Előfizetés

Magyar gazdaság: túl a csúcson

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2019.08.15. 09:00

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A várakozásokra rácáfolva a második negyedévben 4,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Jövőre négy százalék alá kerül az ütem.
Minden uniós államot lekörözve folytatódott magyar gazdaság növekedése a második negyedévben is: a KSH adatai szerint éves szinten 4,9, szezonálisan és naptárhatással tisztíva pedig 5,1 százalékkal volt magasabb a bruttó hazai termék (GDP) értéke mint egy évvel korábban. (Az elemzők előzetesen 4,6 százalékos nyers növekedési adatot vártak.) Ezzel az 5,1 százalékkal a magyar gazdaság meg is szerezte az első helyet az Unióban, a második helyen a román gazdaság tudott nőni leginkább, éves szinten 4,6 százalékkal. A hazai gazdaság az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt – ezzel is a lista élén vagyunk. A KSH gyorselemzése szerint a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.  Az elemzők szerint ugyan a magyar gazdaság túljutott a növekedési csúcson, ám a lassulása jóval visszafogottabb lesz, és az idei bővülése elérheti a 4,5 százalékot. A növekedést lassítja a romló uniós környezet, ám a belső motorok még húznak. Míg az elemzők szerint az idei növekedés valahol 4,5-4,9 százalékos sávban lesz, a kormány nevében nyilatkozó Varga Mihály pénzügyminiszter szerint 4,3-4,4 százalékkal nőhet az idén a magyar gazdaság a kormány által a korábban várt 4 százalékkal szemben – ezzel a kormány adta a legpesszimistább előrejelzést. A pénzügyminiszter közleményében első ízben megosztotta azt is, hogy a tárca számításai szerint a kormányzati keresletösztönző intézkedések - a hatéves bérmegállapodás, a kormány versenyképességi programja, a magyar családok otthonteremtésének elősegítése, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet - együttesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá a mostani növekedéshez. Ráadásul az ilyenkor szokásos államháztartási hiánynövekedés is elmaradt, vagyis most tényleg minden összejött a magyar gazdaságpolitikának.  A gazdasági növekedés motorja a kétszámjegyű bérdinamika miatt növekvő fogyasztás, valamint a szinte minden területen jelentkező beruházási boom. A beruházásokat nem csupán az uniós források húzzák, hanem a lakás-, iroda-, és logisztikai beruházások, valamint a működőtőke-beáramlás. Az idén eddig mintegy 1220 milliárd forintnyi beruházásról született döntés a tavalyi 1380 milliárd forint után – vélekedett Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a második fél évben a családvédelmi és a még nem ismertetett, de beharangozott gazdaságvédelmi akcióterv is további lökést adhat a gazdaságnak. Ezek együttesen ellensúlyozhatják a külső környezet negatív hatásait, így csak fokozatos lassulás várható, éves átlagban pedig a GDP növekedése elérheti a 4, 8 százalékot – a tavalyi 4,9 százalék után. A bázishatások, a lassuló, de továbbra is magas bérdinamika, valamint a romló külső kilátások miatt a növekedés jövőre 3,7 százalékra lassulhat – tette hozzá. A növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét a lakossági fogyasztás adja az idén – írta elemzésben Varga Zsombor az Erste Bank junior elemzője. A feszes munkaerőpiac, a folytatódó bérkiáramlás, a magas szinten lévő fogyasztói bizalom nem igazán sugallják a fogyasztás lassulását. A beruházások növekedése a 2018-as kiemelkedő adat után lassulhat ugyan, azonban összességében továbbra is magas maradhat, s az éves szintű növekedés 8-12 százalék körül alakulhat. Lassulhat azonban az ipar, amennyiben a júniusi negatív ipari adat valóban az európai lassulás tartós begyűrűzésének előhírnöke volt. A teljes 2019. évi gazdasági növekedésre az 4,5 százalék az előrejelzésünk, azonban ennél gyorsabban is nőhet idén a gazdaság az Erste elemzői szerint.   

