Előfizetés

A brazil elnök bosszút áll a sajtón

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.07. 06:39

Fotó: SERGIO LIMA / AFP
Az újságokat megfosztja jövedelmük szép részétől.
Jair Bolsonaro brazil elnök kiadott kedden egy rendeletet, amellyel - ha a parlament véglegesíti - megfosztja jövedelme egy részétől az írott sajtót. Rendeletéről először azt mondta az elnök, hogy így akarja megbosszulni a sajtó részéről őt érő támadásokat, később viszont letagadta korábbi kijelentését. A rendelet felmenti a tőzsdei cégeket azon kötelezettségük alól, hogy pénzügyi eredményeiket megvásárolt reklámhelyen az írott sajtóban közöljék. A cégek által erre a célra megvásárolt reklámhelyek rendszeresen sok oldalt elfoglalnak a lapokban, és ez jelentős bevételt hoz a médiának. Ezután csak a hivatalos közlönyben és a tőzsdefelügyelet honlapján térítésmentesen kellene megjelentetniük pénzügyi eredményüket. A rendelet ideiglenes, ami azt jelenti, hogy azonnal hatályba lép, de csak akkor válik véglegessé, ha a parlament jóváhagyja. "Elnökké választottak annak ellenére, hogy szinte az egész brazil média támadott engem, rasszistának, fasisztának bélyegzett. Ezzel a rendelettel most megfizettem nekik" - jelentette ki az elnök egy üzem felavatásán mondott beszédében. Miután e mondataival felháborodást váltott ki sokakban, azt mondta: nincs szó bosszúról a sajtó ellen. Beszédében Bolsonaro főleg a Valor Economico című gazdasági napilapot támadta. "Remélem, túléli a lap az intézkedést" - jegyezte meg gúnyosan. Az elnök azzal vádolja az újságot, hogy támadta őt a választási kampánya idején, miután két interjút is adott neki. A Valor Economico azonban azt állítja, hogy a kampány idején egyetlen interjút sem csinált Bolsonaróval.

Titokzatos jótevő osztogat pénzt szociális intézményeknek Németországban

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.06. 20:25

Fotó: Thinkstock
Szó szerint osztogat, készpénzt, zacskóban.
Egy ismeretlen jótevő 100 ezer euró (32,5 millió forint) készpénzt adományozott egy hospice-nak az észak-németországi Braunschweigben. A végstádiumú betegeket gondozó intézmény a helyi lap, a Braunschweiger Zeitung közvetítésével kapott hétfőn egy zacskót, benne 200 darab 500 eurós bankjeggyel. Az újságnál azt mondták, hogy maguk sem ismerik az adományozót, és amúgy sem veszélyeztetnék a jótékonykodást esetleges indiszkrécióval, de az adakozó biztosította őket, hogy a pénz "adózott jövedelemből" származik. Petra Gottsand, a szeretetház vezetője közölte, hogy még soha nem kaptak ekkora adományt, és annak felhasználási módjáról később döntenek. Elmondta, hogy a zacskó hátoldalán a Wundertüte (csodazacskó) felirat szerepelt. Az anonim adakozó az év eleje óta már összesen legalább 200 ezer eurót osztott szét hasonló módon, hol 20, hol 50 ezer eurót. A titokzatos jótevő már többször is jelentkezett a regionális lapnál adomány eljuttatása céljából. Az újságnál úgy számolják, hogy az általa lefedett területen hat vagy hét felajánlás származhatott a névtelenséghez ragaszkodó adományozótól. Német szakértők szerint a teljesen anonim pénzadomány kivételesnek számít, mert az adományozók egyrészt általában igazolást várnak el az átadott pénzről, másfelől a visszaélések megelőzése céljából is fontos az átláthatóság. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy a mostani névtelen jótevőnek köze van-e az évekkel ezelőtti úgynevezett braunschweigi csodához, amikor karitatív intézményeket leptek meg pénzzel teli borítékokkal. 2011 novembere és 2013 márciusa között 250 ezer euró összértékben kaptak borítékba helyezett készpénzt óvodák, ingyenkonyhák, egyházközségek, szociális projektek, sőt rászoruló magánszemélyek is. Az akkori jótékonykodáshoz is köze volt a Braunschweiger Zeitungnak annyiban, hogy az adományozó abból kivágott és a pénzhez mellékelt újságcikkekkel utalt arra, mire szánja a segélyt. A legutóbbi adományhoz az ismeretlen jótevő egy levelet mellékelt, amelyben azt írta, hogy "a súlyos beteg emberek haldoklásának megkönnyítése az emberség jele, és tiszteletet és elismerést érdemel".

Antiszemita fenyegetések miatt határozatlan időre bezárták a vilniusi zsinagógát

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.06. 19:52
-
Fotó: PETRAS MALUKAS / AFP
Az utóbbi időben fenyegető leveleket és telefonhívásokat kaptak.
Határozatlan időre bezárták a vilniusi zsinagógát és a hozzátartozó irodát antiszemita fenyegetések miatt - jelentette be kedden a litvániai zsidó közösség honlapján. "A felszított feszültségek közepette sem a közösség, sem a zsinagóga nem képes biztosítani a betérő emberek biztonságát, köztük olyanokét is, akiket a nácik üldöztek a holokauszt idején" - olvasható a közleményben. A litvániai zsidó közösség szerint az utóbbi időben fenyegető leveleket és telefonhívásokat kaptak. "A (politikai) pártok és képviselőik antiszemita nyilatkozatainak megtűrése és a büntetlenségük arra ösztökél minket, hogy elgondolkodjunk a saját biztonságunkról" - áll továbbá a közleményben. A zsidó közösség emellett hangsúlyozta: a hatóságok egyértelmű állásfoglalását szeretné hallani a zsidók megsemmisítésében szerepet játszó személyek dicsőítésével összefüggésben. Hozzátette azt is, hogy máig nem kaptak semmiféle választ az ügyben. Az ügy a Litvánia szovjet megszállása ellen folytatott harc két egykori vezéralakjának emlékével kapcsolatos. A zsidóellenes indulatokat ugyanis az váltotta ki, hogy levették Kazys Skirpa emléktábláját, és átnevezték a korábbi Jonas Noreika utcát. Mindketten antiszemita tevékenységükről ismertek. Híveik viszont azt vallják, hogy a két történelmi figura szovjetellenes szerepe hangsúlyosabb állítólagos antiszemita meggyőződésüknél. Szerdára egyébként a litván nacionalista erők felvonulást szerveznek "Litvánia szabadságharcosai" emlékének támogatására. Litvánia zsidó közössége a második világháború kitörése előtt több mint kétszázezer főt számlált, a náci üldözés nyomán azonban elvesztette tagjai 90 százalékát.