A nácikkal vetette össze a pápa a populistákat

Publikálás dátuma
2019.08.11. 19:04

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Szokatlanul élesen bírálta Ferenc a nacionalistákat és a szuverenistákat. Többen fölteszik a kérdést, mi volt ezzel a katolikus egyházfő elsődleges célja.
Ferenc pápának politikai szempontból az egyik legfontosabb megnyilatkozása volt a La Stampa című olasz lapban megjelent interjúja. Rendkívül keményen ítélte el a nacionalizmust és szuverenizmust éppen akkor, amikor Olaszország aligha kerüli el az előrehozott választást, amelynek a favoritja Matteo Salvini bevándorlás- és unióellenes pártja, a Liga. A pápa hitet tett az egységes Európai Unió mellett. „Európa nem eshet szét” – hangoztatta. Szerinte az Európai Bizottság elnökének választott Ursula von der Leyen „alkalmas lehet arra, hogy felélessze az alapító atyák erejét”. A nacionalizmus és szuverenizmus erősödésével kapcsolatban kijelentette: „Aggódom, mert elhangzanak olyan megnyilatkozások, amelyek Hitler 1934-es beszédeihez hasonlítanak: ’Előbb mi! Mi…, mi…’- e gondolatok félelmet keltenek. A szuverenizmus bezárkózás. Egy ország legyen szuverén, de ne zárkózzon el a többiektől. (…) A szuverenizmus túlzás, amely rendre rosszul végződik: háborúkhoz vezet” – hangoztatta a pápa, aki szerint ugyanilyen veszélyei vannak a populizmusnak is. Bár a torinói lapban megjelent interjú óriási feltűnést keltett, valójában az elhangzottak nem újak. A populizmus és a nácizmus összefüggéseire már a spanyol El Paísnak 2017 januárjában adott interjújában is rámutatott. A populista mozgalmak előretörésével kapcsolatban akkor megjegyezte: „Hitlert a nép választotta meg, amit aztán tönkretett. A válság idején hajótörést szenved az értékítélet”. Ferenc pápa már több ízben felhívta a figyelmet a nacionalizmus, a populizmus és az idegengyűlölet veszélyeire. Amikor tavaly fogadta a xenofóbiáról szóló egyik nemzetközi konferencia résztvevőit, kifejtette, a jelenség láttán nem szabad közömbösnek maradni, és úgy vélte, hogy már az iskolában arra kell tanítani a diákokat: fogadják el embertársaikat. Két évvel ezelőtt a német Die Zeitnek adott interjújában szintén elutasította a populizmust, amely – mint rámutatott – „a gonosztól való, és az elmúlt évszázad megmutatta, milyen rossz vége lehet”. A pápa a papokat is figyelmezteti arra, kerüljék a rasszizmust és a populizmust. Erről beszélt idén májusban, amikor a lateráni székesegyházban találkozott a római egyházmegye lelkipásztoraival. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy idén januárban a Német Katolikus Püspöki Konferencia dokumentumot adott ki „Ellenállni a populizmusnak” címmel. A német főpapok egy része keményen bírálta a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) pártot, amint az olasz főpapok egy része sem rejtette véka alá a Ligával szembeni bírálatait. Mindenképpen érdekes azonban, hogy Ferenc pápa miért éppen most hívta fel a figyelmet a nacionalizmus, a populizmus és a szuverenizmus veszélyeire. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott az egy héttel korábban a texasi El Pasóban végrehajtott támadás, amelyben több mint 20 ember vesztette életét. Az elkövető fehér bőrű férfi volt, aki a „hispánok inváziója elleni tiltakozásként” hajtotta végre a vérfürdőt. Ugyanakkor az elkövető Trump bevándorlásellenes megállapításait visszhangozta, amiből arra következtethetünk: a pápa bírálata nem csak a merénylőt érinti, hanem minden olyan politikust, aki nacionalista, populista politikájával veszélybe sodorhatja saját népét, Európát és akár az egész világot.
Témák
Ferenc pápa

