Előfizetés

1800 liter alkoholt foglaltak le a pénzügyőrök Bács-Kiskun megyében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.02. 09:28

Fotó: Facebook
A pénzügyőrök az ingatlan melléképületében egy desztillálóberendezést és egy 1 288 literes főzőüstöt találtak.
Munkatársaink egy Bács-Kiskun megyei ingatlanon megközelítőleg 1 800 liter ismeretlen eredetű alkoholt találtak – olvasható a NAV Facebook oldalán. A pénzügyőrök közüzemi szolgáltató értesítése alapján ellenőriztek egy épületet Bács-Kiskun megyében.
Az ingatlanon a pálinkafőzéskor keletkező jellegzetes szag érződött, a pénzügyőrök a melléképületekben egy desztillálóberendezést és egy 1 288 literes főzőüstöt találtak.

Az egész házat a pincétől a padlásig átvizsgálva mintegy 1 800 liter különböző alkoholtermékre bukkantak. A pénzügyőrök pálinka előállítására használt berendezést, valamint az alkoholt lefoglalták, és feljelentést tettek a NAV nyomozóinál.

Hűbérúri rendszer épült ki az I. kerületben - Interjú V. Naszályi Mártával, az ellenzék polgármester-jelöltjével

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2019.08.02. 08:30

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A polgármester kénye-kedvén múlik, hogy egy üzlethelyiség kap-e teraszengedélyt, vagy egy civilszervezetnek jár-e támogatás - mondta fideszes ellenfeléről V. Naszályi Márta, az ellenzék I. kerületi polgármester-jelöltje.
Tavaly áprilisban egyéni képviselőként indult az I. kerületet is magában foglaló körzetben, de visszalépett. Ezután mégis úgy tűnt, a parlamentben folytatja – ez sem valósult meg. Biztos, hogy polgármester-jelölt marad? Igen, és nem bánom, hogy így alakult. Tavaly áprilisban a visszalépésem volt az egyetlen vállalható döntés. Egyebek mellett ezért történhetett meg itt az, ami az országban sajnos csak nagyon kevés helyen: győzött az ellenzék. Az első kerületiek megtapasztalhatták, hogy le lehet váltani a Fideszt. Az itt élő polgárok tudatosak, odafigyelnek és fontos nekik a változás. Annyira, hogy ezek miatt hajlandók voltak olyan döntést is hozni, amely adott esetben nem volt könnyű. Sokaknak ugyanis nem az LMP-s jelölt volt a kedvence, mégis rászavaztak, mert megértették: csak így lehet győzni. Kilenc éve vagyok önkormányzati politikus, van tapasztalatom, szaktudásom. A parlamenti munka valóban váltás lett volna. Egy biztos, elhivatott önkormányzati képviselő vagyok és tudom mit akarok tenni a kerületért. Az ön nevéhez fűződik a budapesti „patkány-számláló”. A rágcsálók jelentik a legnagyobb problémát a kerületben? A patkány-kérdés elsősorban fővárosi, bár az első kerületben is létező probléma. Tavaly kezdtem el ezzel foglalkozni, most nem ezt állítom a kerületi kampány középpontjába. Pillanatnyilag a kerület vezetése vörös szőnyeget terít a kormányzati terjeszkedés elé a helyiek rovására. Én a kerületiek érdekeit akarom képviselni, az a célom, hogy a lehetőségeket a kerület érdekében használjuk ki, a kormányzati nyomulást pedig megállítsuk. Foglalkozott kerületi lakásmutyikkal és Orbán Viktor kormányfő várba költözésével is. Mi lehet az oka annak, hogy mégis alig ismert politikus? Szakpolitikus vagyok, ezt mindig is vállaltam. Nem saját magam népszerűsítésével vagyok elfoglalva. 