Katonai parádéra csaptak le a húszik, legalább 32-an meghaltak Jemenben

Publikálás dátuma
2019.08.01. 14:47

Fotó: NABIL HASAN / AFP
Drónokkal és rakétákkal csaptak le a lázadók.
Rakétákkal és drónokkal támadtak az iráni támogatású húszi lázadók a Szaúd-Arábia által vezetett koalíció támogatását élvező kormány katonai felvonulására a fővárosban, Ádenben csütörtökön, írja a Reuters. Legalább 32-en meghaltak, köztük legalább egy magas rangú katonatiszt is az életét vesztette.
A nemzetközileg elismert jemeni kormányt 2014-ben döntötték meg a húszik. A nyugati államok mellett az Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia által is gründolt szunnita muszlim katonai koalíció 2015-ben avatkozott be a kormány védelmében. Azóta pedig a világ jelenlegi legsúlyosabb humanitárius válsága bontakozott ki a térségben: a katonák mellett a gyógyítható betegségek és az éhínség is ezrével ölik a polgári lakosságot.
Szerző
Témák
Jemen

A demokraták egymással vannak elfoglalva

Publikálás dátuma
2019.08.01. 14:24

Fotó: JIM WATSON / AFP
A jelenleg legesélyesebbnek tűnő elnökjelölt-aspiráns, Joe Biden volt a fő téma a demokrata jelöltjelöltek vitáján, Trumppal alig foglalkoztak.
„Légy velem kíméletes, kölyök.” Ez volt az egykori alelnök, Joe Biden belépője abban a vitában, amelyet ismét a CNN hírtelevízió rendezett meg, ezúttal Detroitban. Minthogy a demokrata elnökjelölt-aspiránsok még mindig húszan vannak, újra két csoportban kerültek kamerák elé. Joe Biden ezúttal is a második részben szerepelt, ahogy korábbi legélesebb kritikusa, Kamala Harris kaliforniai szenátor. A kedves figyelmeztetés is neki szólt, de a jelek szerint hiába. A jamaicai apától és indiai anyától származó Harris például újra felelevenítette, hogy Biden – még a hetvenes években - méltatta a szegregációt pártoló szenátortársait. Azt is megjegyezte, ha rajtuk múlik, ő sem lenne most szenátor. Mire a volt alelnök azzal vágott vissza, hogy Harris még kaliforniai államügyészként nem tett eleget a szegregált iskolai körzetekért és a rendőri túlkapások ellen. "Ez nem igaz" - csattant fel erre a szenátor. A vita nagy részét egyébként is az jellemezte, hogy a résztvevők szembeállították Bident korábbi szavaival és tetteivel. Kritizálták többek között az egészségbiztosítás és a bevándorlás ügyében is. Amire egy ponton már csak annyit tudott mondani, hogy ő az alelnök volt, a döntéseket pedig az elnök hozta. Bill de Blasio New York-i polgármesternek arra a felvetésére reagált így, hogy megpróbálta-e megállítani a kitoloncolásokat Obama alatt. Megjegyezte azonban, hogy az elnök kezdettől pontosan tisztában volt a nézeteivel, majd arról is beszélt, hogy Obama alapjaiban próbálta megváltoztatni a rendszert. Miután pedig a demokraták egyelőre leginkább egymással vannak elfoglalva, kevesebb szó jutott a jelenlegi elnök politikájának. Igaz, a műsor vége felé Kirsten Gillibrand New York-i szenátor arra a kérdésre, mit tenne először elnökként, azt találta mondani, mindenekelőtt „kihipózná a Fehér Házat”. Cory Booker New Yersey-i szenátor és Julián Castro, az Obama kormány egykori minisztere még felvetette, hogy meg kellene indítani a Donald Trump elnök alkotmányos elmozdítását célzó eljárást (impeachment). Az okok bővebb kifejtésére azonban már nem maradt idő. Így egyelőre nehéz megjósolni, hogy ki lehet majd alig több mint egy év múlva a hivatalban lévő elnök kihívója. Pillanatnyilag Joe Biden látszik a legesélyesebbnek, s hozzá hasonlóan jól áll egy másik, 70 éven felüli pályázó, Bernie Sanders, aki 2016-ban Hillary Clintonnal szemben maradt – nem sokkal – alul. Két hölgy követi őket a felmérések szerint: Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, valamint a már említett Harris. A legközelebbi hasonló vita szeptemberben lesz és a közvélemény most még arra vár, kik esnek ki a húsz aspiráns közül legelőbb. Hogy ki győz a demokraták közül, az csak sokára derül ki. Az meg még később, hogy nyerhet-e Trump ellen.     

