A Mol teljes kártérítést vár az oroszoktól

Publikálás dátuma
2019.08.03. 09:00

Fotó: Viktor Drachev / AFP
Miika Eerola szerint az ügyből jól jöttek ki, mert a leállás alatt felhasználhattak a saját és az országos tartalékokból, illetve pótszállítmányok érkeztek az Adria-vezetéken is.
Stratégiai partnereinktől teljes kártérítést várunk a szennyeződéssel kapcsolatos költségek miatt – fogalmazott a Mol fél éves jelentéséhez kiadott, angol videó legvégén Miika Eerola, a Mol feldolgozás-kereskedelmi üzletágvezetője. (Az oroszországi kitermelési helyszíneken beszennyezett nyersolaj miatt április és május vége között az európai vevők – így a Mol – nem vették át a Barátság-vezeték szállítmányait.) Miika Eerola szerint az ügyből jól jöttek ki, mert a leállás alatt felhasználhattak a saját és az országos tartalékokból, illetve pótszállítmányok érkeztek az Adria-vezetéken is. Tározóikban jelenleg 200 ezer tonna szennyezett kőolaj áll, amit a jó minőségű olajba fokozatosan bekeverve dolgoznak fel. (A Mol eddig nem közölte az üggyel kapcsolatos jogi álláspontját és eddig százezer tonna szennyezett kőolaj tárolását jelentették.) Az ügyet a Mol olyannyira nem akarta túlhangsúlyozni, hogy az álláspontnak a fél éves jelentésükhöz kiadott, közel kétszáz oldalnyi írásos anyagban sem tudtak helyet szorítani. A Mol az év első hat hónapjában elért 126 milliárdos nettó eredményével amúgy végleg kisimulni látszik az olajcég negyedéves eredményeinek az előző évtizedre jellemző, feszült lázgörbéje. Bár ez 5 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest – a második negyed évi 78 milliárd 7 százalékos bővülés –, a Mol immár negyedik éve nagyjából 150 milliárdot tud lecsípni magának haszonként az év első felében. Az általuk kiemelten figyelt, 326 milliárdos úgynevezett EBITDA-eredmény hajszálnyit szintén mérséklődött. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató ugyanakkor változatlanul úgy látja, hogy 2,3 milliárd dolláros éves EBITDA-céljukat a mérséklődő olajárak és finomítói haszonkulcsok ellenére akár még meg is haladhatják. Poliolüzemük építésére 300 millió dollárt – közel 90 milliárd forintot – már elköltöttek – teszi hozzá. Szöveges elemzésük a kutatás-termelés, a feldolgozás-kereskedelem és a gázszállítás terén egyaránt mérséklődő nyereségről számol be. A fogyasztói szolgáltatások – vagyis a boltok – viszont növelték profitjukat. A Mol-papírok értéke tegnap a parkett egészét némiképp meghaladó mértékben, 1,13 százalékkal csökkent.  
Szerző
Témák
MOL barátság olaj

Már nem a magyar gáz a legolcsóbb

Publikálás dátuma
2019.08.03. 07:50
Illusztráció
Fotó: Népszava
A felmérésben szereplő 26 európai főváros közül Budapest 11 hónapja tartotta elsőségét, de Bukarest visszaszerezte a trónt.
Bukarest átvette a legolcsóbbnak járó címet Budapesttől az európai gázárlistán – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) napokban frissített adatbázisából. A felmérésben szereplő 26 európai főváros közül Budapest 11 hónapja tartotta elsőségét, amire a kormánypropaganda nem is felejtett el soha emlékeztetni. A múlt hónapban ugyanakkor visszaszerezte a trónt Bukarest. Ennek elsődleges oka minden bizonnyal a júliustól hatályba lépő, 5 százalékos román lakossági gázrezsicsökkentés. A változás felett a kormánysajtó ugyanakkor mindeddig elsiklott, amiként – szokásától eltérően – ezúttal a MEKH sem tett közzé a fejleményekről összefoglalót. A többi helyezésünk változatlan. Így továbbra is jól állunk az áram-, illetve a vásárlóerőhöz viszonyított gáztarifa-listán. A vásárlóerőhöz viszonyított áramár, illetve a családi költségvetésen belüli áram- és gázköltségek sorrendjében pedig a középmezőnyt erősítjük.
Szerző
Frissítve: 2019.08.03. 10:53

