Olasz válság: mindenki mást akar

Publikálás dátuma
2019.08.13. 13:21

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Még mindig nem látni tisztán, feloszlik-e a parlament, a törvényhozás több pártja ugyanis nem támogatná ezt a megoldást. Az mindenesetre már most biztos: nem teljesül Salvininek az az óhaja, hogy már ezen a héten szavazzanak a Giuseppe Conte miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról.
Tovább bonyolódott az olasz belpolitikai válság. Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője lényegében elutasította Matteo Renzi volt miniszterelnöknek, a Demokrata Párt (PD) egykori elnökének az ajánlatát, aki úgy vélte, össze kellene fognia a két pártnak, hogy elkerüljék az előrehozott választást. Ugyanakkor az M5S alapítója, Beppe Grillo, aki ma is komoly befolyást gyakorol a populista politikai erőre, nem zárkózna el egy ilyen megoldástól. Másrészt Di Maio is hagyott egy kiskaput, Facebook-oldalán azt közölte, hogy már nem a PD-t, hanem a Ligát tekinti pártja legnagyobb ellenfelének, valamint hogy nem politikai paktumokra, hanem „új menetrendre” van szükség.  Nicola Zingaretti, a PD főtitkára mindazonáltal nagyon nem lelkesedne az Öt Csillag Mozgalommal való összefogásért. „Óriási hiba lenne megosztani minket, mert ezzel szabad utat adnánk a jobboldalnak választási győzelméhez”. Arra utalt ezzel, hogy pártja rendkívül megosztott ebben a kérdésben. Hozzátette azonban, hogy a kérdésben Sergio Mattarella államfőé az utolsó szó. Matteo Salvini a múlt héten jelentette be az M5S és az általa vezetett jobboldali populista Liga által alkotott koalíció végét. Ugyanakkor még mindig nem látni tisztán, feloszlik-e a parlament, a törvényhozás több pártja ugyanis nem támogatná ezt a megoldást. Az mindenesetre már most biztos: nem teljesül Salvininek az az óhaja, hogy már ezen a héten szavazzanak a Giuseppe Conte miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról. A szenátus ugyanis a „csillagosok” és a Demokrata Párt szavazatainak köszönhetően kicselezte a még hivatalban lévő belügyminisztert, s annyit sikerült elérnie, hogy csak a jövő hétre, augusztus 20-ra hívják össze a parlament ülését. Massimiliano Romeo, a Liga frakcióvezetője bosszús volt a szavazás után. Mint mondta, készek lettek volna már Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én szavazni. A jelenlegi felfokozott helyzetben minden szempár Sergio Mattarella köztársasági elnökre vetül. Itáliában nem először fordul elő, hogy az államfőnek kell valamilyen kiutat találnia a válságból. Ha a következő napokban közeledne egymáshoz az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt, az azt valószínűsítené, hogy Mattarella a törvényhozás feloszlatása helyett ideiglenes kormány kinevezésével próbálkozna. Szinte biztos, hogy az elnök inkább ezt a megoldást pártfogolná. Közismert, hogy nem éppen felhőtlen a viszonya a Liga elnökével. Salvini azonban egykönnyen biztosan nem adja meg magát. Közölte, lemond ő és a Liga összes minisztere, hogy így kényszerítsék visszalépésre Conte miniszterelnököt. „Nem ragaszkodunk a tárcákhoz” – hangoztatta Salvini, aki jelenleg ismét egy jobboldali szövetség létrehozásán munkálkodik, saját pártja mellett a Silvio Berlusconi által fémjelzett Forza Italia, illetve a szélsőjobboldali Olasz Testvériség részvételével.

