Jelentés a Hableány-tragédiáról: egyértelműnek tűnik Jurij C. felelőssége

Publikálás dátuma
2019.08.13. 09:01
A kép a Hableány átviszgálása alatt készült
Fotó: police.hu
A Viking Sygin kabinablakai előtt úsztak el az áldozatok, de még azt sem jelentette, hogy "ember a vízben".
A Hableány kapitánya sem érzékelte a veszélyhelyzet kialakulását, és feltehetően azt sem, amikor a Viking Sigyn hablemeze – vagyis az orra – elérte a farát, írja a hvg.hu a lap birtokába került szakértői jelentés alapján, amely a rendőrség felkérésére készült. Ebből hozott korábban részleteket az index.hu is, mikor arról írt, a május 29-én balesetet szenvedett sétahajón az előírtnál egyel kevesebb matróz volt – amit vitat az üzemeltető Panoráma Deck  ügyvédje –, illetve hogy nem figyelmeztette későbbi elsüllyesztőjét, hogy ne előzzön. A jelentés kimondja azt is, hogy
"a Hableány kapitánya a behajózó csatornában, mint útjogos hajó, nem számolt azzal, hogy a korábban megelőzött kabinos hajó a Margit híd alatt fog előzni".

Többször leírják, a Viking kapitánya, Jurij C. hibásan mérte fel a helyzetet, az adott körülmények között – a másik hajó sebessége és iránya, valamint a hídszűkület miatt – nem előzhetett volna, a vészhelyzetet az ő vezetéstechnikája okozta. A két hajó vezetője nem is kommunikált egymással, holott előzés előtt ez kötelező. Egy korábbi rendőrségi jelentés is megállapította, hogy a radarberendezés működőképes volt, az ütközés előtt másfél perccel riasztást is leadott. Hangja viszont minden bizonnyal le volt némítva, azt ugyanis nem említette a rendőrségi jegyzőkönyv.
A jelentés szerint a Margit hídtól 120 méterre volt a Viking, mikor a radarkép alapján veszélyes közelségbe került a Hableány. A Viking kapitánya egy STOP manőverrel elkerülhette volna az ütközést. A jelentésben pontosan leírják a két hajó sebességét is:
míg a Hableány egy átlagos 7-8 kilométer/órás sebességet tartott, addig a Viking 2,4-ről gyorsult fel a Parlamentnél 12,4-re, így érte utol az előtte menő kisebb hajót.

Bár korábban elterjedt, hogy a Hableány kapitánya az utolsó pillanatban megpróbált kitérni – ezért fordította el a kormánylapátot 11 fokkal –, a jelentésben semmi ilyesmi nincs: azt írják, a bal parti kikötő felé vette az irányt, ezért kezdett kanyarodni.
A Vikingen dolgozó magyarok tanúvallomásából kiderült, a szállodahajó alján lehetett érzékelni az ütközést. Egyikük azt mondta, mikor érezte az ütést a hajótesten, arra gondolt, hogy megdobta őket egy nagyobb hullám, vagy nekik ment egy fatörzs. Másikuk azt érezte, mintha kiment volna a talaj a lába alól.
A harmadik magyar kabinjának ablaka 30-40 centire volt a víztől, ő meglátta az embereket a vízben, igaz, akkor még nem tudta, hogy kerültek oda.

A matrózok azonnal megkezdték a mentést, ezt a jelentés is kiemeli. Több utas látta, hogy baj van, elkezdtek kiabálni, ők szóltak a kapitánynak is, aki viszont nem jelentette rádión, hogy "ember a vízben". A NAVINFO-n késve jelentette az esetet, és csak részinformációkat mondott el, a térségben közlekedő hajók felé nem volt közlemény.
A jelentés foglalkozik a Sigyn után hajózó Viking Idun kapitányával is, aki nem reagált az „ember a vízben” riasztásra. Amint ez elhangzott a hely megjelölésével, az Idunnak ki kellett volna húzódnia a bal part mellé, ott megállni, és elrendelni a riadót. A jelentés szerint az, hogy a Sigyn csökkentette a sebességét, csónakját vízre tette, illetve mentőgyűrűk kerültek a vízbe, elég indokot szolgáltathatott volna az Idun kapitányának arra, hogy valamilyen intézkedést hozzon. Nem így tett, és már őt is feljelentették segítségnyújtás elmulasztása miatt.
Szerző
Témák
Hableány
Frissítve: 2019.08.13. 09:15

