Már megvan, kit jelöl Trump a csúcshírszerzés élére

Publikálás dátuma
2019.08.09. 08:19

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az előző jelölt, John Ratcliffe texasi republikánus képviselő visszalépett, miután kiderült hamisította az életrajzát.
Joseph Maguire, az Országos Terrorelhárítási Központ igazgatója az új jelölt az Egyesült Államok valamennyi hírszerző ügynökségét összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) élére - jelentette be csütörtökön este Twitteren Donald Trump. A 67 éves Maguire augusztus 15-től látja el az ügyvezető igazgatói posztot, amikor Dan Coats, a DNI eddigi vezetője távozik. Trump egyúttal bejelentette azt is, hogy Coats helyettese, Sue Gordon - Coatsszal együtt - szintén távozik a hírszerzés csúcsszervezetétől.   
„Maguire admirális hosszú és méltóságteljes karriert tudhat magáénak, miután 2010-ben visszavonult. Minden szinten volt parancsnok, beleértve a haditengerészet különleges háborús parancsnokságát.

Szolgált a Harvard Egyetem nemzetbiztonsági kutatójaként is. Nincs kétségem, hogy kiváló munkát végez majd” – írta Twitterén az elnök. Miután néhány héttel ezelőtt Dan Coats bejelentette távozását, Trump John Ratcliffe texasi republikánus képviselőt jelölte a DNI igazgatójának.
A politikus azonban a sajtó támadásainak kereszttüzébe került - a többi között azért, mert életrajzát megszépítette -, ezért öt nappal a jelölés után visszalépett.

Szerző
Témák
Trump
Frissítve: 2019.08.09. 12:51

Groteszk, ahogy egymás mellett áll Angela Merkel és Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2019.08.09. 07:02

A jogállambontó magyar miniszterelnök ünnepli a demokráciát.
Az Economist tekintélyes kommentárrovata groteszknek tartja, hogy 10 nap múlva Sopronnál egymás mellett áll majd Angela Merkel és a tekintélyelvű Orbán Viktor, közösen emlékezve 30 évvel ezelőtti a Páneurópai Piknikre, amely segített kivágni az első darabot a Vasfüggönyből. Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját országában módszeresen lebontja a jogállami intézményeket. Az esemény bizonyosan megnyitja a zsilipeket az elszalasztott 89-es ígéreteken sajnálkozó elemzések áradatához. Lesznek fájdalmas utalások az új, kelet-nyugati megosztottságra. A Sopronból érkező képek nem adnak igazat Közép- és Kelet-Európának. A térségben valóban támadás alatt áll a demokrácia és a liberális értékrend. Kutatások szerint e tekintetben a régióban rosszabb lett a helyzet, mint a világ bármely más részében. Ám főleg az utóbbi hónapokban érkeznek azért kedvező jelek is. Indult az új szlovák elnök asszony megválasztásával. Zuzana Caputová azóta kiállt a független bíróságok mellett és nyilvánosan bírálta Orbán illiberális törvénysértéseit. Észak-Macedóniában a szociáldemokraták legyőzték a nacionalistákat. a litván és lett elnökválasztásokon az EU-barát jelöltek nyertek. Isztambulban Erdogan török elnök ellenfele lett a befutó, beigazolva, hogy gyengül az autokrata államfő befolyása. Prágában a legnagyobb tüntetést rendezték meg a rendszerváltás óta a csalással vádolt kormányfő ellen. A tiltakozás elérte Moldovát, Grúziát, Romániát, valamint Bulgáriát is. Ukrajnában először szerzett abszolút többséget valaki a rendszerváltás óta. Ráadásul Zelenszkij ukrán államfő a korrupció visszaszorítását és a nyugati kapocs erősítését ígéri. Most pedig Moszkva van soron. Vlagyimir Putyin népszerűsége zuhan, akár csak a reálbérek szintje. Kifulladt a Krím megszállása után beindult hazafias hullám. Persze nem arról van szó, hogy új 1989-hez érkeztünk el. A nagy kérdések javarészt helyi vonatkozásúak, de a megmozdulásokon sok a fiatal, illetve az uniópárti részvevő. Lengyelországban azonban a populista PiS előreláthatólag megtartja a hatalmat. Orbán nem mozdul. Babis továbbra is népszerű és bizonytalan, hogy várható-e kedvező érdemi fejlemény az ukránoknál és az oroszoknál. De az események bizonyíthatják, hogy téves egy sor nyugati klisé. A volt szocialista országokban is kialakulhat erős civil mozgalom A térség népei nem pártolják zsigerien a tekintélyelvű vezetést. Semmi sem tart örökké. A liberális felvonulók és szavazók több támogatást érdemelnek a Nyugattól. Ám eközben Németország összemutyizik Putyinnal a Kreml geopolitikai és pénzügyi érdekeit szolgáló Észak Áramlat 2 ügyében. Merkel kancellár és Macron francia elnök lehűti az észak-macedón reményeket, mármint hogy az ország csatlakozhat az unióhoz. Brüsszel túl sokat költ olyan, téves célokra, mint az agrártámogatások, ugyanakkor csak keveset áldoz a független sajtóra és a civilekre Keleten. Ha valaki azt gondolja, hogy Kelet-Európa kizárólag az Orbánokat, Erdoganokat és Putyinokat jelenti, az súlyosan igazságtalan a térséggel. Ez a nyár azt igazolja, hogy a kontinens keleti felében bőven vannak demokraták és liberálisok, akik hajlandóak kiállni az érdekeiért. Ha az EU komolyan veszi a 89-es ígéreteket, akkor felsorakozik mögéjük.
Szerző

Baljós dolgokat művel Matolcsy jegybankja

Publikálás dátuma
2019.08.09. 06:53

A baráti cégeket támogatja meg hátulról a bóvli kötvényeket is vásárló MNB.
Baljós, amit újabban a magyar központi bank csinál. Erre figyelmeztet a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung miután a Nemzeti Bank a második félév óta vásárolja iparvállalatok kötvényeit, ily módon is igyekezve megtámogatni a kormány politikáját. Ám a lépésnek immár semmi köze az MNB hagyományos feladatköréhez, hiszen az a pénzpolitika alakítása. Hasonló programot persze az Európai Központi Bank is végrehajtott már, hogy lendületet adjon a gazdaságnak és a kívánt szintre hozza az inflációt, de a magyar központi bank tovább megy egy lépéssel: a GDP 0,7 százalékát kívánja ilyen célokra költeni. Vagyis a cégek alternatív finanszírozási lehetőséghez jutnak, túl a kereskedelmi bankok nyújtotta hiteleken.  A jegybank összesen 300 milliárd forintot szán ilyen célokra és kész megvenni az egyes értékpapírok akár 70 százalékát is. Nem válogatós, szó lehet akár bóvli kötvényekről is. De mivel a vállalati piacon összesen 20 milliárd értékben forognak a papírok és nem várható tömeges kibocsátás, a Nemzeti Bank alighanem minden esetben kénytelen lesz elmenni a felső határig. Vagyis az egész egy iparfinanszírozási tervnek felel meg. Egyben mutatja, hogy mi várható a populista kormányoktól a gazdaságpolitikában: az állam mind jobban beleavatkozik a gazdaságba, egyre inkább összekeveredik az állam és a gazdaság. Csakhogy idáig az ilyesmi még soha nem vezetett jóra.
Szerző