Előfizetés

Bugár Béla szerint a nacionalista és korrupt Meciar óta nem volt ilyen rossz a szlovák parlament

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.08.11. 19:55
Vladimir Meciar
Fotó: Christoph Thanei /
A szlovákiai magyaroknak fogalmuk sincs, mi lenne, ha a két, őket képviselő párt összeolvadna.
„Vladimír Meciar miniszterelnöksége óta ez a legrosszabb parlament” – hangoztatta Bugár Béla, a Híd-Most elnöke a szlovák állami hírügynökségnek, a TASR-nek adott interjújában. A törvényhozás alelnöke szerint rendre néhány képviselő mondja meg, ki ellen indítsanak eljárást, kit tartóztassanak le, ők határozzák meg, ki bűnös, és ki nem. A Híd elnöke szerint ez komoly feszültségeket okoz a mindennapi politizálásban. Úgy vélte azonban, egyes törvényjavaslatok benyújtása is problematikus. Populista módon intézik az ügyeket, vagy ahogy Bugár fogalmazott, „ a szavazók megnyerése a cél”. Példaként említette az abortusztörvény módosítását, amelyet – mint mondta – komoly szakmai vitának kellett volna megelőznie. A Híd-Most rosszul áll a közvélemény-kutatásokban. A hárompárti koalíció legkisebb tagja a Focus iroda legutóbbi felmérése szerint öt százalékon áll, éppen csak átlépné a parlamenti küszöböt. Ezen felmérés szerint összesen tíz politikai erő kerülne be a Nemzeti Tanácsnak nevezett törvényhozásba. Bugárék a három százalékon álló Magyar Közösség Pártjával tárgyalnak az esetleges választási együttműködésről, ám egy másik Focus-felmérés szerint ha sikerülne is megállapodniuk, ez még nem jelentené azt, hogy összeadódna a támogatottságuk, és összességében nyolc százalékot szereznének. Mint az Új Szó által ismertetett felmérésből kiderül, a Híd szavazóinak 67,8 százaléka, az MKP választóinak pedig a 68,5 százaléka támogatja a két párt közös indulását. Mindkét politikai erő táborában lennének azonban olyanok, akik közös lista esetén nem mennének szavazni, vagy inkább szlovák pártot választanának. A Híd táborának 2,5 százaléka, az MKP szavazóinak 8,9 százaléka vándorolna más szlovákiai magyar párthoz. A Híd és az MKP közös listaállítása esetén Bugár Béla pártjának támogatói közül 2,5 voksolna szlovák tömörülésre, 12,6 százalék pedig nem járulna az urnákhoz. Menyhárt József pártjának táborából közös lista esetén 4,8 százalék voksolna szlovák pártra, 8,9 százalék pedig nem venne részt a választáson. A felmérés ugyanakkor azt is kimutatja, hogy a két párt összefogása esetén megnőne a bizonytalanok aránya. Martin Slosiarik, a Focus igazgatója szerint a két párt közös listaállítása esetén a Híd és az MKP törzsszavazói között azért növekedhet a bizonytalanok aránya, mert semmit nem lehet tudni arról, mi lenne a két párt esetleges megállapodásának tartalma.

A nácikkal vetette össze a pápa a populistákat

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.08.11. 19:04

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Szokatlanul élesen bírálta Ferenc a nacionalistákat és a szuverenistákat. Többen fölteszik a kérdést, mi volt ezzel a katolikus egyházfő elsődleges célja.
Ferenc pápának politikai szempontból az egyik legfontosabb megnyilatkozása volt a La Stampa című olasz lapban megjelent interjúja. Rendkívül keményen ítélte el a nacionalizmust és szuverenizmust éppen akkor, amikor Olaszország aligha kerüli el az előrehozott választást, amelynek a favoritja Matteo Salvini bevándorlás- és unióellenes pártja, a Liga. A pápa hitet tett az egységes Európai Unió mellett. „Európa nem eshet szét” – hangoztatta. Szerinte az Európai Bizottság elnökének választott Ursula von der Leyen „alkalmas lehet arra, hogy felélessze az alapító atyák erejét”. A nacionalizmus és szuverenizmus erősödésével kapcsolatban kijelentette: „Aggódom, mert elhangzanak olyan megnyilatkozások, amelyek Hitler 1934-es beszédeihez hasonlítanak: ’Előbb mi! Mi…, mi…’- e gondolatok félelmet keltenek. A szuverenizmus bezárkózás. Egy ország legyen szuverén, de ne zárkózzon el a többiektől. (…) A szuverenizmus túlzás, amely rendre rosszul végződik: háborúkhoz vezet” – hangoztatta a pápa, aki szerint ugyanilyen veszélyei vannak a populizmusnak is. Bár a torinói lapban megjelent interjú óriási feltűnést keltett, valójában az elhangzottak nem újak. A populizmus és a nácizmus összefüggéseire már a spanyol El Paísnak 2017 januárjában adott interjújában is rámutatott. A populista mozgalmak előretörésével kapcsolatban akkor megjegyezte: „Hitlert a nép választotta meg, amit aztán tönkretett. A válság idején hajótörést szenved az értékítélet”. Ferenc pápa már több ízben felhívta a figyelmet a nacionalizmus, a populizmus és az idegengyűlölet veszélyeire. Amikor tavaly fogadta a xenofóbiáról szóló egyik nemzetközi konferencia résztvevőit, kifejtette, a jelenség láttán nem szabad közömbösnek maradni, és úgy vélte, hogy már az iskolában arra kell tanítani a diákokat: fogadják el embertársaikat. Két évvel ezelőtt a német Die Zeitnek adott interjújában szintén elutasította a populizmust, amely – mint rámutatott – „a gonosztól való, és az elmúlt évszázad megmutatta, milyen rossz vége lehet”. A pápa a papokat is figyelmezteti arra, kerüljék a rasszizmust és a populizmust. Erről beszélt idén májusban, amikor a lateráni székesegyházban találkozott a római egyházmegye lelkipásztoraival. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy idén januárban a Német Katolikus Püspöki Konferencia dokumentumot adott ki „Ellenállni a populizmusnak” címmel. A német főpapok egy része keményen bírálta a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) pártot, amint az olasz főpapok egy része sem rejtette véka alá a Ligával szembeni bírálatait. Mindenképpen érdekes azonban, hogy Ferenc pápa miért éppen most hívta fel a figyelmet a nacionalizmus, a populizmus és a szuverenizmus veszélyeire. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott az egy héttel korábban a texasi El Pasóban végrehajtott támadás, amelyben több mint 20 ember vesztette életét. Az elkövető fehér bőrű férfi volt, aki a „hispánok inváziója elleni tiltakozásként” hajtotta végre a vérfürdőt. Ugyanakkor az elkövető Trump bevándorlásellenes megállapításait visszhangozta, amiből arra következtethetünk: a pápa bírálata nem csak a merénylőt érinti, hanem minden olyan politikust, aki nacionalista, populista politikájával veszélybe sodorhatja saját népét, Európát és akár az egész világot.

