Előfizetés

Elpuskázott állami lőtérprogram

Doros Judit Ungár Tamás
Publikálás dátuma
2019.08.05. 08:00
Honvédelmi Sportközpont
Fotó: Konyhás István / Népszava
A két éve bejelentett 16-ból még egyetlen Honvédelmi Sportközpontot sem sikerült megépíteni – értesült a Népszava.
- Passz – ez válaszolta lapunknak Nagy Sándor, Újfehértó polgármestere arra a kérdésre, vajon mikorra készülhet el a város szélére tervezett Honvédelmi Sportközpont, amelynek közbeszerzési eljárása júniusban zárult le. A helyszín egyébként a kiépített kerékpárút végétől fél kilométerre, és a helyi járatú buszok végállomásától pár száz méterre található. A tanácstalanság annak fényében érthető, hogy ezeket a létesítményeket az állam építteti majd, s a Honvédelmi Minisztérium jelöli ki az üzemeltetőjét, a települések „csak” a területet adják hozzá. Noha a programot már két éve bejelentették, a tervezett helyszíneken eddig még egyetlen kapavágás sem történt. Hacsak nem tekintjük annak, hogy Újfehértón például a lőtér céljára a szennyvíztelep mellett kijelölt 1,2 hektáron – miként a helyiektől megtudtuk – tavaly ősszel már kivágtak egy erdőt, ami azóta újrasarjadzott. A hivatalos közlemények szerint a 2017-es és 2018-as költségvetési évben 40 helyszínen, megyei és járási székhelyeken alakítottak volna ki sportközpontokat csaknem 17,5 milliárd forintos beruházással, a második ütemben pedig további 67 helyszínen terveztek ilyet. A Honvédelmi Sportközpontok a kormány szándékai szerint a sporttevékenységen keresztül a társadalom minél szélesebb rétegét vonnák be a honvédelmi nevelés programjába, kifejezetten önkéntes alapon – olvasható a honvedelem.hu oldalon. A létesítmények alapfelszereltsége lenne egy lőtér, de ezen túl alkalmassá tennék azokat olyan, honvédelmi szempontból is kiemelten fontos sportágak edzéseire, mint a birkózás, cselgáncs, ökölvívás, vívás, s egyfajta közösségi térként funkcionálnának különböző társadalmi események és rendezvények megvalósításához is. Demeter Márta országgyűlési képviselő 2017 decemberében kérdezte meg az akkori honvédelmi minisztert Simicskó Istvánt (aki most a leendő sportközpontokat is felügyelő Honvédelmi Sportszövetség elnöke), hol épülnek pontosan ezek a lőterek. A tárcavezető 2018. január 5-én adott válasza szerint az első fejlesztési ütemben a konkrét helyszínek kijelölése 16 település esetében már megtörtént. Ezek: Baja, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kisvárda, Körmend, Nagykanizsa, Újfehértó, Pécs, Sárospatak, Szarvas, Szekszárd, Székesfehérvár, Szigetvár és Zalaegerszeg, a további fejlesztési helyszínek kijelölése pedig folyamatban van. Ehhez képest az elmúlt több mint másfél évben mindössze öt helyen történt valamelyest előrelépés, derült ki a Honvédelmi Sportszövetségtől kapott tájékoztatásból: eszerint a közbeszerzési eljárás öt település - Újfehértó, Balassagyarmat, Szigetvár, Baja és Szarvas - esetében lezárult, a beérkezett ajánlatok értékelése jelenleg folyamatban van. Hiába kérdeztük meg azonban, hogy ki lesz majd e létesítmények üzemeltetője, ki fedezi a működési költségeket, s vajon a járási századok kiképzését menyiben szolgálják majd ezek a sportközpontok, ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. A bajaiak mindenesetre már alig várják, hogy legyen végre lőterük – mondták el lapunknak a helyiek. A 37 ezer lelkes bácskai városban 217 éves múltja van a lövészetnek, ennek ellenére a Bajai Vízügyi Lövészklubnak nincs saját lőtere, pedig az egyesülethez 25 versenyző kötődik, s a klub rendezvényein évente több százan próbálják ki célzótudásukat. Az egyesület versenyzői most egy iskolában kialakított 10 méteres pályán tréningezhetnek. Mindezt Karsay Lehelnétől a klub egyik vezetőségi tagjától tudtuk meg, aki elmondta azt is, hogy eredetileg 2018-ra ígérték meg az új lőpálya átadást. A város biztosította is az államnak ehhez a telket – egy volt katonai gyakorlóterületet a Vaskút felé vezető országút mellett -, a beruházás még sem startolhatott. Karsayné szerint azért nem, mert a telken a második világháború idején hadifogolytábor volt, s az ott talált emberi maradványok miatt elhúzódik a terület feltárása. Hogy végül is mikor kezdődik az építkezés, azt a lövészklubnál és az önkormányzatnál nem tudják, amiképp azt sem, hogy a többcélú – a küzdősportoknak is otthont adó - létesítmény fenntartása mennyibe kerül majd, illetve ebből mennyit kell vállalnia a városnak és az egyesületnek. Utóbbi egyébként valamennyi általunk megkérdezett település illetékesei számára ismeretlen. A HM nem osztotta meg a városvezetőkkel, és lapunkkal sem, hogy miképp tervezik a lőtér üzemeltetését, a költségek finanszírozását. Ezért a polgármesterek azt gondolják, hogy a működtetés kiadásait az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Ettől tartanak az ellenzéki irányítású Szigetvár vezetői is. A baranyai város már átadott egy 1500 négyzetméteres, hozzávetőleg 3 millió forint értékű telket a település hoboli határában a beruházónak, de Vass Péter, Szigetvár független polgármestere – hasonlóan újfehértói kollégájához - nem tud arról, mikor indulnak a munkálatok. A szigetváriak egyébként nem igen hallottak arról, hogy lesz lőterük, így nem foglalkoznak a beruházással. Kérdeztük a balassagyarmati és a szarvasi önkormányzatot is, ők hogy állnak a lőtérrel, de nem válaszoltak kérdéseinkre.

