Előfizetés

Tovább gyűrűzik a 15 éves román kislány meggyilkolását övező politikai botrány

Gál Mária
Publikálás dátuma
2019.08.01. 09:00

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Az eset újra igazolja, Románia ugyan nem mintaállam, de nem is következmények nélküli ország.
Politikai válsághelyzet alakult ki Romániában a múlt héten meggyilkolt 15 éves kislány esete kapcsán. Alexandra Măceşanu július 24-én tűnt el, miután autóstoppal a dél-romániai Caracalba indult. Szülei este bejelentették eltűnését, a kislány pedig megszerezve elrablója mobiltelefonját háromszor hívta a 112-es segélyhívót, de a válságkezelő rendszer működési anomáliái miatt a 19 órás késéssel érkező rendőrök már nem tudták megmenteni az életét. A nyomozás azóta kiderítette, hogy egy 65 éves férfi elrabolta, fogva tartotta, megerőszakolta, majd másnap 12 óra körül saját lakásán meggyilkolta a kislányt. A férfi beismerte mind Alexandra, mind egy  másik, áprilisban eltűnt 18 éves lány meggyilkolását is. A tragédia megrázta az egész országot és utcai tüntetéseket eredményezett, amelyeken már a kormány lemondását követelték a résztvevők. Az  alig hat napja kinevezett belügyminiszter és a segélyhívás helyszínét bemérni képtelen különleges távközlési hatóság igazgatója lemondott, az országos rendőrfőkapitányt pedig menesztették. A tragédia egy másik, kisebb visszhangot kapott jelenségre is kezdi ráirányítani a figyelmet – arra, hogy fiatal romániai lányok tűnnek el nyomtalanul, sok esetben szüleik megnyugtató névtelen telefonhívásokat kapnak, miszerint gyerekük jól van, külföldre ment, jól fizető munkára. Bár a hívások célja nyilván az, hogy a szülők ne forduljanak a hatóságokhoz, és nem is minden eltűnt lány kapcsán érkezik a megnyugtató hívás vagy sms, sokan így is jelentik az eltűnést. Senki számára nem titok, hogy szervezett leánykereskedelem folyik, mindenki tudja, hogy román kiskorúak és fiatalok sokasága él szexrabszolgaként nyugaton, mégis mindmáig ha volt is szerencsés végkifejlet, az általában a befogadó ország hatóságának volt köszönhető. Ha a 15 éves Alexandrát nem kapta volna rajta a segélyhívó tárcsázásakor fogvatartója, ő is valószínűleg valamely nyugati lebujban kötött volna ki, hiszen az ő szülei is kaptak megnyugtató telefonhívást. Ez a vetület azonban továbbra is elkerüli a politika figyelmét. Novemberben elnökválasztás lesz Romániában, Klaus Johannis államfő kedden ugyan összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését, azt követően viszont igyekezett mindent a kormány nyakába varrni. Nem csak azért, mert Viorica Dancila miniszterelnök egyik kihívója lesz, hanem azért is, mert a kormány és az államfő közötti egymásra mutogatás Traian Basescu elnökségétől kezdődően állandósult Bukarestben, nem kis mértékben lehetetlenítve el az államapparátus normális működését is. Johannis azt hangsúlyozta, hogy a korrupció és a hozzá nem értés aláásta a nemzetbiztonságot, tönkretette az államot, amely már képtelen megvédeni polgárait, nem képes garantálni legfontosabb emberi jogukat, az élethez való jogot. Ebben igaza is van, csakhogy ez egy több évtizedes folyamat következménye, nem pedig csak a 2016 karácsonya óta regnáló szociálliberális kormányzat bűne, mint ahogy az elnök állította. A korrupció, az uram-bátyám rendszer, a hatékony működésre képtelen apparátusok azelőtt is okoztak iszonyú tragédiákat. 2010-ben például egy bukaresti szülészeten tűz ütött ki az intenzív osztályon egy 11 fős kórteremben, egy rosszul beüzemelt légkondicionáló miatt. Öt csecsemő  meghalt, hat súlyosan megsérült, miközben a személyzet névnapot ünnepelt. És ekkor épp a jelenlegi államfő mögött álló jobbközép koalíció, az Emil Boc vezette kormány volt hatalmon. 2015. október 30-án a bukaresti Colectiv klubban 64 fiatal lett a tűz áldozata és 190-en maradandó sérülést szenvedtek. A klub üzemeltetője korrupcióval szerezte meg a működési engedélyt, a szórakozóhely nem volt tűzbiztos. De míg a csecsemők haláláért az ügyeletes nővért állították bíróság elé, a Colectiv tragédiába már Victor Ponta miniszterelnök is belebukott. Mert bár a felszín az, hogy Romániában semmi sem változott, valójában igen mély átalakulás zajlik, mindenekelőtt az egyre tudatosabban és következetesebben fellépő civil társadalom nyomására. 

