a gazdálkodók kötelesek megakadályozni, hogy állataik kárt okozzanak a szomszédoknak, úgy az államnak is kötelessége vigyázni a vadállományra, hogy az ne okozhasson kárt a szlovén gazdáknak. A mezőgazdasági termelők bírálatára, hogy az új törvény nem hozta meg a várt eredményt, és a medvék, valamint a farkasok továbbra is veszélyt jelentenek a haszonállatokra, Simon Zajc környezetvédelmi miniszter kedden ígéretet tett arra, hogy enyhítenek a szabályokon.
A kormány már korábban is ritkítani akarta a vadállományt, de egy civil természetvédő szervezet sikerrel támadta meg a közigazgatási bíróságon a határozatot.

Pelosi: a képviselőház nem szavaz meg kereskedelmi egyezményt Londonnal, ha jön a kemény Brexit

Publikálás dátuma
2019.08.14. 20:43
Nancy Pelosi
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Hiába támogatja Trump kormánya a megállapodás nélküli Brexitet egyezményeket ajánlgatva.
"Kemény Brexit" esetén a demokrata többségű amerikai képviselőház nem szavaz meg kereskedelmi egyezményt Londonnal - jelezte szerdán kiadott közleményében Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke. A demokrata párti politikus azt hangoztatta, hogy
az Egyesült Királyság távozása nem sodorhatja veszélybe az 1998-ban megkötött északír békemegállapodást, amelynek értelmében megszűnt az Észak-Írország és Írország közötti határellenőrzés.

A közleményt Pelosi azt követően tette közzé, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn telefonon egyeztetett Boris Johnson brit kormányfővel, és - dicsérve Johnsont - a többi között egy jövőbeni, Brexit utáni kereskedelmi megállapodásról is tárgyalt vele. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó pedig kedden Londonban kijelentette: az amerikai kormány támogatja, hogy London megállapodás nélkül távozzon az Európai Unióból, majd ennek megtörténte után egy sor kétoldalú kereskedelmi megállapodást javasol majd a brit kormánynak. Bolton úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyság "az első lesz a sorban" egy kétoldalú kereskedelmi egyezményt illetően, és azt állította, hogy az amerikai kongresszusban kétpárti támogatást élvezne egy ilyen egyezmény.
A megállapodás nélküli Brexit kritikus pontja egyébként, hogy azzal az Egyesült Királyság veszélybe sodorja az 1998-ban kötött, úgynevezett nagypénteki békeszerződést. Ezt az egyezményt a brit és az ír kormány írta alá, annak érdekében, hogy véget vessenek az észak-írországi erőszaknak, és intézményesítsék Belfast és Dublin kapcsolatát. Az egyezmény értelmében megszűnt a határellenőrzés az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. Az Európai Unióval kötött megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit esetén viszont visszaállna a határellenőrzés. Erre utalt az ír miniszterelnök is, amikor arról beszélt, a no-deal Brexittel megnő az Ír-sziget egyesülésének valószínűsége. Hozzátette, Skócia elszakadása is jóval valószínűbb lesz, ha Boris Johnson kormánya véghez viszi tervét.

