A Balaton ne legyen mulatós

Publikálás dátuma
2019.08.13. 10:00

Fotó: Lakos Gabor
A minőség nem árkérdés, minden árszínvonalon lehet jót kínálni – mondta a Népszavának Laposa Bence borász, a Balatoni kör elnöke, akit a szálloda- és lakópark-építésekről, a balatoni halról és borról is kérdeztünk.
Szimbolikus helyen beszélgetünk: a badacsonyi Hableány vendéglő a szocialista tömegturizmus egyik zászlóshajója volt, amit a minőségi vendéglátás helyi központjává szeretne fejleszteni. Mintha az egész Balaton még mindig ezzel az átmenettel küszködne.  Fontos, hogy már átmenetről beszélhetünk. De nem kedvelem a „minőségi” és az „új hullámos” jelzőt. Egyszerűen mondhatnánk azt, hogy egyre több normális hely van a Balaton partján. Ez nem kategória- vagy kínálatfüggő. Semmi baj nincs a lángossal, a kolbásszal, én is szeretem is ezeket. A kínálási móddal, az alapanyag-használattal, a térséghez való viszonnyal van a probléma. A számomra pozitív példák ezekben akarnak előrelépni: helyi vagy részben helyi alapanyagot használnak, frissen készítik el az ételeket, törekednek a valódi vendéglátásra. De a Balaton sokszínűsége maradjon csak meg. A tíz évvel ezelőttihez képest rengeteg izgalmas, új hely van, és aki egy picit odafigyel, utánanéz, megtalálja őket. A Balatoni Kör szempontjából mikor lehet azt mondani, hogy sikerült elérni a célt? Akkor, ha fejlődő régió lesz a Balaton, ahol nem elvándorlás van, hanem hazatelepülés, ahol a vállalkozók, munkavállalók megtalálják a számításukat, és ahová örömmel térnek vissza a vendégek. A régi, szezonális, nagyüzemi-termékkínálatú, kizsákmányoló üzleti modellre épülő vendéglátás nem erre visz. Ráadásul ez egy önkizsákmányolás is. Nekem éppen az a célom, hogy a vállalkozók több profitot termeljenek, amit aztán visszaforgatnak, és az egész régió jól jár. Attól nem tart, hogy ez a két világ elkülönül egymástól - lehetett horrortörténeteket olvasni például arról, hogy az Erzsébet-utalvánnyal milyen színvonalon lehetett „nyaralni” - és két párhuzamos valóság jön létre a balatoni vendéglátásban?  De igen. Ezért fontos, hogy elmagyarázzuk, a minőség nem árkérdés. Minden árszínvonalon lehet jót kínálni, ha változik a szemlélet. A borkultúrában a termékkínálat és a fogyasztók kinevelése kéz a kézben járt, és ez egészséges folyamat volt. A vendéglátásban is ezt kell megteremteni, mert itt még hiányzik. Badacsonyban a tavalyi szüreti napokon éppen egy tragédia (egy borászt vertek halálra) világított rá a vendéglátás égető problémáira. Akkor a polgármester sok mindent megígért a helyzet javítására. Változott valami? A képviselő-testület sok döntést hozott, de az alapvető helyzet nem változott. Minden turisztikai desztináció azt a vendéget vonzza, amelyiket megszólít a szolgáltatásaival. Ha mulatós zenét játszunk, akkor az jön ide, aki azt keresi, és hosszan sorolhatnám a párhuzamokat. Ez sokak számára sajnos nem egyértelmű. Szerintem a Balaton ne legyen „mulatós”. Rengeteg a beruházás a tóparton, szállodák, lakóparkok épülnek, közben kempingek, szabadstrandok szűnnek meg. Itt is a fejlesztők és az elérhető árú nyaralást keresők szempontjai ütköznek. Ezt hogy látja? Mindig fejlesztéspárti voltam, de valóban sok a probléma ezekkel a Balaton körül. Soha nem érjük el az optimális állapotot: vagy semmi nincs vagy száztíz százalékon fejlesztünk. Minden helyszín, minden beruházás más és más. Nekem a kikötőfejlesztésekkel van a legkevesebb gondom, persze nem vagyok ökológus, így nem tudom felmérni a környezetre gyakorolt hatásukat. De ha úgy tudunk kikötőt fejleszteni, hogy nem nagyon nyúlunk bele az adott part környezeti állapotába, az nagyon jó, mert nincs esszenciálisabb a vitorlázásnál a Balatonon. De nagyon ellenzem a lakóparkokat: az a legkevésbé szerencsés egy turisztikai régióban, ha apartmanokat, lakóparkokat építünk. Ez egy primitív üzleti modell a szememben. Kevesebb vele az üzleti kockázat, de a régióra gyakorolt hatása negatív. Sok helyet foglal, a