A kormányhivatal mélyen hallgat, a búza meg csak nő a rákkeltő vegyszerrel szennyezett hidasi földeken

Publikálás dátuma
2019.07.29. 10:19
Képünk illusztráció
Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Az nem biztos, hogy valaha vizsgálták-e a termény vegyianyag-tartalmát, de az igen, hogy a környéken határozottan több a rákos megbetegedések száma az országos átlagnál.
Egészen a '90-es évekig gyártottak növényvédő szereket a Budapesti Vegyiművek (BVM) Baranya megyei Hidason lévő gyáregységében, írja az Átlátszó.hu. Most pedig búza és napraforgó nő a szennyezett területen. A BVM vegyi hulladékát egy ideig a Fekete-tengerbe süllyesztették, ezután a gyár Hidason lévő tározójába került a veszélyes anyag, később a hulladék Garén egy átmenetinek szánt tárolóba került.
A mérgező anyagok a gyártelep melletti talajba és talajvízbe szivárogtak.

Hidason majdnem tízezer négyzetméter szennyezett területet kellett lehatárolni, és átlagosan négy, de van, ahol tíz méter mélyen kitermelni a mérgező anyagokkal átitatott földet. A szennyezett talajvíz szivattyúzása viszont félbemaradt a BVM csődje miatt. Évekig tartott, mire a Greenpeace kiperelte a Baranya Megyei Kormányhivataltól azokat a közérdekű adatokat, melyekből kiderül: Hidas és Garé térsége a mai napig súlyosan szennyezett. Hidason 2015-ös mérések alapján a tetraklórbenzolok koncentrációja a normál határérték több mint 1600-szorosa, a triklórbenzoloké közel 1200-szorosa. Előbbi vegyületek erősen mérgezőek, májkárosodást okozhatnak, rákkeltő kockázatúak, utóbbiak irritálják a bőrt, a szemet, a légzőrendszert, és szintén károsítják a májat. Emellett további, egészségre káros anyagok jelenlétét is kimutatták, szinte mindegyiket bőven a megengedett határérték felett.
A környezetszennyezéssel érintett területeken ma mezőgazdasági tevékenység folyik.

Ugyan a Hidas, 0107. helyrajzi számú terület földhivatal tulajdoni lapjára tartós környezetkárosodás tényét jegyezték be 1996-ban, ez az Átlátszó által megkeresett jelenlegi bérlő szerint nem jelent gondot. A takarmánynak termelt növények gyökere szerinte nem ér le a szennyezett talajvízig. Más megkérdezett mezőgazdasági szakemberek szerint viszont egyáltalán nem zárható ki, hogy a talajvíz érintkezik a növények gyökerével, főleg egy-egy nagyobb esőzés után.
Az egészségügyi kockázatot csak egy erre vonatkozó vizsgálat zárhatná ki, de a hatóságok hallgatnak arról, hogy sor került-e valaha ilyenre.

A területről származó termény vizsgálata, egészségügyi kockázata kapcsán megkereste a portál a Nébihet, de az a konkrétumokért a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz irányította őket. A kormányhivatal negligálta a megkeresést, továbbá nem érkezett válasz a Budapesti Vegyiművek felszámolójától, az állami tulajdonban lévő felszámolócégtől, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től, és a felszámolóbiztostól sem. Így nem tudni, hogy valaha vizsgálta-e bárki az ott termett növényeket, azt viszont igen, hogy
a környéken jóval magasabb a rákos megbetegedések aránya, mint az országos átlag.

Az Átlátszó az Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központjától kért adatokat a megbetegedésekről, de először egy nyugtalanító válasszal elutasították őket. Hidas és Garé lakossága olyan alacsony, írták nekik a válaszban, hogy a "kevés esetszám személyiségi jogi aggályokat" vet fel, illetve ezért "jóval erőteljesebb a véletlenszerűség szerepe", így "tudományos igényességű következtetés nem vonható le, ellenben alkalmas lehet a köznyugalom megzavarására" az adatsor. Másodszor már az egész Pécsváradi, illetve Siklósi járásról érdeklődtek. Mint kiderült, előbbiben 4,6 százalék, utóbbiban 4,3 százalék a rosszindulatú daganatos betegséggel diagnosztizáltak száma, ami, mint írják, statisztikailag szignifikánsan magasabb az országos 4-es átlagnál.
Szerző

