Szülői stressz is okozhatja a csecsemő hasfájását

Publikálás dátuma
2019.08.13. 14:14
Illusztráció
Fotó: VOISIN/Phanie / AFP
A kólika kialakulásának leggyakoribb oka a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában keletkező feszültségek. Kezeléséhez a megnyugtatás általában elég.
Egyes tanulmányok szerint az első hat hétben teljesen normálisnak tekinthető, ha egy csecsemő napi két órát sír. Még három hónapos korukban is átlagosan egy órát sírnak naponta a babák – mondta Cseh Áron, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa. Ennek sok oka lehet, hiszen érzéseiket, szükségleteiket így fejezik ki. Ilyen lehet az úgynevezett csecsemőkori krónikus hasfájás is. A kólikaként is emlegetett betegség, amely felmérések szerint akár minden harmadik csecsemőt is érintheti, legtöbbször ártalmatlan, hátterében nincs kimutatható elváltozás, de aggasztó tünetek esetén orvosi vizsgálatot igényel.
A kólika az úgynevezett hármas szabállyal írható le. Ha a csecsemő legalább három hete, a hét három vagy több napján, napi több mint három órát, látszólag ok nélkül sírással tölt, kólikával van dolgunk – magyarázta a szakorvos. Az ártalmatlan, úgynevezett infantilis kólika tüneteinek kezdete és vége a három, de legfeljebb öt hónapos kor előttre esik, nem társul mellé súlyfejlődési nehézség vagy láz.

Pszichoszociális ok

A legújabb feltételezések a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bélrendszer túlzott perisztaltikáját, valamint a bélflóra eltolódását okolják a kólika megjelenéséért. A terhesség vagy a szoptatás alatti dohányzás szintén fokozott kockázatot jelenthet, a legfontosabb tényező azonban a pszichoszociális vonal, vagyis a csecsemő-anya-apa-család kapcsolatában jelentkező feszültségek – mondta a szakember. 
Számos vizsgálat bizonyította, hogy a fokozott szülői stressz vagy az anya-gyermek kapcsolatban fennálló konfliktus hozzájárulhat a kólika kialakulásához. Az elsőgyermekes szülők például gyakrabban számolnak be arról, hogy a babájuknak gyakran fáj a hasa, ami vélhetően az idegeskedés, a kezdeti stressz számlájára írható.  A csecsemőkori kólika kezeléséhez a szülőknek meg kell érteniük, hogy a jelenség gyakran előfordul, és ha a szervi okokat ki lehet zárni, 
a baba megnyugtatásán kívül nincs más teendő.

A hasfájás a gyermekkor későbbi szakaszaiban is az egyik leggyakoribb gyermekgyógyászati és -gasztroenterológiai probléma. A felmérések szerint minden 5-10. gyermeket is érinthet. Az esetek nagy részében nem szervi, hanem funkcionális ok áll a hátterében, mégis fontos kizárni azokat az aggasztó jeleket, amelyek szervi eltérésre, betegségre utalhatnak – hangsúlyozta az egyetemi adjunktus. 
Az akut, vagyis hirtelen jelentkező hasfájás gyermekkorban leggyakrabban fertőzéses eredetű, amely hasmenéssel és hányással járhat. Ilyenkor a legfontosabb a tünetek enyhítése, a folyadék pótlása, és jó hatású lehet bizonyos probiotikumok adása – mondta Cseh Áron. Háziorvosra vagy ügyeletre akkor van szükség, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, csökken a vizelet mennyisége, bágyadttá válik vagy egy ponton jelentkező, erős hasi fájdalma van, esetleg a széklet véressé válik.
A hasfájást okozhatja tehéntej-allergia, ami akár az anyatejjel is átkerülő tehéntej-fehérje molekulákra adott bélgyulladás következménye. Leggyakoribb tünete a hasmenés, de akár székrekedés is, véres széklet, ekcéma, táplálási és súlyfejlődési problémák. Kimutatására a tehéntej-fehérje megvonásával, majd visszaterhelésével, a tünetek megfigyelésével van lehetőség. A tejallergiát, akárcsak a gyermekek 1-2 százalékánál előforduló többi ételallergiát (a tojás, szója, olajos mag, gabona, és halféleségek) az esetek nagy részében kisiskoláskorra kinövik a kicsik. A tejcukor felszívódási zavar nem ugyanaz, mint a tejallergia, előbbi ugyanis a tejcukor lebontási problémájából adódik, főleg későbbi életkorban jelentkezik, a tejtermék elfogyasztását követően hasmenéssel és hasfájással jár, és nem nőhető ki – mondta a szakorvos.
A lisztérzékenység, a cöliákia szintén nem ételallergia, bár búzafélékre is létezik allergia, hanem egy autoimmun betegség, amit vérvétellel lehet igazolni, és szigorú, élethosszig tartó diétát igényel. A cöliákia gyakorisága már a lakosság 1-2 százalékát érinti. A diétáját csak orvosi javaslatra szabad elkezdeni, az önkényesen elkezdett gluténmentes étrend lehetetlenné teheti a betegség kimutatását – hangsúlyozta Cseh Áron. 
A gyulladásos bélbetegség (IBD) bár Magyarországon még ritka, a fejlett országokhoz hasonlóan egyre terjed, aminek hátterében genetikai tényezők mellett feltehetően a környezeti hatások, az ételekben található bélgyulladást kiváltó anyagok is állnak. Az IBD tünete lehet hasmenés, véres széklet, de néha csak súlycsökkenés, vagy akár bélrendszeren kívüli tünet is, mint visszatérő láz, szem-, ízületi-, vagy bőrgyulladás.
Szerző