A korrupció is növeli a GDP-t

 A magyar gazdaság a jelentős dinamika mellett is ellentmondásos képet mutat. Mivel a bruttó hazai termék a nemzeti számlák vezetésének alapelvét követve a reálgazdaság teljesítményét a kibocsátott számlák alapján veszi számba, a közbeszerzési túlszámlázások felülértékelik a GDP volumenét, azaz a növekedési ütemet a korrupciós tényező is emeli – írta elemzésben Katona Tamás, közgazdász, egyetemi tanár. Így a statisztikában kimutatott bővülés különösen a beruházások esetében jelentős mértékben felülértékelt lehet, ami a valóságosnál akár többtized százalékponttal nagyobb GDP indexet mutat. A harmadik éve tartó bővülés ezzel együtt is figyelemre méltó ütemű, szerkezete ugyanakkor kevésbé megnyugtató. A gyors gazdasági növekedést eddig az uniós források táplálták, de ezek elfogyóban vannak. Az év elején meghirdetett családvédelmi akcióprogram gyakorlatilag nem népesedéspolitikai, hanem gazdaságélénkítő program, amely a fogyasztást serkenti. Ugyanakkor a magyar gazdaság természeténél fogva a belső fogyasztásra épülő növekedés komoly egyensúlyi veszélyeket rejt magában - véli Katona Tamás. 

325,55 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.15. 08:16
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Szerény erősödést ért el a forint csütörtökre virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a szerda esti 325,61 forintról 325,55 forintra csökkent csütörtök reggel nyolc órára. 
A dollár és a svájci frank jegyzése csütörtök reggelre szintén csökkent, a dolláré 292,32-ről 291,99 forintra, a svájci franké a szerda esti 300,02 forintról 299,98 forintra.