Tüntetések, tiltakozások a teljesség igénye nélkül

2012-ben Emil Boc kormányfő az egészségügyi reform miatti utcai tüntetések és széleskörű társadalmi elégedetlenség nyomán mondott le. A Colectiv diszkótragédia után a kerületi polgármester és Ponta miniszterelnök kényszerült lemondásra 2015-ben. De távoznia kellett Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettesnek is, akiről egy motoros rendőr halála kapcsán kiderült, hogy jogosulatlanul kér állandó rendőri felvezetést mindennapi útjaihoz. Az igazságügyi törvények kifogásolt módosítása miatti 2017-es többszázezres tüntetések elsöpörték először az igazságügyi minisztert, majd Sorin Grindeanu kormányfőt is. 2016 tavaszán a munkaügyi miniszter mondott le miután a közalkalmazottak bérezéséről szóló sürgősségi kormányrendelet ellen tiltakoztak a szakszervezetek. 2018 őszén az oktatásügyi miniszter mondott le, aki a magyar diákok román oktatását minden szakmai előkészítés és megalapozottság nélkül akarta eszetlenül átalakítani, óriási felháborodást keltve szakmai és kisebbségi körökben. És nyugodtan hozzátehetjük azt is, hogy a diszkrimináció ellenes tanács rendre bírságolja meg az uszító műsorokat közlő tévéket és uszító műsorvezetőket, a nagy korrupció botrányok főszereplői pedig rendre bíróság elé, sokan rácsok mögé kerülnek. Az illiberalizmus felé kacsingató kormánypártból kiszakadtak azok, akik nem kívánták Liviu Dragneat ezen az úton követni és sokan belülről bírálták nyíltan a május óta szintén börtönben ülő nagyhatalmú pártvezért.  