Egy lövés ötszáz forintért

Pécsnek van már egy 18 állásos 50 méter hosszú lőtere a belvároshoz közel, s ezt a létesítményt a közelmúltban 50 milliós támogatással korszerűsítette a pálya gazdája, az önkormányzat, ezért sokan feleslegesnek érzik, hogy épüljön egy a mostaninál kisebb, 15 állásos lőtér, több százmillió forintért, főleg, hogy akkortól két lőtér fenntartása terhelné a mindig forráshiánnyal küszködő várost. A pécsi sportlövők inkább annak örülnének, ha a meglévő lőtér kiszolgálóegységeit fejlesztenék a városra szánt pénz egy részéből. Amúgy azt, hogy hol épülne meg a kormány által elképzelt lőtér, bizonytalanság övezi, s a városháza nem nyilatkozott az ügyben. A Pécs Városi Lövészklub elnöke, Ablonczy Orsolya úgy tudja, hogy város labdarúgóstadionja mellett épülne meg, de van, aki úgy értesült, hogy 3 kilométerrel odébb, a kosárakadémia szomszédságában. Mellesleg Pécsen is kevesen hallottak az épülő lőtérről, aki viszont igen, az jól fogadta, mivel – ők úgy vélték, hogy – ennek a sportnak a gyakorlása fejleszti a hagyomány- és technikai ismereteket, valamint a koncentrálókészséget és az önfegyelmet. Tudni kell azt is, hogy Pécs északi határában működik egy magántulajdonú lőpálya. Itt edz a Mecsek Lőklub 20 versenyzője és félszáz amatőr sportolója. A pályát birtokló cég és a 31 éve működő klub vezetője, Kovács Tibor is kicsit pazarlásnak véli, hogy épül még egy lőtér, ám az egykor rendőrként szolgáló vállalkozó arra számít, hogy az ő cégének piaci sanszait javítja az állami beruházás. Ha ugyanis az iskolások megismerkednek a lövészettel, akkor jelentős százalékukban feléled a sport iránt az érdeklődés, s ők a későbbiekben a magántulajdonú pályán élhetik ki szenvedélyüket. Erre a pályára egyébként évente 3-400 alkalmi lövész látogat ki, és – attól függően, hogy milyen fegyverrel lőnek a céltáblára – 20-50 vagy akár 100-500 forintot is áldoznak lövésenként a hobbisták. (U.T.)

Hunvald György nem akarja elfogadni politikai halálát - és polgármesterként folytatná

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:42
Hunvald György
Fotó: Népszava
A szocialista politikus kilépett pártjából, és civilként rohamoz.
Július végén elköszönt az MSZP-től (értsd: kilépett) Hunvald György. Facebook-posztjában arról ír, hogy  korábban azért tért vissza a helyi politika fősodrába, mert a vele történtek után rehabilitálódni szerettem volna. Ez a volt erzsébetvárosi polgármester számára azt jelenti, hogy bármilyen választáson elindulhat jelöltként. Ezt a lehetőséget azonban a politikai tárgyalások során kizárta néhány ellenzéki párt - a formációk nemcsak Hunvald polgármester-, de képviselőjelöltségét is ellenezték. "Gyakorlatilag a politikai halálomat akarták elfogadtatni velem", írja Hunvald. A politikus úgy érzi, nem hagyhatja cserben azt az 5000 kerületi választópolgárt, aki azt kérte tőle: induljon független polgármesterként.

Apukája javában a miniszterelnök kedvenc oligarchája volt, amikor leadta szakdolgozatát a piac befolyáslásáról a Mészáros-lány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:36

Fotó: Népszava
A frissen megszerzett jogi diploma egyébként azért is jól jöhet Mészáros Beatrixnak, mert egyre gyakrabban bízzák rá a monumentális cégbirodalom különböző darabjait.
Mészáros Lőrinc lánya, Mészáros Beatrix az év elején jogi diplomát szerzett a Debreceni Egyetem állam- és jogtudományi karán. A 35 éves Beatrix  már rendelkezett a Budapesti Gazdasági Főiskola export-import menedzsment szakirányú diplomájával, illetve a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem kommunikáció szakáról is felsőfokú képesítést szerzett. Ám az idén  megszerzett jogászi végzettség különösen jól jöhet, hiszen az utóbbi években sorra bízzák rá a család cégbirodalmának különféle darabjait. Ehhez a diplomához a Mészáros-lány „A verseny érdemi befolyásolására alkalmas tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” címmel adott le szakdolgozatot – írja a 24.hu. A portál által részletesen megvizsgált dolgozat  nagy részben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ügyeit tekinti át, és közben méltatja annak szerepét. 
Az összefoglaló egyik tételmondata szerint „a Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát”.

Beatrix meg is fogalmazza, ennek fontosságát: „A tisztességtelen befolyás kihat vagy kihathat a fogyasztóknak a versenytársak, illetve a termékek közötti választásának a folyamatára és ezáltal a verseny alakulására.”
A versenyhivatal eddig egyébként egyszer sem gördített akadályt a Mészáros-birodalom terjeszkedése elé, nem vizsgálták közelebbről, nem kerültek-e erőfölényes helyzetbe a versenytársakkal szemben Mészárosék.