Előfizetés

Megint ballisztikus rakétákat lőtt ki Észak-Korea

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.31. 06:38

Fotó: JUNG YEON-JE / AFP
A dél-koreai, a japán és az amerikai védelmi minisztérium még elemzi a begyűjtött adatokat. Összehívták a dél-koreai nemzetbiztonsági tanácsot.
Észak-Korea ismét két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki szerdán, de nem ugyanolyat, mint hat nappal ezelőtt – közölte a dél-koreai hadsereg vezérkara és a védelmi minisztérium. A két rakétát helyi idő szerint reggel öt és hat óra között lőtték ki 21 perces különbséggel az északkeleti parton fekvő Vonszan közeléből. Mindkét rakéta mintegy 250 kilométert tett meg közel 30 kilométeres magasságban repülve. A fegyvereket mozgatható rakétaindító-állásról lőtték ki. A dél-koreai és az amerikai védelmi minisztérium még elemzi a begyűjtött adatokat. A rakétaindítások miatt összehívták a dél-koreai nemzetbiztonsági tanácsot. Kang Kjung Vha védelmi miniszter leszögezte, hogy Észak-Koreát ellenségnek kell tekinteni, amennyiben Dél-Koreát fenyegető provokációkat hajt végre. Hozzátette, hogy az újabb rakétakísérletek nem segítenek a feszültség csökkentésében a Koreai-félszigeten vagy az atommentesítési tárgyalások lendületének megtartásában. A Kyodo hírügynökség arról tájékoztatott, hogy a rakéták nem érték el Japán területi vizeit és a kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó vizeket sem, és semmilyen közvetlen veszélyt nem jelentettek az ország nemzetbiztonságára. A japán védelmi minisztérium ugyancsak gyűjti és elemzi az esettel kapcsolatos információt. Szuga Josihide japán kormányszóvivő szerdai tokiói sajtótájékoztatóján közölte, hogy a felújult észak-koreai rakétakísérletek ellenére a japán fél továbbra is síkra száll a legfelsőbb szintű japán-észak-koreai tárgyalások előfeltételek nélküli megrendezése mellett.
„A japán kormány álláspontjában nincs változás”

– mondta a szóvivő, amikor azt firtatták, hogy az újabb rakétakísérletek után is akar-e Abe Sindzó japán miniszterelnök találkozni Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

Észak-Korea múlt csütörtökön lőtt fel két rövid hatósugarú rakétát az ország keleti partvidékén lévő Vonszan város térségéből. A dél-koreai hadsereg vezérkara szerint az első rakéta 430 kilométert, a második 690 kilométert tett meg mintegy 50 kilométeres magasságban. Szakértők szerint a második rakéta új típusú lehetett. Ezeket a fegyvereket is mozgatható rakétaindító-állásról lőtték ki. Egy nappal később a KCNA észak-koreai állami hírügynökség közölte, hogy a Kim Dzsong Un által figyelemmel kísért „új típusú taktikai irányított fegyver” indítása figyelmeztetés volt Dél-Koreának, hogy hagyjon fel a csúcstechnológiájú fegyverzet importjával és az Egyesült Államokkal közös hadgyakorlataival.
„Nincs más választásunk, mint hogy szupererős fegyverrendszereket fejlesszünk, elejét véve a nemzetbiztonságunkat délről fenyegető potenciális és közvetlen veszélyeknek”

– idézte a KCNA Kim Dzsong Unt.

A múlt heti volt Phenjan első rakétakísérlete azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un június végén váratlanul harmadszor is találkozott egymással, ezúttal Panmindzsonban, a két Koreát immár 66 éve elválasztó demilitarizált övezetben. A találkozóra azért volt szükség, mert Trump és Kim februári vietnami találkozója után a két fél között megrekedtek a Koreai-félsziget atommentesítését célzó tárgyalások. Észak-Korea legutóbb májusban hajtott végre a múlt csütörtökihez és a szerdaihoz hasonló rakétakísérletet. Kim Dzsong Un a héten szemlét tett az észak-koreai hadiflotta egy újonnan épülő tengeralattjárójánál, amelyet hamarosan szolgálatba állítanak a Japán-tengeren. A látogatás körülményeiből szakértők arra következtettek, hogy a phenjani kommunista rezsim egy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétarendszer kifejlesztésén dolgozik. A szöuli védelmi tárca szerint az új tengeralattjáró három ballisztikus rakéta hordozására képes, és láthatólag valamivel nagyobb mint egy 2500 tonna vízkiszorítású, Gorae osztályú észak-koreai tengeralattjáró - közölte szerdán Li Hje-hun a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának elnöke a minisztériumban zárt ajtók mögött szerdán tartott tanácskozás után.