Országos csúcsot állított fel Somogybabod az egy főre jutó ittas vezetések számában

Publikálás dátuma
2019.08.13. 08:24

Fotó: SIMON POTTER / Image Source
Ugyanebben Budapesten pedig egyértelmű a budai fölény.
Somogybabodon majdnem minden tizedik lakosra jutott egy ittas vezetés az év első felében – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányságnak a 24.hu közérdekű adatigénylésére megküldött válaszából. A mindössze 476 lakosú somogyi falu ezzel országos csúcstartó: itt a legnagyobb az egy főre jutó ittas vezetések száma. A második Kékkúton háromnál kisebb ez az arányszám, és ez egyébként is mindössze két esetet jelent a 75 lakosú káli-medencei településen. A harmadik a szintén Veszprém megyei Paloznak, a Balatonfüredhez közeli községben 546 lakosra jutott összesen tizennégy ügy.
A somogybabodi kiugró adatokat a rendőrség az átmenőforgalommal és a településen tartott Off Road fesztiválon lefülelt ittas sofőrökkel magyarázza.
A megyei bontás egyébként azt mutatja, Somogyban jut a legtöbb eset egy emberre, Komárom-Esztergom és Bács alig marad el. A budapesti kerületi adatokban a soroksáriak fegyelmezettsége a leginkább feltűnő: összesen 16 eset fél év alatt. A másik oldalról pedig az, milyen magabiztosan vezeti Buda a rangsort: a listavezető II. kerület 168 esettel áll az első helyen, a III. és a XII. kerület követi.
Szerző
Frissítve: 2019.08.13. 09:52

Magyaros számtan: sajátosan vezeti a külföldön élő honfitársainkról szóló statisztikákat a Belügyminisztérium