Sajátos korrupcióellenes harc Izraelben

B. M.
Publikálás dátuma
2019.08.01. 08:30
Benjamin Netanjahu
Fotó: RONEN ZVULUN / AFP
Matanjahu Engelman megszüntette a kormányzat élén állók esetleges visszaéléseit kutató különleges korrupcióellenes osztályt.
A korrupcióellenes küzdelem sajátos módszerét alkalmazzák a Közel-Kelet egyetlen demokratikusnak tartott országában. A számvevőszéki feladatokat ellátó úgynevezett Állami Főellenőr, a jobboldali Matanjahu Engelman, akit az ügyvezető miniszterelnök, Benjamin Netanjahu emberének tartanak, megszüntette a kormányzat élén állók esetleges visszaéléseit kutató különleges korrupcióellenes osztályt, és a kormányzati szervek vizsgálatainak enyhítését ígéri, értesült az Izraelinfo. Az Állami Főellenőr feladata hasonlatosan a másutt megszokotthoz, a végrehajtó hatalom – a kormány és a kormányszervek, a hadsereg, az önkormányzatok és más állami intézmények – működésének ellenőrzése. Hatásköre kiterjed a közpénzekkel, illetve az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzésére, különös tekintettel a közélet tisztaságára és az ellenőrzött szervek jogszabálynak megfelelő működésére, valamint a közvetlen állampolgári panaszok elbírálására is. Vagyis ombudsmani feladatokat is ellát. Nem hozhat kötelező intézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat, megállapításait, javaslatait nyilvánosan kiadott jelentésekbe foglalja. A politikusokkal szemben azonban most, – mint arról Háárec izraeli napilap is beszámolt – Matanjahu Endelman felszámolja a legfőbb vezetők kihágásainak vizsgálatát. Egy korábbi Állami Főellenőr Micha Lindenstrauss hozta létre a kormányzati tényezők korrupcióját vizsgáló osztályt, ami nem is volt eredménytelen, hiszen megalakulásukat követően fényt derítettek Ehud Olmert egykori kormányfő korrupciós tevékenységére, 2009-ben, s végeredményben 6 év szabadságvesztésre ítélték. Ezentúl azonban előre megbeszélt időpontban „egyeztetések” lesznek. Nem csoda, hogy a jelenlegi kormányfőnek nem tetszik, ha a háza körül szaglásznak, hiszen neki is több korrupciós váddal kell szembenéznie. Ezek ügyében, ha minden a tervek szerint halad, leghamarabb október elején, tehát csak a parlamenti választások után hallgathatják meg.

Meghalt Oszama bin Laden fia

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.01. 07:27
A CIA által megszerzett, 2017-es felvétel Hamza bin Ladenről
Fotó: AFP/Federation for Defence of Democracies
Hamza bin Laden lehetett az al-Kaida terrorszervezet új vezetője, az Egyesült Államok nemrég egymillió dolláros vérdíjat adott volna a róla szóló információkért.
 Halott Hamza bin Laden, Oszama bin Ladennek, az al-Kaida terrorszervezet egykori vezetőjének fia - jelentette amerikai kormányzati és hírszerzési forrásokra hivatkozva az NBC televízió. Donald Trump amerikai elnök nem akarta kommentálni az információkat. 
A három idézett, névtelenül nyilatkozó tisztségviselők nem szolgált részletekkel arról, hogy Hamza bin Laden hol és mikor halt meg, sem pedig arról, hogy halálához köze van-e az Egyesült Államoknak - írja az MTI.
Az NBC emlékeztetett arra, hogy az amerikai külügyminisztérium februárban egymillió dolláros vérdíjat ajánlott fel annak, aki információkat tud nyújtani Hamza bin Ladenről.

Amerikai hírszerzési értesülések szerint ugyanis Hamza bin Laden volt a terrorszervezet új vezetője, apja - akivel 2011-ben a pakisztáni Abbottábád városkában amerikai kommandósok végeztek - állítólag kifejezetten erre képezte ki.  
Az újságírók megkérdezték Donald Trump elnököt is erről, ő azonban elhárította a választ. "Ezt nem akarom kommentálni" - fogalmazott.  Hamza bin Laden utolsó közleményét az al-Kaida 2018-ban hozta nyilvánosságra. Ebben az akkor 29 éves terrorista megfenyegette Szaúd-Arábiát, és lázadásra szólította fel az Arab-félszigeten élőket. Két évek, 2017-ben Ali Soufan terrorelhárítási szakértő és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik volt munkatársa egy cikkben azt írta: az Iszlám Állam nevű terrorszervezet "kalifátusának" összeomlásával Hamza az, aki a legalkalmasabb a globális dzsihadista mozgalom összefogására.  Hamza bin Ladenről annyit tudni, hogy valószínűleg 1989-ben született, és amikor apja 1996-ban Afganisztánba ment, őt is vitte magával. Oszama bin Laden abbottábádi rejtekhelyén őt nem találták, viszont az ott fellelt levelek arra utaltak, hogy az idősebb bin Laden odavárta őt Abbottábádba, hogy folytassa felkészítését a terrorszervezet irányítására.