Életbe lépett a burkatilalom Hollandiában

Publikálás dátuma
2019.08.01. 11:31

Fotó: TAUSEEF MUSTAFA / AFP
A rendelkezés nem terjed ki az arcot szabadon hagyó, csak a hajat, illetve a homlokot részben eltakaró hidzsáb viselésére, azonban hatálya alá tartozik a símaszk és a motoros bukósisak viselése is a középületekben.
Augusztus elsejétől úgynevezett burkatilalom lépett életbe Hollandiában, amely nem engedélyezi semmiféle, az arcot eltakaró fátyol vagy kendő viselését az iskolákban, a közösségi közlekedési eszközökön, a kórházakban és a közhivatalokban. A rendelkezés megszegői 150 eurós (mintegy 50 ezer forint) pénzbüntetésre számíthatnak – közölte a helyi média csütörtökön. A tájékoztatás szerint a továbbiakban nem hordható a muszlim nők által viselt, csak a szemet szabadon hagyó nikáb, és a szemeket is hálószerű anyaggal eltakaró burka. A tilalom nem terjed ki az arcot szabadon hagyó, csak a hajat, illetve a homlokot részben eltakaró hidzsáb viselésére, azonban hatálya alá tartozik a símaszk és a motoros bukósisak viselése is a középületekben. Mint közölték, közterületeken megengedett az említett ruhadarabok viselése, ugyanakkor a rendőrség igazoltatáskor levetetheti azokat. A rendelkezés arra kötelezi a köztisztviselőket és a tömegközlekedésben dolgozókat:
szólítsák fel az arcukat eltakaró ügyfeleket vagy utasokat, hogy vegyék le a tiltott ruhadarabot, vagy hagyják el az épületet, illetve a tömegközlekedési eszközt. Ennek megtagadása esetén a rendőrség segítségét kérhetik.

A frissen életbe lépett törvény bevezetését Geert Wilders, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője 2005-ben vetette fel, de a holland parlament képviselői csak tavaly júniusban szavazták meg. Wilders friss Twitter-üzenetében örömét fejezte ki a törvény hatályba lépése miatt, és kijelentette:
„Végre! Mert ez a mi országunk. Ha burkát szeretne viselni, éljen Szaúd-Arábiában vagy Iránban.”

A holland közösségi közlekedési társaságok szerint nem alkalmazható a törvény, ugyanis olyan váratlan eseményekhez vezethet, amelyek fennakadásokat okozhatnak a szolgáltatásban. A helyi sajtó értesülése szerint a társaságok arra utasították az alkalmazottaikat, hogy hagyják figyelmen kívül az új rendelkezést a közlekedés zavartalansága érdekében. A nemzetközi sajtó beszámolója szerint nem Hollandia az első európai ország, amely korlátozást vezet be az arcot eltakaró ruhadarabok viselésére. Franciaország már 2011-ben betiltotta a teljes arcot eltakaró fátylat, Dániában ezt követően egy évig volt hatályban hasonló rendelkezés, amely idő alatt a hatóságok mintegy 400 esetben 134 és 1340 euró közötti bírságot szabtak ki a tiltott ruhadarabokat viselő muszlim nők számára. Németországban csak részleges tilalmak vannak érvényben az arcot eltakaró kendőkre vonatkozóan, többek között Hessen szövetségi államban tiltott viselésük a közhivatalokban. Hollandiában becslések szerint mintegy 150 olyan nő él, aki rendszeresen visel burkát vagy nikábot.
Szerző
Témák
Hollandia burka