környezeti hatásai is súlyosak, mégsem járul hozzá a turizmus fejlődéséhez. Szállodákra, komplex szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyekre ugyanakkor még a tó számos pontján szükség van. Itt, Badacsonyban, és vagy még legalább öt-hat balatoni régióban is a minőségi szálláshelyek hiánya jelenti a szűk keresztmetszetet. A régió, de különösképp a Balaton-felvidék egyes részeinek neuralgikus pontja a szőlőterület csökkenése és a 150-200 millió forintos luxus „gazdasági épületek” elszaporodása. Mi a helyzet most? Ennél nagyobb a baj. Sajnos, a szőlő jövedelemtermelő képessége önmagában tartósan alacsony, ezért lehet viszonylag olcsó területeket megvenni. Nem látom, hogyan lehetne ezen változtatni. A szőlőterületek nagysága tíz év alatt nagyjából a tizedével csökkent, ami már látható arány. A szőlészeti ágazat kimondottan rossz állapotban van, sokkal több szőlőre és magasabb jövedelemtermelő képességre lenne szükség. Ha csak azt nézzük, hogy az idelátogató vendég már most rengeteg domboldalon nem szőlőt, hanem beépített telkeket lát, az legalább ekkora kár. Ez hosszabb távon komolyan veszélyezteti a régió értékeit. Akár a túlépítésekről, szabadstrand-megszüntetésekről, beépítésekről beszélünk, sok esetben jól meghatározható, kormányközeli szereplők állnak mögöttük. Hogy látja, ez a csoport mennyire nyomulhat kedve szerint a régió érdekeivel, akár az állami szervekkel szemben is? Nem látok bele ezeknek a beruházásoknak a részleteibe, így nem tudok állást foglalni. Sok helyen pusztulnak a nádasok, sok szabadstrand szűnik meg. Szerintem az a lényeg, hogy mindenki számára maradjon elérhető vízfelület. Egy strand üzemeltetése komoly feladat, komoly feltételekkel. A megfelelő színvonal, a tisztaság drága dolog, ezért a szememben nem ördögtől való, ha ezért belépőjegyet szed az önkormányzat. Persze, teljesen más, ha egy szabadstrandra lakóparkot építenek. A nádasokhoz tényleg nem értek, nálam sokkal okosabb emberek mondták el rengetegszer, hogy a nádasok jelentik tó ökológiájának alappillérét. Régi probléma, hogy a Balatonnál nem lehet balatoni halat enni. Erre van javaslatuk? Jelenleg minden magyarországi élővízben tilos a halászat, a horgászat pedig elvileg csak „rekreációs céllal” zajlik. Amikor ezt először hallottam, meg kellett kapaszkodnom a szék karfájába, de ez a hivatalos álláspont. Szerintem a legtöbb badacsonytomaji horgászt nem tájékoztatták erről, és megkérdeznék a helyi horgász ismerőseimet, éppen rekreálnak-e, valószínűleg érdekes válaszokat kapnék. A Balatoni körrel pusztán arra szeretnénk rávilágítani, hogy a Balaton alapvetően nem egy horgásztó. Ehhez képest az idelátogató, nem horgászni akaró vendégeknek (és azért belőlük jóval több van) nem jutnak balatoni halhoz. Balatoni halhoz csak a horgász jut. Mi ezt a nulla-száz százalék jellegű aránytalanságot szeretnénk megváltoztatni ötven-ötvenre, hatvan-negyvenre, hetven-harmincra - mondják meg a szakemberek a minisztériumban. Csak a Balaton érdekei szerint oldják meg a problémát. Márpedig az rettentően fontos érdek, hogy az idelátogató vendég tudjon balatoni halat enni. Mennyire nyitottak a Kör javaslataira általában az illetékes minisztériumok, állami szervek? Közepesen. De a véleményünkkel szerencsére ritkán vagyunk egyedül, gyakran együttműködünk például a Balatoni Szövetséggel. A legtöbb témában van fogadókészség, de rettentő nehezen működik az államigazgatás. Hatékony megoldások ritkán születnek, valószínűleg azért is, mert több évtizedes problémákról beszélünk. Szívügyének tekinti, hogy az olaszrizling, mint a Balaton-felvidék bora megfelelő helyet foglaljon el a magyar borkultúrában. Hol tart ezzel? Az elmúlt években eljutottunk egy egészen jó szintig, de még sokat kell dolgoznunk. Zászlósborként tekintünk az olaszrizlingre, ebből készül a Balaton bor és a hegyborok is. Egyre szebb olaszrizlingek vannak, és aki egy picit tájékozódik, az sok helyen találhat már jó bort elfogadható áron.