2011-től 2014-ig az LMP, majd a Párbeszéd fővárosi frakciójának voltam a szakpolitikai koordinátora. Eredetileg mérnök a végzettségem, ez és a szakpolitikai attitűdöm lehetséges, hogy nem mindig érvényesül a kommunikációs térben. Ellenfele, a fideszes Nagy Gábor Tamás 1998 óta vezeti a kerületet. Ön szerint mi a titka? A kerületben erős a jobboldal – a Fidesz-korszak előtt, MDF-es vezetése volt. Nyilván ennek a felhajtóereje is viszi Nagy Gábor Tamást. Nem gondolnám ugyanakkor, hogy a 21 évben nincs benne a személyes tehetsége. Nagy Gábor Tamás teljesen elzárja az ellenzéket a választóktól: például a helyi újságban az előző ciklusban több, mint 300-szor jelent meg a polgármester, míg ellenzéki politikus összesen kétszer. A képviselői fogadóóráim időpontját még fizetett hirdetésben sem adhatom fel. Nagy Gábor Tamás polgármesterként a kerületi ingatlanállományt klientúra építésre használja. Azok az üzlethelyiségek kapnak teraszengedélyt, azok a civilszervezetek kapnak támogatást, azok az emberek juthatnak önkormányzati bérlakásokhoz, akikről és amikről a polgármester úr úgy gondolja. Ezek eszközök a kezében a félelemben tartásra. Ezek után mennyi esélye van legyőzni őt? Igen jó az esélyem. Látom, hogy az embereknek azokból, amiket az előbb elmondtam elegük van. Sokáig az volt az általános vélekedés az erőszakos ingatlanügyekben, hogy van remény a békés megegyezésre a polgármester úrral, de már elfogyott a türelem. Nyilván nem reprezentatív az, hogy egyre többen állítanak meg az utcán és biztosítanak a támogatásukról, de mégis úgy érzem: önkormányzatváltó hangulat van. Az I. kerület nem olyan, mint mondjuk a XIII., ahol nem meglepetés az ellenzéki győzelem, de ha a nehézségek miatt feladnám, akkor legitimálom a mostani vezetést. Ezt pedig nem tehetem, nem hagyhatom tovább működni a kerületben uralkodó feudális, hűbéri rendszert. Az I. kerület a leggazdagabb magyarországi területek egyike. Létezik itt egyáltalán a szegénység? A kerület pénzügyi helyzete jó, az ország más önkormányzatával összehasonlítva a jövedelmek, a végzettség és az életkörülmények a legjobbak között vannak. Ennek ellenére nem mondanám, hogy nincs szegénység a kerületben. A népjóléti bizottság havi ülésein jellemzően 30-40 támogatáskérelmet tárgyalunk. Ami miatt a legdühösebb vagyok, hogy a jelenlegi vezetés szándékosan szorítja ki a kevésbé tehetősöket a kerületből. A jóléti intézkedések, szolgáltatások, amelyek a leginkább rászoruló családokat segítenék vagy nincsenek, vagy építik le ezeket. Ez nem egyszerűen rossz szakpolitika vagy hibás döntés, hanem már-már bűncselekmény.