Amerikai marhahús töri le a hazai árakat

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2019.08.15. 08:15

Fotó: DANIEL GARCIA / AFP
Kedvező vámtarifával hozhatnak be marhahúst a dél-amerikai országok és az USA az Unióba, veszélyeztetve a magyar gazdák exportpiacait.
Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök július végén Washingtonban az Európai Unió képviselőivel az unióba irányuló amerikai marhahúsexport növeléséről. Trump az eseményre több amerikai farmert is meghívott és előttük közölte, hogy a jövő évtől kezdve az amerikai marhahúsexport mintegy 46 százalékos növekedésére lehet számítani. Az egyezmény értelmében az amerikai gazdák kifejezetten prémium minőségű, vagyis nem hormonkezelt szarvasmarhák húsát forgalmazhatják az Európai Unió országaiban. A most aláírt megállapodást az Európai Parlamentnek (EP) még jóvá kell hagynia, de borítékolható, hogy ha ez az egyezség valamelyest összefügg az európai autóipar amerikai exportjával, mint ahogy azt elemzők feltételezik, akkor zöld utat kapnak a marhák Európába. A hormonmentes marhahús behozataláról most megkötött egyezmény a 2014. óta hatályban lévő kétoldalú megállapodás újratárgyalásának a lezárása volt - közölte az agrártárca Népszava kérdésére válaszolva. A minisztérium szerint az új egyezmény nem módosította a korábbi szerződésben meghatározott importkvótát, így továbbra is 45 ezer tonna génmódosítás (gmo) mentes marhahúst szállíthatnak az amerikai farmerek vámmentesen az unióba. Az új megállapodás a hatályba lépését követően sem jelent majd érdemi változást a magyar marhahús behozatalban – állította az Agrárminisztérium. Ennek némileg ellentmond ugyan Donald Trump kijelentése arról, hogy majd’ 50 százalékkal növelik az amerikai marhahús exportot, ha a szerződés hatályba lép. Az amerikai exportvágyak összefügghetnek azzal is, hogy Nagy-Britannia várható kiválásával az Unióból egy jelentős piac kiesik, és ma még nem tudni, hogy a Donald Trump által a briteknek megígért kétoldalú kereskedelmi szerződések alapján mennyi marhahúst szállítana az USA a szigetországba. Nem csak Észak-Amerikából érkezhet hús a beefsteak kedvelőinek. A ratifikálásra váró Mercosur egyezmény értelmében Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay is igen kedvező, 7,5 százalékos vámtarifával évi 99 ezer tonna marhahúst exportálhat az uniós tagországok piacaira. Az argentin marhahús már feltűnt a magyar vendéglátásban és a kiskereskedelemben is, igaz, egyelőre meglehetősen magas áron kínálják mindkét szegmensben, így leginkább csak a választék bővítést szolgálja.   Az uniós országok marhatenyésztői mellett különösen a zöld-szervezetek aggódnak a dél-amerikai marhahús-előállítás felfuttatása miatt. Ma még megjósolni is lehetetlen, milyen hatása lesz Jair Bolsonaro brazil elnök kijelentésének, ami szerint senkinek semmi köze, hogy országa mit kezd az Föld ma még legnagyobb kiterjedésű esőerdejével. A szélsőjobboldalisággal, populizmussal vádolt brazil elnök ugyanis szabad kezet adott a marhabáróknak az erdőirtásra, hogy növelhessék legelőik területét. A természetvédelmi területek és az őslakosok rezervátumai sem kivételek, a favágók ott is nekieshetnek az esőerdőnek. A nagyobb legelők, amelyek egyébként néhány év alatt kimerülnek és a jelenlegi óriási gulyáknál is nagyobb csordák leszoríthatják a marhahús árát a világpiacon, de ha a nagy piacokon bojkottot hirdetnek a zöldmozgalmak, esetleg a kormányok, az visszavetheti a brazil kivitelt. Raskó György közgazdász az agrártárcánál árnyaltabban látja a megállapodások lehetséges következményeit. Szerinte ugyanis az exportált magyar marhahús minősége többnyire eléri a nemzetközi szintet, de a termelők versenyképességével már gondok vannak. A dél-amerikai országok áraival szemben reménytelennek tartja a küzdelmet. De az USA farmerei is olcsóbban állítják elő a hormonmentes, prémium kategóriájú marhahúst, mint a magyar gazdák. Ennek egyik oka, hogy például a hatalmas kiterjedésű pampa, illetve préri legelőkön fajlagosan sokkal kisebb költséggel lehet legeltetni, mint a magyar pusztán, réteken. A tengerentúli legelők bérleti díjai a töredékét teszik ki az európai, illetve a magyarországi költségeknek. Európában általános gyakorlattá vált, hogy a legelők hektáronkénti bérleti díjai ma már többnyire megegyezik a szántóföldi bérletekével. Az amerikai farmerek a szabad tartású gulyákat  hatalmas, több tízezer jószágot befogadó, teljesen automatizált etetőkkel, itatókkal ellátott ranchokon hizlalják. A takarmány, a kukorica, a szója is sokkal olcsóbb, mint Európában. Az alacsony legelőbérleti és karbantartási díjak, az olcsóbb takarmányárakkal jelentős versenyelőnyt adnak az amerikai farmereknek – jegyezte meg a Népszavának Raskó György. Az agrárközgazdász nem osztja a szakminisztérium derűlátását sem. Úgy vélte, a két szerződés az európai húsmarha tenyésztőket nagyon is nehéz helyzetbe hozhatja. A hazai félextenzív húsmarha tartás az uniós és a nemzeti támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, hiszen átlagosan minden egy forint megtermelt értékre 1,60 forint támogatást kap a termelő. Jelenleg évente átlagosan 4-5 kiló marhahúst fogyasztanak a magyarok személyenként. Ebben egyebek mellett szerepet játszik az is, hogy az elmúlt 1-2 évben jelentősen megdrágult a marhahús. Az unió és az amerikai országok között kötött szerződés ugyan kedvező lehet a fogyasztóknak, de megtizedelheti a hazai húsmarha tartó gazdaságokat. 

Magyar kiviteli többlet

Magyarország 2018-ban friss marhahúsból 13 036 tonnát exportált csaknem 39 millió euró értékben, amelynek 96 százaléka az EU tagállamokba került, főleg Hollandiába és Németországba - derül ki a statisztikai adatokból. A fagyasztott marhahús export ugyanebben az évben 1689 tonna volt 6,87 millió euró értékben. Ennek 75 százaléka az EU-ba ment, többi a Közel-Keletre, illetve Ázsiába került. Igaz, a ’70-es években még 200 ezer tonna kettős hasznosítású marha húsát exportáltuk. Tavaly több mint 6 800 tonna friss marhahúst importáltunk mintegy 31 millió euró értékben, amely teljes mértékben az EU-ból származott. A fagyasztott marhahús importunk 2018-ban 7 600 tonna volt 33 millió euró értékben. A marhahús import 2018-ban egynegyedével csökkent a 2017. évi behozatalhoz képest. A kivitel viszont 4 százalékkal nőtt, így a marhahús külkereskedelmi mérleg 29 százalékos többlettel zárt. A hazai árakat az agrártárca szerint a hormonmentes marhahús behozatala nem befolyásolná. 