Laposa Bence

Borász, a Laposa Birtok vezetője. A keszthelyi Georgikon Egyetemen végzett agármérnökként, a családi vállalkozást 2004-ben vette át édesapjától. A Balaton menti vállalkozókat tömörítő Balatoni Kör elnöke. Badacsonyban él.

Aggódhat a Sziget Fesztivál: másfél évig is tarthat a K-híd felújítása

Publikálás dátuma
2019.08.13. 09:56

Fotó: Koncz Márton / Népszava
A híd alkalmas a biztonságos közlekedés lebonyolítására, ám a műszaki állapota leromlott a BKK szerint.
A budapesti Óbudai-szigetre, más néven Hajógyári-szigetre - vagy ahogy a legtöbben ismerhetik, a Sziget fesztivál helyszínére – vezető K-híd felújítása a korábbi tervek ütemezése szerint várhatóan 1-1,5 év alatt valósítható meg tudta meg a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) a Magyar Nemzet. A turisták tízezreit vonzó esemény így egybe esne a felújítás időpontjával; a kérdés csak az, használható lesz-e a híd.
A BKK-t azután kereste meg a Nemzet, hogy múlt szerdán, a Sziget nulladik napján többen is arra panaszkodtak, hogy mozgott a híd alattuk, és volt, aki csörömpölő hangot is hallani vélt. Aznap minden rekordot megdöntött a látogatottság: több mint 95 ezren voltak a fesztiválon. A K-hídon keresztül csak szakaszosan, "zsilipelve" engedték át az embereket.
A felújítási tervek az engedélyek meghosszabbításával együtt tervkorszerűségi vizsgálaton is átesnek, tehát módosulhatnak. A tervezői költségbecslés a komplett kiviteli tervek alapján készül majd el – írta a BKK. A társaság kiemelte, hogy a híd alkalmas a biztonságos közlekedés lebonyolítására, ám a műszaki állapota leromlott. A vasúti pályából átalakított pályalemezt át kell építeni a híd mai közlekedési szerepének megfelelően, és a teljes hídszerkezet korrózióvédelmét fel kell újítani – tették hozzá. A felújítás akkor kezdődhet, ha meglesz rá a pénz.
Szerző
Frissítve: 2019.08.13. 12:34