Bizonytalan tudósjövő: van olyan intézet, ahol az utóbbi egy évben mintegy duplájára nőtt a felmondások száma

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.08.02. 06:40

Fotó: Népszava
Az előzetes híreknek megfelelően Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi alelnökét nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatói Hálózat (ELKH) Irányító Testületének élére. Ez az a szervezet, amely az MTA-tól elvett kutatóhálózatot felügyeli majd. Noha a szaktárca szerint Maróth konszenzusos jelölt volt – vagyis elnökké választását Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője mellett Lovász László MTA-elnök is jóváhagyta –, a hvg.hu akadémiai forrásokra hivatkozva azt írta: Lovász „diktátumszerű” ajánlatot kapott, és az utolsó percekig fontolgatta, támogassa-e Maróth jelölését. Maróth Miklós ismert, Széchenyi-díjas és Corvin-lánccal is kitüntetett klasszika-filológus – aki sosem rejtette véka alá az Orbán-kormány iránti elköteleződését. 2015-ben kormányzati körökben akár köztársasági elnökként is el tudták volna képzelni. A kormányközeli sajtóban többször hangoztatta muszlimellenesnek is mondható nézeteit, 2017 októberében mégis elkísérte Orbán Viktort Jordániába, ahol a magyar miniszterelnök a terrorizmus támogatásával gyanúsított Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel találkozott. Az ITM és az MTA közti vitákban a minisztériumot képviselte. 
Maróth Miklós Orbán Viktorral
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kutatóintézeteket irányító testületbe az elnök mellett hat tagot az MTA, hatot az ITM delegál, de mint arra az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban többször figyelmeztetett, ha olyan személy kerül a testület élére, aki a kormánnyal szimpatizál, az MTA delegáltjait bármikor könnyen leszavazhatják. A hazai tudományt meghatározó döntések megszavazásakor ugyanis elegendő lesz az egyszerű többség. Közben megtudtuk: az innovációs minisztérium képviselői – köztük Palkovics László miniszter és Szigeti Ádám helyettes államtitkár – személyesen kereste fel az elmúlt két hétben a kutatóközpontok főigazgatóit és intézetvezetőit, hogy a szeptembertől az eddiginél is szigorúbb kormányzati felügyelet alá kerülő kutatóhelyek állapotáról érdeklődjenek, valamint meggyőzzék a tudósokat: nem kell tartaniuk az átszervezéstől.
– Nem mondhatni, hogy túlságosan nyugodtak vagyunk – nyilatkozta lapunknak az egyik kutatóintézet vezetője. Mint mondta, Palkovics látogatásakor érdeklődtek az intézet jövőbeni finanszírozásáról, ám a miniszter azzal hárította a kérdést, hogy ez az ELKH Irányító Testületének hatásköre lesz, ami szeptember elsején kezdi meg működését, ezt követően az ITM már nem fog beleszólni az irányításba. Ez azonban nem teljesen igaz: lapunkhoz eljutott Szigeti Ádám innovációs helyettes államtitkár levele, amit kedden küldött el a kutatóközpontok főigazgatóinak. Ebben azt írja, év végéig egy Projekt Irányító Bizottság fogja ellátni az ELKH létrehozásának szakmai felügyeletét, melynek elnöke Palkovics miniszter lesz. A tudósok elbizonytalanodása abban is megmutatkozik a lapunknak nyilatkozó intézetigazgató szerint, hogy náluk az utóbbi egy évben mintegy duplájára nőtt a felmondások száma. – Eddig is volt mozgás, de most már alig tudjuk tartani az állományi szintet. Fiatal kutatói álláshelyet keveset, 3-4-et hirdetünk egy évben, de már ezeket sem tudjuk feltölteni – mondta.
Hasonló helyzetről számolt be egy másik kutatóintézet vezetője is: az elmúlt hónapok rendkívül bizonytalan helyzetet teremtettek, amely egyfelől hatással volt a dolgozók hangulatára, másrészt a finanszírozásban is voltak olyan időszakok, amikor azt sem tudták, egy hét múlva miből gazdálkodhatnak. Egyes területeken például lasszóval kell fogni a fiatal kutatókat, de amikor akadt jelentkező, nem tudott szerződést kötni velük. Úgy összegzett: nem örül a hálózat kormányzati „einstandjának”, de a bizonytalan helyzetnél már a biztos rossz is jobb lenne. Az egyik kutatóközpont főigazgatója ellenben úgy látja, annyira még nem tragikus a helyzet. – Év elején ugyan volt nyomásgyakorlás a minisztérium részéről a finanszírozás visszatartásával, de mostanra minden kutatóintézet megkapta a költségvetésben meghatározott pénzét. Egy „hétköznapi kutató” szintjén még nem történtek nagy változások, nem lett vége a világnak – mondta. Szerinte az „igazság pillanata” októberben-novemberben jön el, ekkora derülhet ki ugyanis, hogy a jövő évi költségvetésben meghatározott forrást hogyan osztják el a kutatóközpontok, intézetek között. 
Az intézmények 2020. évi támogatása 21,5 milliárd forint, infrastruktúra-fejlesztésre és felújításra pedig 1,9 milliárd forintot különített el a kormány. A főigazgatók jelezték, a fiatal kutatók pályán tartásához jelentős béremelésre lenne szükség – egy kezdő kutató nettó 150-160 ezer forintot keres –, ám az nem biztos, hogy erre is lesz fedezet.

Jöhetnek a nemzeti laboratóriumok

Összesen hat nemzeti laboratórium létrehozásán gondolkodik a kormány – erről Palkovics László innovációs miniszter beszélt az egyik akadémiai kutatóintézetben tett látogatásakor. Forrásunk szerint az nem derült ki, mely tudományterületeket fedné le a laborhálózat, de a mintát a 2013-ban indult Nemzeti Agykutatási Program szolgáltatná. Kerestük az ITM-et, ám lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.