Őselefántba ütközött az épülő varsói metró

Publikálás dátuma
2019.08.13. 15:39
Erdei őselefánt koponyája agyarakkal
Fotó: José-Manuel Benito / Wikipedia
A közel héttonnás állat maradványait hat méterrel a földfelszín alatt túrták ki.
Több mint százezer éves, mintegy hét tonnás erdei őselefánt-nőstény maradványaira bukkantak a varsói metró építésekor, az őslény azonosításáról kedden adott hírt a lengyel sajtó. A második varsói metróvonal egyik újabb állomása építésekor hat méterrel a felszín alatt megtalált leletről - medence- és lábszárcsontokról - tavaly decemberben számoltak be a fővárosi hatóságok.  
Kedden a metrót üzemeltető vállalat szóvivője elmondta, hogy a régészek által azóta azonosított csontok egy körülbelül húszéves nőstény maradványai. Az állat 130-115 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszakok közötti enyhébb időszakokban élt. A mai Lengyelország területén akkor élt elefántfélék 4,5 méter magasak voltak, súlyuk akár hét tonna is lehetett. A szóvivő szerint az őslénymaradványok lelőhelyét a tervek szerint a jövő év elején nyíló, Plocka nevű metrómegállóban megjelölik. Korábban már bejelentették, hogy a csontmaradványokat a helyszínen egy üvegvitrinben állítják ki.   A lengyel fővárosban utoljára a múlt század 60-as éveiben találták meg erdei őselefánt csontjait, ezeket a fővárosi Földtörténeti Múzeumban őrzik -írja az MTI.
Szerző
Témák
Varsó

A gammasugárzás szintje akár 16-szorosára is nőhetett az orosz rakétabaleset idején

Publikálás dátuma
2019.08.13. 14:15

Fotó: Maria Plotnikova / AFP/Sputnik
Leonyid Bolsov, az atomenergia biztonságos fejlesztésével foglalkozó intézet vezetője azt mondta, hogy Arhangelszk megye lakosságának egészségét semmi sem fenyegeti.
Négy-tizenhatszorosára nőtt a gammasugárzás az Arhangelszk megyében augusztus 8-án fegyverkísérlet közben bekövetkezett baleset idején – közölte az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgidromet) kedden a honlapján. A Roszgidromet szerint a sugárzási helyzetet ellenőrző arhangelszki automatizált rendszer (ASZKRO) nyolc ellenőrző pontjából hat csütörtökön Szeverodvinszknél azt rögzítette, hogy a gammasugárzás ereje elérte az arra a területre jellemező környezeti dózisnak megfelelő ráta (ADER) 4-16 szorosát. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás mellett. A háttérsugárzás a városban két óra alatt tért vissza a normához. Az incidens napján Valentyin Magomedov, a szeverodvinszki önkormányzat polgári védelmének vezetője kijelentette, hogy a városban a háttérsugárzás szintje fél órán át a megengedett háromszorosa volt, és elérte az óránkénti 2 mikrosievertet. A maximálisan megengedett szint az óránkénti 0,6 mikrosievert. Az orosz fogyasztóvédelmi hatóság, a Roszpotrebnadzor szerint a belső szervek röntgenvizsgálatánál a páciens az eljárás alatt 3,3 millisievertig terjedő sugárdózist kap. Leonyid Bolsov akadémikus, az atomenergia biztonságos fejlesztésével foglalkozó intézet vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Arhangelszk megye lakosságának egészségét semmi sem fenyegeti a katonai kísérleti terepen bekövetkezett baleset után. Az esetet vizsgáló rendkívüli bizottság megállapította, hogy nem történt a közegészség szempontjából jelentős esemény, és hogy a háttérsugárzás másfél órán belül visszatért a normához. Az orosz védelmi minisztérium a csütörtöki incidenst követően azt közölte, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás normális. A katonai tárca akkor arról adott ki tájékoztatást, hogy két ember életét vesztette, amikor baleset történt egy folyékony üzemanyagú hajtóműszerkezet tesztelésekor. A Roszatom vasárnapra virradóra azt közölte, hogy egy tengeri platformon végzett rakétakísérlet során öt munkatársa meghalt, három pedig megsérült. A Roszatom vasárnap kiadott tájékoztatása szerint az elhalálozott szakemberek a „rakéta részét képező radioizotópos energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium a TASZSZ hírügynökségnek azt az információt adta, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotópos energiaforrásokat ellenőrizték. Alekszej Lihacsov a Roszatom vezérigazgatója hétfőn, azt mondta, hogy a nukleáris szakemberek egy „új, különleges készítményen dolgoztak”, de nem pontosította, hogy mi volt az. A Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ - Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet (RFJaC-VNIIEF) vezetőinek nyilatkozataiból az derült ki, hogy az öt tudós egy „kisméretű, radioaktív hasadóanyagokat használó energiaforrás” tesztelésekor halt meg.
Szerző
Frissítve: 2019.08.13. 14:30