Államcsíny kísérletével is vádolják a volt kirgiz elnököt

Publikálás dátuma
2019.08.13. 11:54

Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
A korábbi államfőt csütörtökön vették őrizetbe, 120 vagyontárgyát lefoglalták.
Államcsínyt kísérelt meg Kirgizisztánban Almazbek Atambajev volt elnök – jelentette be kedden Biskekben a kirgiz állambiztonsági bizottság vezetője. A hatóságok a múlt héten többször is megpróbálták előállítani a korábbi államfőt, míg végül csütörtökön sikerült őrizetbe venni. Orozbek Opumbajev, az állambiztonsági bizottság vezetőjének tájékoztatása szerint Atambajev a hatósági művelet idején nőket és gyerekeket is pajzsként használt fel védelmére. Arra készült, hogy a sebesült állampolgárokra hivatkozva puccsot hajtson végre az országban. Otkurbek Dzsamsitov kirgiz főügyész arról számolt be, hogy a korrupcióval és hatalmi visszaéléssel is vádolt Atambajev 120 vagyontárgyát lefoglalták. A volt államfőt a kirgiz parlament június 27-én megfosztotta mentelmi jogától. A hatóságok egyebek között azzal vádolják, hogy korrupcióba keveredett a biskeki hőerőmű korszerűsítésével összefüggésben, törvénytelenül tett szert földtulajdonra, illetve hatalmával visszaélve bűnbandák vezetőinek nyújtott védelmet. Korábban háromszor is beidézték, hogy tegyen tanúvallomást egy bűnöző, Aziz Batukajev törvényellenes szabadlábra helyezése ügyében. Ő azonban szándékosan figyelmen kívül hagyta az értesítéseket, és csak írásban volt hajlandó válaszolni a bíróságnak. A kirgiz törvények értelmében, ha valaki háromszor nem tesz eleget annak, hogy személyesen megjelenjen a törvényszéken és tanúvallomást tegyen, a rendőrség kényszert alkalmazhat előállítása érdekében. Múlt szerdán a biztonsági erők kísérletet tettek Atambajev őrizetbe vételére a főváros, Biskek melletti Koj-Tas faluban található házában, de a volt elnök testőrei szembeszálltak a kommandósokkal, visszaverték a rohamukat, és hatot közülük túszul ejtettek. Az egykori államfő hívei barikádokat emeltek, és gumiabroncsokat égettek, hogy távol tartsák a biztonságiakat. Egy kommandós meghalt, és 52 ember megsebesült. A biztonságiak másnap nagyobb, többezres erővel indítottak újabb rohamot a ház ellen, ahol végül is Atambejev megadta magát. A kirgiz nemzetbiztonsági tanács keddi közleménye szerint a kommandós az Atambajev házában talált fegyver lövedékétől halt meg. Az exelnök házában nagy mennyiségben bukkantak fegyverekre, köztük egy puskára. Atambajev beismerte, hogy ez utóbbiból hat lövést adott le. A volt államfőt a bíróság döntése értelmében augusztus 26-áig vizsgálati fogságban tartják. Egyelőre csupán az Aziz Batukajev-üggyel kapcsolatban emeltek vádat ellene.
Szerző

A britek fele bármi áron támogatja a Brexitet

Publikálás dátuma
2019.08.13. 11:10

Fotó: JOHN THYS / AFP or licensors
Kiderült továbbá, hogy a Konzervatívok támogatottsága 6 százalékkal 31-re nőtt, a Labour pedig 27 százalékon áll.
Miután Nagy-Britannia új miniszterelnöke, Boris Johnson bejelentette, hogy megállapodással vagy anélkül, de kiszakítja országát az Európai Unióból, a ComRes közvélemény-kutatói álltak neki tervének támogatottságát lemérni. Mint a Reuters írja, a mintául választott embereknek arra kellett válaszolniuk, egyetértenek-e azzal, hogy Johnsonnak "bármilyen eszközzel", akár a parlamentet is felfüggesztve ki kell harcolnia a Brexitet. A válaszadók közül kiszűrték a bizonytalanokat, és csak a két végletet, a megmaradó 1645 igent és nemet állították egymással szembe. Ezt kapták:
  • 54 százalék szerint minden áron kell a Brexit;
  • 46 százalék szerint nem.
Kiderült továbbá, hogy a Konzervatívok támogatottsága 6 százalékkal 31-re nőtt, a Labour  pedig 27 százalékon áll. Az eredmények összhangban vannak más felmérésekkel.
Szerző
Témák
Brexit