Hatvanegy kormányellenes tüntetőt csukattak le a moszkvai bíróságok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.30. 21:31
Kormányellenes tüntetőt visznek el rendőrök 2019. július 27-én, Moszkvában
Fotó: Maxim Zmejev / AFP or licensors
Ítéletük szerint a tiltakozók szombaton durván megsértették a közrendet. Az őket gumibottal-sokkolóval verő rendőröket nem büntették meg.
Adminisztratív letartóztatást rendeltek 61 ember esetében a moszkvai bíróságok, 161 embert pedig pénzbírságra ítéltek az orosz fővárosban szombaton megtartott ellenzéki tüntetéssel kapcsolatban - közölte Uljana Szolopova, a moszkvai városi bíróság sajtótitkára kedden délután újságírókkal.    Szolopova szerint a tiltakozás során előállított személyekkel szemben a hatóságok 278 bírósági eljárást kezdeményeztek, és - mint megjegyezte – a moszkvai helyhatósági választások ügyében megtartott tüntetés számos részvevője vidékről utazott a fővárosba. Hatósági személy elleni erőszak címén három büntetőeljárás indult a megmozdulás résztvevői ellen – írja az MTI. 
 Az orosz szövetségi Nyomozó Bizottság (SZK) emellett - nyolctól 15 évig tartó szabadságvesztéssel sújtható - tömeges rendbontás miatt is büntetőeljárást indított. A hatóság szerint az akciót azt feltételezve szervezték, hogy azon tömeges rendbontást provokálhatnak ki. Így a részvevők "durván megsértették a közrendet", a rendvédelmi szervek tagjai ellen erőszakot alkalmaztak, átszakították a kordont és megbénították a forgalmat.
Ehhez képest, a tüntetők közül mintegy hetvenen sérültek meg gumibot-ütéstől vagy sokkolótól, igaz, több rendőr is ápolásra szorult.

A moszkvai rohamrendőrök szakszerűnek vagy arányosnak nehezen nevezhető fellépését itt nézhetik meg. Vigyázat, felkavaró videó következik.
 Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester mindenesetre kedden a TVC fővárosi tévécsatornának nyilatkozva indokoltnak nevezte, hogy a rendfenntartók erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben és annak mértékét megfelelőnek ítélte meg. 
A hatóságoknál előre be nem jelentett akció részvevői a hétvégén az ellen tiltakoztak, hogy a moszkvai választási bizottságok - a támogató aláírások egy részének meghamisítására hivatkozva - elutasították több tucatnyi ellenzéki jelöltaspiráns bejegyzését a fővárosi képviselői testület szeptember 8-án esedékes megválasztására. Közülük többek fellebbezését a fővárosi választási bizottság elvetetette. A szombati moszkvai belvárosi megmozdulás-sorozat alatt a belügyminisztérium szerint 1074, kormánytól független források szerint pedig 1373 embert vettek hosszabb-rövidebb időre őrizetbe.  

Több mint 12 ezer gyereket öltek, nyomorítottak meg tavaly a világ háborúiban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.30. 19:30
Katari gyerekek fegyveres felvonulása 2018. december 18-án. Dohában, a helyi nemzeti ünnepen
Fotó: Karim Dzsafar / AFP or licensors
Becsült értékről van szó, az ENSZ szerint pedig kétszer ennyi gyermeket ért súlyos jogértés vagy erőszak.
Több mint 12 ezer gyereket öltek vagy nyomorítottak meg fegyveres konfliktusokban 2018-ban - áll António Guterres ENSZ-főtitkár kedden közzétett jelentésében, melyet az MTI is idéz.
A világszervezet ezenkívül 24 ezer, gyerekek ellen elkövetett erőszak és súlyos jogsértés esetét erősítette meg, köztük szexuális erőszakot, iskolák elleni támadásokat és gyerekkatonák toborzását.

Guterres hozzátette, elkeserítőnek, és felháborítóbnak érzi, hogy egy év alatt jelentősen megnőtt a gyerekek elleni jogsértések és a gyilkosságok száma is: 2017-ben körülbelül 21 ezer sérelemről, erőszakos ügyről és 10 ezer meggyilkolt vagy megnyomorított gyermekről tudott az ENSZ.
A jelentés ezenkívül azt is megjegyezte, hogy "riasztó mértékben nőtt" - a  különböző fegyveres csoportok ellen küzdő - állami szereplők és nemzetközi erők által elkövetett erőszakcselekmények száma a 2017-es mutatókhoz képest. Mintegy 3000 gyerek lelte halálát Afganisztánban, körülbelül 1800 Szíriában és mintegy 1600 Jemenben. Az említett országokban jelenleg is dúlnak a harcok. Több mint 7000 gyereket soroztak be katonának világszerte 2018-ban, a legtöbbet Szomáliában, Nigériában és Szíriában. Guterres kitért arra is, hogy a gyerekek ellen szexuális erőszak és emberrablás legtöbb esetét Szomáliában jegyezték fel tavaly.