Tilos a marhahús egy angol egyetemen

 A Londoni Egyetem részét képező Goldsmith teljes területén tilos lesz szeptembertől marhahúst árulni. Jelképes adót vetnek ki a palackozott vízre, és nem támogatják az egyszer használatos műanyagokat – jelentette be az intézmény. Az intézmény célja, hogy megújuló energiára álljon át, szénsemlegessé váljon 2025-re, azaz ne legyen több a szén-dioxid kibocsátása annál, amit ellensúlyozni tud. „Lehetetlen figyelmen kívül hagyni a szervezeteknek, intézményeknek szóló egyre terebélyesedő globális felhívást arra, hogy vegyék komolyan kötelezettségeiket a klímaváltozás megállításra” – mondta Frances Corner, az intézmény vezetője. „A személyzet és a diákok eltökéltek arra, hogy amilyen gyorsan csak lehet, változtassanak a szénlábnyom drasztikus csökkentése érdekében” – tette hozzá.

Nem szárnyal a csirkeexport Kínába

Lassan elfelejtjük a madárinfluenza legutóbbi támadását és helyreáll a piaci egyensúly, de a hatalmas felvevőpiacot jelentő Kínába csak néhány ország szállíthat csirkehúst. Magyarország nincs a szerencsések között – mondta a Népszavának Bárány László, a Magyar Brojler Szövetség elnöke. Miért nem szállítunk a hatalmas kínai piacra csirkehúst miközben a az afrikai sertéspestis miatt a szárnyas lehetne helyettesítő termék? Jelenleg csak néhány ország, mint Brazília. Vagy Lengyelország exportálhat baromfit Kínába. Mi eddig sajnos nem kaprunk beviteli engedélyt. De hol van már a madárinfluenza, amire hivatkozva lezárták a piacukat? Egészen más dimenzióban gondolkodnak a kínaiak. A bürokrácia pedig egészen nehézkes. A kínai fél többnyire azzal hárítja el az export kérelmet, hogy nincs még állategészségügyi engedélyünk. Mi az akadálya az engedély beszerzésének? Az, hogy az elhúzódó tárgyalások során szinte mindig új arcok ülnek az egyeztetéseken. Minden új csapatnál gyakorlatilag elölről kell kezdeni a tárgyalásokat. Lassan már ötödik éve próbálkozunk a kínai exportengedély nyélbe ütésével. Biztató jel, hogy jártak Magyarországon kínai állategészségügyi ellenőrök több üzemben, a Master Goodnál is, és elégedetten nyilatkoztak. Azt mondták, hazamennek és megkezdődik az export engedély protokollja, ami ki tudja hány hivatalos lépcsőt megjárva eljut a kínai állategészségügyi hatóságig onnan már csak egy ugrás az agrárminisztérium, ahonnan a kínai parlament elé kerül a dokumentáció. Talán jövőre megindulhatnak a magyar baromfi szállítmányok. A brazilok baromfi nagyhatalom is, de a lengyelek minek köszönhetik a megkülönböztetett bánásmódot? A sikerük titka, hogy a lengyel diplomácia, benne az agrárdiplomáciával, sokkal hatékonyabb a magyarnál. Legalább is ebben az esetében. Egyébként az okok között szerepel az is, hogy Kína nagyon jelentős baromfi ágazatot épített ki és ilyen eszközökkel is védik a termelőiket. Milyen más, új piacok nyílnak a hazai baromfiágazat előtt? Szerencsére több új piacon is megvetettük a lábunkat. A Master Good például most már hetente szállít a Fülöp-szigetekre, de megy a csirke hús Japánba, Szingapúrba, Hongkongba. Vietnamban idén októberben adunk át egy teljes integrációt baromfi feldolgozó üzemmel. A vietnami piac például egy nagyon fejlődőképes piac. Milyen rövid távú kilátásai vannak az ágazatnak? Szerintem a kereslet sem Európában, sem itthon nem nő drámai mértékben a baromfihús iránt, így valószínűleg az árak sem lódulnak meg.
Kapcsolódó
Marhaság