„Orosz madarakat” fognak a magyar Gripenek

Publikálás dátuma
2019.08.14. 18:59

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Oroszország gyakorta teszteli a NATO éberségét a Baltikumban. Litvániában négy magyar vadászgép feladata, hogy biztosítsa a légvédelmet.
„Oroszország felülírta a forgatókönyvet” – tárta szét a kezét Ugrik Csaba dandártábornok, miután elmaradt a bemutató, a magyar Gripenek nem fogták el a Litvániába érkező Airbus A319-est, a fedélzeten utazó újságírók és szakértők bánatára. A vadászgépeknek ezúttal fontosabb dolga akadt, éles, úgynevezett Alpha-riasztás miatt kellett a levegőbe emelkedniük, hogy azonosítsanak néhány kellemetlenkedő orosz gépet. A négy magyar JAS 39 Gripen május óta látja el Baltikum légtérvédelmét. A segítségre azért van szükség, mert a három balti állam, Litvánia, Észtország és Lettország nem rendelkezik saját vadászgépekkel, így 2004-es NATO-csatlakozásuk óta a szervezet rotációs alapon, immár négyhónapos váltásban, a tagországok között megosztva látja el a feladatot. Magyarország 2015 után most másodjára vesz részt az augusztus végéig tartó misszióban, de itthonról egyébként Szlovéniát is mi védjük. A vezető erőket a Krím-félsziget orosz bekebelezése óta más nemzetek is megerősítik, ezúttal a litván sialiuai bázison öt spanyol F-18 Hornet, az észt amari támaszponton az angol Eurofighterek csatlakoztak. Megérkezésünk után nem sokkal ezek az F-18-asok is dolgukra siettek. Utóbb az orosz média büszkélkedéséből az is kiderült, hogy hova: a Moszkvából Kalinyingrádba tartó Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter repülőgépéből felvették, ahogy a kísérő Szu-27-esei „elkergetik” a közelbe merészkedő F-18-asokat. Később a NATO közlemény adott ki, amelyben tisztázták, nem tudták ki utazik a gépen, a vadászrepülőket azonosításért küldték a levegőbe. Hogyan mégis hogyan fordulhat elő, hogy orosz miniszterek és harci gépek bejelentés nélkül röpködnek nemzetközi légtérben? Nos, a jelenség alapvetően szabályellenes, de a térségben koránt sem szokatlan. Ugrik Csaba tájékoztatása szerint egy repülőgépnek először is be kellene kapcsolnia az úgynevezett idegen-barát felismerő rendszert, le kellene adnia az útvonaltervét, és rádiós kapcsolatot kellene tartania. Ha ezek elmaradnak, az fenyegetést jelenthet, tehát a vadászgépeknek fizikailag azonosítani kell a „betolakodókat”.
A dandártábornok által bemutatott statisztikák alapján a magyar Gripeneknek kedd reggelig 40 éles riasztásuk volt (2015-ben összesen 25 érkezett), továbbá 88-szor Tango, azaz gyakorló riasztást kaptak a németországi központból. Vadászrepülőink fogtak már mindenféle „orosz madarat”. Kedden például éppen egy TU214R típusú felderítő gép miatt nem tudták üdvözölni a magyar Airbusokat, de a legkülönbözőbb hírszerző -, szállító- és természetesen vadászgépekkel is találkoztak már, köztük néhány „ritka darabbal”. Az orosz vadászgépek általában kísérő feladatokat hajtanak végre, gyakori vendég például a Szu-27P, amely a kalinyingrádi készültséget adja, de az egyik legmodernebb orosz harci gép a Szu-35C is bemutatkozott már. A dandártábornok elmondása alapján eddig kizárólag orosz katonai gépekkel akadt dolguk. Ha feszítik is a húrt, tesztelik a reakciókat, azért az incidensek mindig nemzetközi légtérben történtek, a baltiakhoz sosem merészkedtek át. A dandártábornok 10-es skálán 7-esre értékelte az oroszok manőverezésének agresszivitását, bár olyan esetre is emlékezett, mikor vadászpilótáik barátságosan integettek az azonosítás közben. Lapunk kérdésére elmondta, békeidőben tartózkodnak bármiféle fegyverhasználattól, de krízis – vagy háborús állapotban is nagyon szigorú szabályai vannak a tűzparancsnak. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az orosz védelmi minisztérium honlapja is gyakorta beszámol olyan esetekről, mikor az oroszoknak kell azonosítatlan NATO-gépeket – általában felderítők – ellenőrizniük.
A 96 fős missziónak mindenesetre nem sok ideje van unatkozni. A reggeli éles riasztás után a látogatók kedvéért ezúttal egy gyakorló repülésre is útnak indult két Gripen. Az idő ilyenkor természetesen szűk keresztmetszet: a tábornok elmondása szerint a riasztás típusától függően – például közeledik vagy távolodik a cél, mekkora a fenyegetés - szabályozott, hogy mennyi idejük van a levegőbe emelkedni. A készenlétben álló pilótát már teljes felszerelésben – melynek itt a Balti-tenger miatt része egy vízálló réteg is – a közeli központból egy autó hozza a hangárhoz, ahol menetre készen, feltankolva, felfegyverezve (a szárnyak végén, látótávolságon belülre használt, kis hatótávolságú, a közepén nagyobb hatótávolságú rakétákat fedeztünk fel) várja a vadászgépe. A szirénaszó felhangzása és a hajtóművek dobhártyaszakasztó beindítása között alig néhány perc telik el. Újabb 5-10 perc múlva a Gripenek óriási robajjal felemelkedve már az egeket szelik. Mint visszatérésük után kiderült, a „bemutató” feleslegesnek bizonyult: újabb Alpha-riasztás futott be. Mintha csak visszatekerték volna a felvételt, olajozottan működő gépezetként megismétlődött az előző jelenet, annyi különbséggel, hogy a vadászgépek ezúttal éles bevetésre indultak. A magyar kontingens napi rekordja eddig egyébként három éles riasztás volt. A misszió nem csupán légvédelmi feladatokat lát el, de kiképzésit is, valamint hadgyakorlatokon is részt vesznek a vadászgépeink. Gyakorolják például a légi harcot és a szárazföldi támogatást, de idén a a BALTOPS nevű gyakorlaton a tengerészetbe is belekóstolhattak. Ugrik Csaba szerint ez magyar szempontból különösen hasznos volt, hiszen tenger híján, Magyarországon effajta műveleteket nem tudnak végrehajtani. Ezeken felül díszelgő gyakorlatokon is rendszeres „fellépők” a Gripenek, melyek egyik célja, hogy megmutassák a jelenlétet, növeljék a lakosság biztonságérzetét. Arról lapunak az operatív feladatokért felelő tábornok nem tudott választ adni, hogy a küldetés mennyibe kerül. A NATO-ban a misszió költségeit általában a résztvevő fél állja, de ebben az esetben a balti államok is beszálltak, és bizonyos részfeladatokat, például az őrzést, étkeztetést is ők végzik.
Frissítve: 2019.08.15. 09:33