Olasz válság: mindenki mást akar

Publikálás dátuma
2019.08.13. 13:21

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Még mindig nem látni tisztán, feloszlik-e a parlament, a törvényhozás több pártja ugyanis nem támogatná ezt a megoldást. Az mindenesetre már most biztos: nem teljesül Salvininek az az óhaja, hogy már ezen a héten szavazzanak a Giuseppe Conte miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról.
Tovább bonyolódott az olasz belpolitikai válság. Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője lényegében elutasította Matteo Renzi volt miniszterelnöknek, a Demokrata Párt (PD) egykori elnökének az ajánlatát, aki úgy vélte, össze kellene fognia a két pártnak, hogy elkerüljék az előrehozott választást. Ugyanakkor az M5S alapítója, Beppe Grillo, aki ma is komoly befolyást gyakorol a populista politikai erőre, nem zárkózna el egy ilyen megoldástól. Másrészt Di Maio is hagyott egy kiskaput, Facebook-oldalán azt közölte, hogy már nem a PD-t, hanem a Ligát tekinti pártja legnagyobb ellenfelének, valamint hogy nem politikai paktumokra, hanem „új menetrendre” van szükség.  Nicola Zingaretti, a PD főtitkára mindazonáltal nagyon nem lelkesedne az Öt Csillag Mozgalommal való összefogásért. „Óriási hiba lenne megosztani minket, mert ezzel szabad utat adnánk a jobboldalnak választási győzelméhez”. Arra utalt ezzel, hogy pártja rendkívül megosztott ebben a kérdésben. Hozzátette azonban, hogy a kérdésben Sergio Mattarella államfőé az utolsó szó. Matteo Salvini a múlt héten jelentette be az M5S és az általa vezetett jobboldali populista Liga által alkotott koalíció végét. Ugyanakkor még mindig nem látni tisztán, feloszlik-e a parlament, a törvényhozás több pártja ugyanis nem támogatná ezt a megoldást. Az mindenesetre már most biztos: nem teljesül Salvininek az az óhaja, hogy már ezen a héten szavazzanak a Giuseppe Conte miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról. A szenátus ugyanis a „csillagosok” és a Demokrata Párt szavazatainak köszönhetően kicselezte a még hivatalban lévő belügyminisztert, s annyit sikerült elérnie, hogy csak a jövő hétre, augusztus 20-ra hívják össze a parlament ülését. Massimiliano Romeo, a Liga frakcióvezetője bosszús volt a szavazás után. Mint mondta, készek lettek volna már Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én szavazni. A jelenlegi felfokozott helyzetben minden szempár Sergio Mattarella köztársasági elnökre vetül. Itáliában nem először fordul elő, hogy az államfőnek kell valamilyen kiutat találnia a válságból. Ha a következő napokban közeledne egymáshoz az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt, az azt valószínűsítené, hogy Mattarella a törvényhozás feloszlatása helyett ideiglenes kormány kinevezésével próbálkozna. Szinte biztos, hogy az elnök inkább ezt a megoldást pártfogolná. Közismert, hogy nem éppen felhőtlen a viszonya a Liga elnökével. Salvini azonban egykönnyen biztosan nem adja meg magát. Közölte, lemond ő és a Liga összes minisztere, hogy így kényszerítsék visszalépésre Conte miniszterelnököt. „Nem ragaszkodunk a tárcákhoz” – hangoztatta Salvini, aki jelenleg ismét egy jobboldali szövetség létrehozásán munkálkodik, saját pártja mellett a Silvio Berlusconi által fémjelzett Forza Italia, illetve a szélsőjobboldali Olasz Testvériség részvételével.