Jelentés a Hableány-tragédiáról: egyértelműnek tűnik Jurij C. felelőssége

Publikálás dátuma
2019.08.13. 09:01
A kép a Hableány átviszgálása alatt készült
Fotó: police.hu
A Viking Sygin kabinablakai előtt úsztak el az áldozatok, de még azt sem jelentette, hogy "ember a vízben".
A Hableány kapitánya sem érzékelte a veszélyhelyzet kialakulását, és feltehetően azt sem, amikor a Viking Sigyn hablemeze – vagyis az orra – elérte a farát, írja a hvg.hu a lap birtokába került szakértői jelentés alapján, amely a rendőrség felkérésére készült. Ebből hozott korábban részleteket az index.hu is, mikor arról írt, a május 29-én balesetet szenvedett sétahajón az előírtnál egyel kevesebb matróz volt – amit vitat az üzemeltető Panoráma Deck  ügyvédje –, illetve hogy nem figyelmeztette későbbi elsüllyesztőjét, hogy ne előzzön. A jelentés kimondja azt is, hogy
"a Hableány kapitánya a behajózó csatornában, mint útjogos hajó, nem számolt azzal, hogy a korábban megelőzött kabinos hajó a Margit híd alatt fog előzni".

Többször leírják, a Viking kapitánya, Jurij C. hibásan mérte fel a helyzetet, az adott körülmények között – a másik hajó sebessége és iránya, valamint a hídszűkület miatt – nem előzhetett volna, a vészhelyzetet az ő vezetéstechnikája okozta. A két hajó vezetője nem is kommunikált egymással, holott előzés előtt ez kötelező. Egy korábbi rendőrségi jelentés is megállapította, hogy a radarberendezés működőképes volt, az ütközés előtt másfél perccel riasztást is leadott. Hangja viszont minden bizonnyal le volt némítva, azt ugyanis nem említette a rendőrségi jegyzőkönyv.
A jelentés szerint a Margit hídtól 120 méterre volt a Viking, mikor a radarkép alapján veszélyes közelségbe került a Hableány. A Viking kapitánya egy STOP manőverrel elkerülhette volna az ütközést. A jelentésben pontosan leírják a két hajó sebességét is:
míg a Hableány egy átlagos 7-8 kilométer/órás sebességet tartott, addig a Viking 2,4-ről gyorsult fel a Parlamentnél 12,4-re, így érte utol az előtte menő kisebb hajót.

Bár korábban elterjedt, hogy a Hableány kapitánya az utolsó pillanatban megpróbált kitérni – ezért fordította el a kormánylapátot 11 fokkal –, a jelentésben semmi ilyesmi nincs: azt írják, a bal parti kikötő felé vette az irányt, ezért kezdett kanyarodni.
A Vikingen dolgozó magyarok tanúvallomásából kiderült, a szállodahajó alján lehetett érzékelni az ütközést. Egyikük azt mondta, mikor érezte az ütést a hajótesten, arra gondolt, hogy megdobta őket egy nagyobb hullám, vagy nekik ment egy fatörzs. Másikuk azt érezte, mintha kiment volna a talaj a lába alól.
A harmadik magyar kabinjának ablaka 30-40 centire volt a víztől, ő meglátta az embereket a vízben, igaz, akkor még nem tudta, hogy kerültek oda.

A matrózok azonnal megkezdték a mentést, ezt a jelentés is kiemeli. Több utas látta, hogy baj van, elkezdtek kiabálni, ők szóltak a kapitánynak is, aki viszont nem jelentette rádión, hogy "ember a vízben". A NAVINFO-n késve jelentette az esetet, és csak részinformációkat mondott el, a térségben közlekedő hajók felé nem volt közlemény.
A jelentés foglalkozik a Sigyn után hajózó Viking Idun kapitányával is, aki nem reagált az „ember a vízben” riasztásra. Amint ez elhangzott a hely megjelölésével, az Idunnak ki kellett volna húzódnia a bal part mellé, ott megállni, és elrendelni a riadót. A jelentés szerint az, hogy a Sigyn csökkentette a sebességét, csónakját vízre tette, illetve mentőgyűrűk kerültek a vízbe, elég indokot szolgáltathatott volna az Idun kapitányának arra, hogy valamilyen intézkedést hozzon. Nem így tett, és már őt is feljelentették segítségnyújtás elmulasztása miatt.
Szerző
Témák
Hableány
Frissítve: 2019.08.13. 09:15