Nincs kegyelem: százszámra viszik el az embereket

Publikálás dátuma
2019.08.11. 18:34

Fotó: STRINGER / Anadolu Agency
Nem csillapodnak a tiltakozó megmozdulások amiatt, hogy ellenzékieket nem engednek indulni az orosz fővárosi önkormányzati választáson.
A legutóbbi hétvégi tüntetéseken Moszkva belvárosában 146, más szolidaritási megmozdulásokon 99 főt vettek őrizetbe. Az orosz fővárosban július 14. óta minden szombaton demonstrációkat szerveznek a fővárosi képviselő-testület szeptemberi megválasztásából kizárt ellenzéki jelöltaspiránsok és a mögöttük álló szervezetek. A hivatalos adatok szerint a két legutóbbi, nem engedélyezett megmozduláson összesen mintegy 1700 embert őrizetbe vettek, 11 gyanúsított ellen tömeges rendbontás címén büntető eljárás indult, több tucatnyi tüntetőt elzárásra ítéltek, több százra pedig pénzbírságot róttak ki. A rendőrök még a legutóbbi tüntetést közvetlenül megelőzően őrizetbe vették Ljubov Szobolt, az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus által létrehozott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa jogászát. Szobol egyike annak az 57 független képviselő-aspiránsnak, akinek a regisztrálását az illetékes hatóságok elutasították a szeptember 8-án esedékes moszkvai képviselő-testületi választásokra, a támogató aláírások egy részének meghamisítását állítva.  Az érintettek szerint a Kreml utasítására, központilag irányítva rekesztették ki őket a demokratikus folyamatból, emiatt tiltakoznak szombatonként az utcán, követőikkel együtt. Szobol a Twitteren élőben közvetítette saját őrizetbe vételét. A közel két és fél perces videón azt mondta: a hatóságok meg akarják akadályozni, hogy eljusson a tüntetésre. Közölte, hogy nem adja fel, és folytatni fogja a politikai tevékenységet, nem fogják őt megfélemlíteni. A felvétel végén látható volt, amint a rohamrendőrök betörik lakása ajtaját, és berontanak a szobába. Most egyébként a helyzet az orosz fővárosban annyiban eltért az előző szombatoktól, hogy hatósági engedély is volt a demonstrációra, azt az engedélyezett helyszínen meg is tartották, és a hivatalos tájékoztatás szerint ott nem történt rendbontás. A rendőrség szerint mintegy 20 ezer, a civil szervezők szerint több mint 47 ezer ember gyűlt össze. A polgármesteri hivatal azonban előre közölte, hogy a rendezvényt a szervezők szándékával ellentétben nem lehet koncerttel egybekötni, mert azt egy hónappal előbb be kellett volna jelenteni. Emberi jogi szempontból ugyanakkor felettébb aggályos, ha a hatóságok önkényesen állapítják meg, mi számít engedélyezett demonstráción való részvételnek, illetve nem engedélyezett utcai rendbontásnak – állapítják meg elemzők.

Újabb ukrán katona halt meg

Egy ukrán katona életét vesztette, társa pedig megsebesült szombaton a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében kiújult harcokban – közölték Kijevben. Az ukrán fél megfogalmazása szerint az "orosz fegyveres alakulatok és zsoldosaik" 13-szor sértették meg szombaton a tűzszünetet, akna- és gránátvetőket is bevetve. A donyecki szakadárok hírügynöksége viszont arról számolt be vasárnap, hogy az előző 24 órában az ukránok 9 alkalommal sértették meg a tűzszünetet, amikor lakott területeket lőttek.   

Témák
Oroszország

Őserdőháború: a németek torolnak, közben a brazil elnök a kakálásról beszél

Publikálás dátuma
2019.08.11. 18:17
Ceremony of greetings to newly promoted General Officers
Fotó: Mateus Bonomi / AFP
A szélsőjobboldali elnök igazi idióta - vagy legalábbis úgy viselkedik.
A német kormány befagyasztja a brazil erdőket és a faji sokszínűséget védő projektek támogatását a fokozódó fakitermelés miatt. A Tagesspiegel című német lap szerint első lépésben mintegy 35 millió eurós (11,4 milliárd forintos) összegről van szó. Az úgynevezett Amazon Fund keretében Norvégiától, Németországtól és más országok civil szervezeteitől több százmillió euró érkezik évente az Amazonas és környéke védelmére. A német kormány az alapba eddig 55 millió eurót fizetett be, Norvégia 8 milliárd koronát (260 milliárd forintot). A pénzzel az alap az esőerdők kitermelését akarja megállítani, az újraerdősítést finanszírozni és az őslakos népeket támogatni. Legutóbb az új brazil elnök, Jair Bolsonaro azon terve keltett felháborodást, hogy a pénzt a földművesek kártérítésére is használják. "A brazil kormány politikája miatt kétségessé válik, megvalósulhat-e az erdőirtási arányok következetes csökkenése" - idézi Svenja Schulze német környezetvédelmi minisztert a lap. A minisztérium szerint felül kell vizsgálni Németország további szerepét az Amazon Fundban. Az alap 2008-as létrehozása óta a befizetéseknek köszönhetően a fakitermelés és erdőirtás mértékét jelző számok jelentősen visszaestek, az új brazil elnök, Jair Bolsonaro hivatalba lépése óta azonban a trend megfordult, az új elnök pedig a "Brazília belső ügyeibe való beavatkozást" is kritizálta. Bár Bolsonaro kormánya a párizsi klímaegyezmény keretében arra kötelezte magát, hogy 2030-ra nullára csökkenti az illegális fakitermelés mértékét és nagy kiterjedésű erdősítési tevékenységet folytat, a valóság egészen más. Bolsonaro egyik legnagyobb támogatója a mezőgazdasági lobbi. Az elnök nem jelöl ki újabb természetvédelmi területeket, további erdőirtásokra ad engedélyt, és erőteljesebb mértékben kívánja hasznosítani az Amazonas régióját. Júliusban a fakitermelés mértéke az egy évvel korábbihoz képest 278 százalékkal emelkedett. Az Amazonas-régió nagy területeit használják haszonállatok tenyésztésére és takarmánynövények termesztésére. Az elmúlt 50 évben az esőerdő 17 százaléka tűnt el. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a veszteség mértéke eléri a 20-25 százalékot, a Föld zöld tüdeje hatalmas szavannává változhat. Bolsonaro elnök pedig azt találta mondani, hogy amikor egy újságíró megkérdezte tőle: mégis hogyan egyeztethető össze a mezőgazdasági területek növelése a környezetvédelemmel, hogy "Elég kicsit kevesebbet enni. Ön a környezetszennyezésről beszél. Elég lenne csak minden második nap kakálni. Az jobb lesz az egész világnak".