Nincs kegyelem: százszámra viszik el az embereket

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.08.11. 18:34

Fotó: STRINGER / Anadolu Agency
Nem csillapodnak a tiltakozó megmozdulások amiatt, hogy ellenzékieket nem engednek indulni az orosz fővárosi önkormányzati választáson.
A legutóbbi hétvégi tüntetéseken Moszkva belvárosában 146, más szolidaritási megmozdulásokon 99 főt vettek őrizetbe. Az orosz fővárosban július 14. óta minden szombaton demonstrációkat szerveznek a fővárosi képviselő-testület szeptemberi megválasztásából kizárt ellenzéki jelöltaspiránsok és a mögöttük álló szervezetek. A hivatalos adatok szerint a két legutóbbi, nem engedélyezett megmozduláson összesen mintegy 1700 embert őrizetbe vettek, 11 gyanúsított ellen tömeges rendbontás címén büntető eljárás indult, több tucatnyi tüntetőt elzárásra ítéltek, több százra pedig pénzbírságot róttak ki. A rendőrök még a legutóbbi tüntetést közvetlenül megelőzően őrizetbe vették Ljubov Szobolt, az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által létrehozott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa jogászát. Szobol egyike annak az 57 független képviselő-aspiránsnak, akinek a regisztrálását az illetékes hatóságok elutasították a szeptember 8-án esedékes moszkvai képviselő-testületi választásokra, a támogató aláírások egy részének meghamisítását állítva.  Az érintettek szerint a Kreml utasítására, központilag irányítva rekesztették ki őket a demokratikus folyamatból, emiatt tiltakoznak szombatonként az utcán, követőikkel együtt. Szobol a Twitteren élőben közvetítette saját őrizetbe vételét. A közel két és fél perces videón azt mondta: a hatóságok meg akarják akadályozni, hogy eljusson a tüntetésre. Közölte, hogy nem adja fel, és folytatni fogja a politikai tevékenységet, nem fogják őt megfélemlíteni. A felvétel végén látható volt, amint a rohamrendőrök betörik lakása ajtaját, és berontanak a szobába. Most egyébként a helyzet az orosz fővárosban annyiban eltért az előző szombatoktól, hogy hatósági engedély is volt a demonstrációra, azt az engedélyezett helyszínen meg is tartották, és a hivatalos tájékoztatás szerint ott nem történt rendbontás. A rendőrség szerint mintegy 20 ezer, a civil szervezők szerint több mint 47 ezer ember gyűlt össze. A polgármesteri hivatal azonban előre közölte, hogy a rendezvényt a szervezők szándékával ellentétben nem lehet koncerttel egybekötni, mert azt egy hónappal előbb be kellett volna jelenteni. Emberi jogi szempontból ugyanakkor felettébb aggályos, ha a hatóságok önkényesen állapítják meg, mi számít engedélyezett demonstráción való részvételnek, illetve nem engedélyezett utcai rendbontásnak – állapítják meg elemzők.

Újabb ukrán katona halt meg

Egy ukrán katona életét vesztette, társa pedig megsebesült szombaton a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében kiújult harcokban – közölték Kijevben. Az ukrán fél megfogalmazása szerint az "orosz fegyveres alakulatok és zsoldosaik" 13-szor sértették meg szombaton a tűzszünetet, akna- és gránátvetőket is bevetve. A donyecki szakadárok hírügynöksége viszont arról számolt be vasárnap, hogy az előző 24 órában az ukránok 9 alkalommal sértették meg a tűzszünetet, amikor lakott területeket lőttek.