„Vallásom az egészségügy” - interjú László Imrével

Publikálás dátuma
2019.07.29. 09:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A Szent Imre Kórház után Újbudát is pályára szeretné állítani a DK-s László Imre, az ellenzék XI. kerületi polgármesterjelöltje.
Van egy kép a közösségi oldalán, amelyen ellenfelével, Hoffmann Tamással, Újbuda fideszes polgármesterével mosolyog. Ilyen jóba vannak? Azt nem mondanám. A Vahot utca piacon futottunk össze kampányolás közben, a DK standjával pont szembe volt a Fideszé. Hoffmann 2010-ben lett polgármester, én akkor még a Szent Imre Kórházat vetettem. Ismerjük egymást, de semmilyen kapcsolat nincs közöttünk.

A kormánypárti politikus 2014-ben szűken nyert az MSZP-s Molnár Gyula előtt, azonban a képviselő-testületben nyomasztó a fideszes többség. Egy része a kerületnek konzervatív beállítottságú, ez nem vitás. A Fidesznek hihetetlen előnyt adott a 2010 előtt bekövetkezett gazdasági világválság és az azóta felívelő helyzet. Emellett kiépítették a propagandájukat, nonstop azt szajkózzák, hogy minden nagyon szép, nagyon jó, elégedettek vagyunk. A sajtóban a valós helyzetet tükröző információkat egy-két médium kivételével nem hozzák le sehol. Többek között ez a magyarázat arra, hogy Újbudán miért nyert meg tizenöt választókerületet a tizenhétből a Fidesz. Ezek után van esélye? A Szent Imre Kórház vezetését 2001 nyarán vettem át, az intézményt akkor halálgyárnak nevezték a kerületben. Nyugati, amerikai mintára kezdtük meg a kórház átszervezését, két év alatt a fekvőbeteg-ellátás 24 ezerről 42 ezerre nőtt. Létrehoztuk a főváros egyik, ha nem a legjobb kórházát. Ennek kapcsán a kerületiek megszerették az intézményt és megismertek engem is. Vélhetően emiatt is keresett meg szinte egyszerre Molnár Zsolt az MSZP fővárosi elnöke és Lakos Imre, a DK helyi vezetője. Arra kértek, hogy a múltammal és azzal a menedzseri tevékenységemmel, amelyet a Szent Imre Kórház előtt a Honvédkórházban végeztem, segítsek nekik. Így egyenesbe jöhet a Fidesz által tévútra terelt kerület. Hoffmann Tamás ugyanis kilenc éve vezeti Újbudát, és tálcán adta át a fővárosnak. Miért éri meg a biztos parlamenti képviselői posztot egy lutri polgármesteri-címre cserélni? Örömmel dolgoztam a parlamentben, de azt nem mondanám, hogy sikerrel. Mondok egy konkrét példát. Tavaly június környékén felhívott Gyurcsány Ferenc, szerette volna, ha én megyek a DK részéről a parlamenti imareggelikre, ugyanis nekem van a legnagyobb türelmem. Az eseményt vezető, KDNP-s Velkey Imrének elmondtam, hogy nem vagyok hívő, a vallásom az egészségügy. Ebben maradtunk egészen addig, amíg felszínre nem került 120 olyan izomsorvadásos gyerek sorsa, akiket halálra ítélt a kormány. Az amerikaiak piacra dobtak egy gyógyszert, amely leállítja a folyamatot. A kabinet 1,2 milliárd forintot szánt erre, de ez a pénz csak 38 gyerek gyógyszerére elegendő. A parlamentben felvetettem, hogy amikor 72 milliárdot szórunk el hazai és külföldi sportegyesületekre, meg egyházakra, akkor még Jézus is örült volna, ha négy milliárdot kapnak ezek az ártatlan gyerekek. Rétvári Bence, az Emmi ügyeletes okosa reagált, aki annyit mondott, hogy szakorvos bizottság dönt a kérdésben. A szlovákoknál vagy a románoknál egyébként minden ilyen gyereknek biztosítják a pénzt. Ezek után nem mentem többet az imareggelikre. Velkey meg is említette, hogy beszéljük ezt meg, el lehet simítani a dolgot. Benyújtottam egy költségvetési-módosítót, de leszavazták. Kikértem a név szerinti eredményt, az összes KDNP-s nemet nyomott. Velkey Imre is. Látványos siker nélküli egy év van mögöttem. Az egyik pillanatban kórházigazgató, majd parlamenti képviselő, most pedig polgármesternek aspirál. Miért lenne alkalmas erre a feladatra? A kórházban én nem gyógyítottam, hanem vezettem, menedzseltem az intézményt és biztosítottam a működési feltételeket. Polgármesterként gyakorlatilag ugyanezt kell tennem. Egész életemben a vezetés különböző szintjein dolgoztam, van rutinom, van tapasztalatom, a megfelelő munkatársakkal képes vagyok erre a munkára is. Miért pont Újbuda? 2018 áprilisában még Kaposváron indult egyéniben. Elsősorban azért, mert itt élek. Kaposvárra egyébként a DK küldött. Akkor is felvetettem, hogy itt induljak, hiszen a kórházigazgatói múltam miatt reális esélyem lett volna megverni Simicskó Istvánt. Ettől függetlenül jogosnak gondolom utólag a pártom döntését: egy kollégám fővárosi beágyazottsága nagyobb volt az enyémnél. A kerületben egyébként az EP-választáson erősebb volt a Momentum, mint az ön pártja. A fantasztikus momentumos előretörés jogosan vetette volna fel, hogy többet is kérjenek, mint a már létező megállapodás. Azt mondták, korrekt volt az elosztás, így megyünk tovább. Hogy osztották el az egyéni körzeteket? Egy körzetet kapott az LMP, a Jobbik és a Párbeszéd, négyet a DK, ötöt a Momentum és ötöt az MSZP.
Szerző