Publikálás dátuma
2019.08.13. 08:00
Az adatok csak azt mutatják meg, hány állampolgárnak nincs állandó magyarországi lakcíme
Fotó: Honéczy Barnabás / MTI
A lakcímnyilvántartásába kérésre lehet bekerülni, így ez olyan, mintha nem is lenne.
Az illiberális magyar kormány egy kérdésben nagyon is liberális. Az egyén adatszolgáltatási hajlandóságára bízza, hogy akar-e szerepelni a külföldön élő magyar állampolgárok statisztikai halmazában, vagy sem. Így aztán a gyakori kérdésre, hogy hány magyar él külföldön, csak látszólag egyszerű a válasz. A Belügyminisztérium monitoringrendszerében a személyi adat és lakcímnyilvántartás sorában 865 031 ilyen embert tartanak nyilván. A KSH 2016-os Mikrocenzusában csak 266 ezer fő szerepel, a megbízhatóbb európai tükörstatisztikák ugyanakkor 416 ezerről szóltak, míg az ENSZ hasonló adatsora 637 ezer külföldön élő magyarról beszélt. A sajtóban egy ideje a 600 ezer az elfogadott létszám, innen nézve tehát túl sok a BM adata. Ha a honosítással magyar állampolgárságot szerzetteket nézzük, akkor meg túl kevés, hiszen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes július végén Tusványoson kijelentette, már 1,1 millióhoz közelít az állampolgárságot nyert határon túli magyarok száma. A „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló” törvény nyolc pontban sorolja azokat, akik a külföldön élő magyarok kategóriájában szerepelnek a nyilvántartásban. Így itt tartják nyilván azt, aki mindig is máshol élt, ő kérheti, hogy ezt rögzítse a nyilvántartást vezető hivatal, aki bejelenti a külföldi letelepedés szándékát, az bekerül a csomagba, ahogy az is, akinek valami dolga van az anyakönyvi hivatallal, házasságot köt, élettársi kapcsolatot létesít, vagy a születését jegyzik be, netán magyar útlevelet igényel. Mások azonban csak feliratkozhatnak a listára, automatikusan nem kerülnek oda, ők azok, akik honosítással magyar állampolgárságot szereztek – és itt jön a csavar! - és kérik a felvételüket a személyi adat és lakcímnyilvántartási statisztikába. Amikor arról érdeklődtünk, hogy mi okozza a külföldön élő és a honosítással állampolgárságot szerzett csoportok létszámának ekkora eltérését, a Miniszterelnökség sajtóirodája udvariasan azt magyarázta, biztosan ilyen sokan át is költöztek már Magyarországra vagy korábban is volt itt lakcímük – amiből az látszik, valójában fogalmuk nincs, mi a magyarázat. Különben 16 890 honosítottnak van állandó itteni lakcíme, ez is ott szerepel a táblázatban, de annak megfogalmazásait laikusok és jogászok egyaránt nehezen tudják követni. A belügy sajtósai nem finomkodtak: azt válaszolták, hogy ne akarjuk összehasonlítani az adatokat, mert az „alma és a körte, noha mindkettő gyümölcs, mégsem azonosak”. A jelentős segítség ellenére szakértőkkel sikerült kibogozni, mit is takar a 865 ezer külföldön élő nyilvántartása. Valójában csak azt mutatja meg, hány magyar állampolgárnak nincs állandó magyar lakcíme, az adat semmi másra nem használható. Biztos, hogy közülük sokan dolgoznak külföldön, de nem tudni hányan, mert egy 2013 márciusától hatályos törvénymódosítás óta csak elvben köteles bárki bejelenteni, ha máshol próbál szerencsét. Az elvárás megmaradt, de nincs időbeli korlát, hogy hány hónap vagy év után kell megtennie és semmilyen szankció nem követi, ha elmulasztja a bejelentést. Az új állampolgárságot szerzők pedig nem igyekeznek kérni, hogy rögzítsék: nekik nincs itteni állandó lakcímük. Miért is tennék, se haszna, se kára. Majtényi László volt adatvédelmi biztos szerint a statisztika halála, ahogyan a külföldön élő magyarokat összesítik. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke úgy fogalmazott lapunknak, nem lehet kívánságműsor, hogy egy adatösszesítésben valaki akar szerepelni vagy sem, ha nem beazonosítható. Ha a cementgyárak is eldönthetnék, akarnak-e szerepelni a hazai gyártók csoportjában, valószínűleg soha nem születne cementgyártási statisztika – érvelt a jogász. Háttérbeszélgetésekben más szakértők inkább üdvözölték a kötelező adatszolgáltatás felpuhítását, mert azt gondolják, így kevésbé lát rá az állam azokra, akik elmennek Magyarországról.                                           

Ki a magyar?

A politikai szóhasználatban tisztázatlan a “magyar” és a “magyar állampolgár” közötti lényeges jogi különbség – hívta fel a figyelmet kérdésünkre Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium korábbi államtitkára. A választási és közigazgatási szakértő szerint a magyart helyesen magyar nemzetiségűnek kellene mondani, akik között sok nem magyar állampolgár van, míg a magyar állampolgárok között sok nem magyar nemzetiségű él Magyarországon. A pontos megkülönböztetéshez azt is figyelembe kellene venni, hogy nem magyar nemzetiségű magyar állampolgárok külföldön is élnek. A fogalmak tisztázása azért is fontos lenne Tóth Zoltán szerint, mert mást jelent a határon túli magyarok (elcsatolt területeken élő magyar nemzetiségűek, de nem magyar állampolgárok) száma, mint a külföldön élő magyar nemzetiségűek (Amerika, Európa, stb.), de nem magyar állampolgárok száma. A megértést tovább bonyolítja, hogy a magyar állampolgárok lakhatnak Magyarországon és azon kívül is, függetlenül attól, hogy van-e lakcímük Magyarországon. A szakértőnek az a véleménye, a táblázatok ködös megfogalmazása főleg azoknak a politikusoknak az érdeke, akik a nem Magyarországon élő új magyar állampolgárok révén politikai, gazdasági, társadalmi célokat akarnak elérni a Kárpát-medencében.

Frissítve: 2019.08.13. 09:54