Ez az év strandétele

Publikálás dátuma
2019.08.12. 13:14

Fotó: Facebook/Tiki Beach Bisztró
Kovászosuborka-leves nyerte az idén ötödször kiosztott Év Strandétele-díjat.
Idén ötödször választotta meg az Év Strandételét a We Love Balaton és a Balatoni KÖR. Mint írják, a versenyre összesen 16 étellel neveztek a vendéglátóhelyek, érdekes módon főleg a Balaton déli partjáról. 
A korábbi évekhez képest változás, hogy a büfék, éttermek több étellel is jelentkezhettek, és mivel olyan erős lett a döntő mezőnye, újdonság az is, hogy a nyertes mellett dobogósokat is hirdettek.
A zsűri kóstoláson is alapuló döntése alap az Év Strandétele 2019-ben a Zamárdiban lévő Tiki Beach Bisztró Kovászosuborka-levese, a második pedig a balatonmáriafürdői Port Burger Marhaszegyes ciabattája lett. A bronzérmet a lellei Málna Büfé Tex-Mex salátájának ítélték oda, míg az Év Felfedezettjének a nagypapától örökölt, két fiatal által üzemeltetett keszthelyi Pinyó, több mint büfé nevű helyet választották.
A hattagú zsűri a verseny két korábbi győzteséből, a Magyar Konyha felelős szerkesztőjéből, a Street Kitchen gasztronómiai újságírójából, a We Love Balaton főszerkesztőjéből és a Balatoni Kör szóvivőjéből állt. A döntésüknél figyeltek arra, hogy az étel egészséges, jó minőségű alapanyagokból készüljön, egyszerű, de kreatív, nyárias legyen. Fontos szempont volt, hogy az uralkodó lángos-hekk irányon túlmutasson, gyorsan és büfékben is elkészíthető és elvitelre is alkalmas legyen.
Szerző

Amit még nem tudott a kedvelt nyári gyümölcsről

Publikálás dátuma
2019.08.10. 14:14

Fotó: GARDEL Bertrand / hemis.fr / AFP
Annak ellenére, hogy a nagy része víz, rengeteg ásványi anyagot és vitamint tartalmaz a már késő őszig is termő sárgadinnye.
Az ázsiai eredetű sárgadinnye gyümölcs és gyógynövény is egyben. Szülőhazája India, ahol már 4000 éve termesztették. Fajtáit általában két csoportra osztják; a cukordinnye cseres héjú, halványzöldes húsú, rendkívül édes gyümölcs, a kantalup típus pedig gerezdes, sárga húsú, és hosszúkásabb. A sárgadinnye héja lehet sima, rücskös, hálós vagy barázdált is, húsa narancsszínű vagy zöldes árnyalatú, egyes fajtáknál aranysárga színűvé válik az érett gyümölcs. 
A sárgadinnye nagyjából 90 százaléka víz, így remek hűsítő és segít a hidratálásban is. Magas a szénhidrát-, de a cukortartalma is, ezért cukorbetegeknek és fogyókúrázóknak mértékkel ajánlott fogyasztani. Tartalmaz ásványi anyagokat: kalcium, vas, foszfor, nátrium, kálium, magnézium, réz, cink, króm és vitaminokat: A-vitamin, tiamin, folsav, C-vitamin is, de a legjelentősebb a magas béta-karotin tartalma. Több van benne, mint a barackban, a grapefruitban, a narancsban, a kajsziban, a nektarinban, majdnem annyit tartalmaz, mint a sárgarépa. Ez az erős antioxidáns adja a sárga színét, és A-vitaminná alakulva hozzájárul a szem, a vér és az immunrendszer egészséges működéséhez. Szinte minden gyulladásos és lázzal járó betegségre hatásos lehet. Javítja a közérzetet, rostjai élénkítik a bélrendszert, hatékony vékony- és vastagbélgyulladásra is. Élénkíti a veseműködést, a köszvény, az epekő és a reuma egyik legjobb ellenszere is, de női problémák kezelésére is alkalmas. 
A sárgadinnyeszezon a korábbiakhoz képest hosszabb: már májustól késő őszig lehet hazai gyümölcsöt kapni.
Ahogy a görögdinnyénél, a sárgánál sem mindegy, milyet választunk. Olyat keressünk, amelyik nem sérült, nincs rajta puha folt, repedés. Minél intenzívebb az édes illata, annál érettebb. A tetején, a kocsánynál lágyabbnak kell lennie, mint a középen.
Hűtőszekrényben három-öt napig is eláll, de nem árt tudni, hogy minden más étel is sárgadinnye illatú lehet. Frissen fogyasztva a legjobb, de készíthető belőle leves, desszertek, sonkával pedig az olaszok egyik kedvenc előétele.
Szerző
Témák
sárgadinnye