Komoly áremelkedést okozhat a sertéspestis

Publikálás dátuma
2019.08.03. 07:30

Fotó: Shutterstock
Tíz százaléknál is erőteljesebben drágulhat a disznóhús az afrikai sertéspestis okozta alapanyaghiány miatt. A kór egyre nagyobb területen terjed.
Nem sikerült megfékezni a tavaly áprilisban hazánkban is megjelent afrikai sertéspestis (ASP) terjedését. Heves, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is találtak ASP fertőzött vaddisznókat. Idén július végén a szlovákiai tőketerebesi járás házisertés-állományában is megjelent a kór. Az elrendelt védő és megfigyelési körzet területe átnyúlik Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is. A magyar Országos Járványvédelmi Központ az érintett településeken elrendelte a sertésállomány összeírását és klinikai vizsgálatát. Korlátozták és hatósági engedélyhez kötötték a jószágok szállítását. Házisertés-tenyészetekben Magyarországon szerencsére még nem jelent meg a járvány – tudtuk meg Menczel Lászlónétól, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkárától. A disznóhús ára eközben folyamatosan emelkedik, az év elején még átlagosan 1100 forintért kínált sertéskaraj kilója például ma már 1400-1500 forintért kapható. Az egyéb tőkehúsfélék és a húskészítmények ára is feljebb kúszott. Nem kizárt, hogy a drágulás itt még nem áll meg. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Népszavának úgy fogalmazott: a termelők, a húsfeldolgozók és a kereskedők az afrikai sertéspestis okozta csapdahelyzetbe kerültek. Az alapanyag kínálata csökkent, ami felhajtotta az árakat: ez gyűrűzik végig az egész ágazaton. A fogyasztói árakat azonban – a terméklánc egyes szereplőinek állításával ellentétben – nem a kereskedők emelik, hanem a mezőgazdasági piaci mozgások, az alapanyag- és átadási árak mozgatják. A kereskedők mozgásterét a fogyasztói áremelésekben korlátozza az éles verseny is, hiszen tekintetbe kell venniük a fogyasztók vásárlóerejét és árérzékenységét is. A szakemberek nem bocsátkoztak jóslásokba, de nem zárták ki, hogy év végéig kétszámjegyű áremelkedésre is számítani lehet a sertéshús, illetve az abból előállított húskészítmények piacán. Egyes elemzők a drágulást legföljebb 10-12 százalékra teszik, de akár ennél is jobban megugorhatnak az árak. Utóbbira azért is van esély, mert becslések szerint a legnagyobb termelő és fogyasztó Kína 200 milliós sertés állományának a felét is levághatják az országban tomboló ASP-járvány miatt. Az ország egyik nagy beszállítójánál, Vietnámban is megjelent ráadásul a vírus, ami miatt a mintegy 40 milliós állományból már legalább 2 milliót levágtak. A kínai piac pedig elszívja az európai sertéshús-termelés jelentős részét, ami szintén felfelé húzza az árakat. A húsfeldolgozók az év elejéhez képest most már 35 százalékkal magasabb árat fizetnek a termelőknek az élősertésért – jegyezte meg lapunknak Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke.  A magyar húsipar helyzetét nehezíti, hogy több más, az afrikai sertés pestis által érintett országhoz hasonlóan az unión kívüli piacokra nem szállíthatja ki a termékeit. Az agrártárca Szingapúrba és Szerbiába már beadta a regionális engedélyezési kérelmet, azért, hogy onnan, ahol nem találtak fertőzött vaddisznót, lehessen exportálni húsipari termékeket. Egyelőre azonban nem született döntés. A baromfi hús elvileg lehetne helyettesítő termék, de Bárány László, a Magyar Broiler Szövetség elnöke szerint erre rövid távon nem igen lehet számítani. A szakember a Népszavának azt mondta: a növekvő hazai jövedelmek eddig nem hoztak többletkeresletet. A vásárlói igények ugyanakkor átalakultak, így az olcsóbb termékek némileg visszaszorultak a drágábbak javára. 
Szerző