Tájékoztatással tiltakoznak: összefogják a gyerek-szülő-pedagógus hármast

Publikálás dátuma
2019.07.29. 08:30

Fotó: Elena Nichizhenova
Országos lakossági tájékoztató kampányt indított a ReSuli – Megújuló Oktatásért Alapítvány azután, hogy a parlament július 12-én elfogadta a köznevelési törvény módosításához benyújtott kormánypárti javaslatokat.
A változtatások – mint például a magántanulói státusz eltörlése, a rugalmas iskolakezdés megszüntetése, az államitól eltérő oktatási módszereket alkalmazó alternatív iskolák tanterveinek kiüresítése – szakmai és civil körökben is nagy felháborodást keltettek. – Sokan nem olvasták a törvényt, többekhez pedig csak félinformációk jutottak el, pedig ez most garantáltan mindenkit érint – magyarázta Rózsa Ildikó, a ReSuli elnöke, miért indították el a kampányt. Először egy részletes, ám könnyen érthető összefoglalót készítettek a törvénymódosítás legfontosabb pontjairól, azok várható hatásáról. Készültek plakátok és egy Facebook-esemény is indult, bővebb információkat a ReSuli oldalán vagy a #tégedisérint címszó alatt lehet találni. A kampány nem csak az interneten zajlik: Budapest számos kerületében és több tucat vidéki városban is lesznek tájékoztatók. A lakosság mind szélesebb körű tájékoztatásán túl a cél az, hogy párbeszéd induljon az érintettek között. – Vegyük észre, hogy a gyerek-szülő-pedagógus hármas egy csapat. Az oktatásban egyik sem tud jól működni a másik nélkül. Ez a törvénymódosítás még az eddiginél is jobban elszigetelheti a társadalmi csoportokat. Ezért is fontos, hogy most összefogjunk, hiszen egy hajóban süllyedünk – fogalmazott Rózsa Ildikó, aki emlékeztetett, hogy mindez nem áll messze a ReSuli eredeti küldetésétől, hiszen a 2017 szeptemberében indult szervezet célja a hazai oktatási szemlélet megújítása.
Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.07.29. 14:37