Trump terrorszervezetté nyilvánítaná a radikális baloldalt

Publikálás dátuma
2019.07.28. 09:39

Fotó: ROBERTO SCHMIDT / AFP
Az elnök a Twitteren támadta az antifasisztákat.
Donald Trump szombati Twitter-üzenetében azt írta, hogy fontolgatja a magát Antifasiszta Akciónak (röviden: Antifa) nevező, baloldali, radikális baloldali és autonóm csoportokat összefogó mozgalom terrorszervezetté nyilvánítását az Egyesült Államokban.
„Megfontolás tárgya, hogy a terror nagy szervezetei közé sorolják (az MS-13-mal és másokkal együtt) az Antifát, a radikális baloldal gyogyósait, akik baseball ütőkkel ütlegelnek embereket

(de csak a nem küzdő feleket)" – írta az amerikai elnök. „Ez megkönnyítené a rendőrség munkáját” – tette hozzá. Trump az utóbbi időben ismételten bírálta az Antifa mozgalmat. Észak-karolinai kampányfellépésén például „beteg, rossz embereknek” nevezte a mozgalom aktivistáit. Az amerikai Rágalmazás Elleni Liga (ADL) gyűlölet bűncselekményekkel foglalkozó szervezet szerint nem lehet pontosan tudni, hogy az Antifa mozgalomnak az Egyesült Államokban mennyi aktív tagja van, mivel csoportok, hálózatok és magánszemélyek laza szövetségéről van szó. Július közepén Ted Cruz és Bill Cassidy republikánus párti szenátor egy határozattervezetet terjesztett be arról, hogy az Antifa mozgalomhoz köthető csoportokat belföldi terrorszervezetté kellene minősíteni.
Cassidy szerint az Antifa aktivistái „terroristák, maszkot viselő, erőszakos zsarnokok, akik a fasizmus ellen valódi fasizmussal küzdenek”.

A két szenátor kezdeményezése indoklásaként egyebek között az Andy Ngo konzervatív újságíró elleni támadásra utalt. Amerikai sajtóértesülések szerint NGO jobboldali tüntetők és Antifa-aktivisták összecsapásában sebesült meg Portlandben egy június végi tüntetésen.
Szerző
Témák
Trump

Egy vonat 700 utasát ejtette csapdába az indiai monszun

Publikálás dátuma
2019.07.27. 17:25

Fotó: AFP PHOTO / Indian Navy
Az elmúlt két hétben az árvizeknek több mint 250 halálos áldozata volt Indiában.
Helikopterekkel és mentőcsónakokkal kellett kimenteni szombaton Mumbai közelében mintegy hétszáz utast egy indiai expresszvonatról, amely elakadt az áradások miatt - közölték a mentőszolgálatok. A Mahalaxmi Expressz péntek este indult a 350 kilométerre délre fekvő Kolhápurba, de csak hatvan kilométernyire jutott el, amikor megrekedt a heves monszun esőzések okozta árvíz miatt, amely teljesen körbezárta a vonatot.
A hatóságok az indiai hadsereg és a katasztrófa-elhárítás (NDRF) helikoptereit és mentőcsónakjait vetették be. Az NDRF szóvivője elmondta, hogy mintegy két óra alatt ötszáz embert sikerült kimenekíteniük.
A mentőszolgálatok a helyszíntől nem messze menedéktábort vertek fel az utasok ideiglenes elhelyezése céljából. Az Indian Railways vasúttársaság egyik szóvivője a PTI hírügynökséggel azt közölte, hogy "különleges mentővonatot" küldenek a szerencsétlenül járt utasok elszállítására.
Az elmúlt két hétben az árvizeknek több mint 250 halálos áldozata volt Indiában. A legnagyobb károkat az északkeleti Asszám és Bihár államokban okozta a természeti csapás.
Témák
India monszun

Magabiztosan álmodozik Johnson a Brexit "hatalmas gazdasági lehetőségeiről"

Publikálás dátuma
2019.07.27. 17:21
Boris Johnson Manchesterben
Fotó: RUI VIEIRA / AFP
Az egyre valószínűbb "no-deal Brexit" 90 milliárd fontjába kerül majd a költségvetésnek, de a kormányfő megszorítások helyett vállalati adókedvezményekről beszél.
A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) "hatalmas lehetőségeket" nyújt Nagy-Britanniának a gazdasági irányváltásra - mondta szombati manchesteri látogatásán Boris Johnson újonnan kinevezett brit miniszterelnök, aki ismertette a Brexit utáni fejleményekre vonatkozó terveit.
"Úgy hiszem, ez egy esély arra, hogy megváltoztassuk az Egyesült Királyság irányvonalát és azzá az országgá tegyük, ahol a legjobb élni a világon" - jelentette ki elbizakodottan a brit kormányfő mintegy száz ember előtt beszélve a manchesteri tudomány- és ipartörténeti múzeumban. "Az EU elhagyása egy hatalmas gazdasági lehetőség arra, hogy olyan dolgokat csináljunk, amilyeneket évtizedek óta nem tehettünk meg" - fogalmazott érthető okokból ködösen.
Johnson fogadkozott, hogy elkezdik a szabadkikötőkre és a vállalatoknak járó adókedvezményekre vonatkozó tervek kidolgozását és felgyorsítják a Brexit utáni szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalását. A brit kormányfő befektetést ígért az oktatásba, a rendfenntartásba, a távközlési infrastruktúrákba és a technológiai innovációba, valamint egy 3,6 milliárd fontos (mintegy 1300 milliárd forintos) "városalap" létrehozását vetítette előre a nagyvárosokon kívüli közlekedési és infrastrukturális projektek támogatása érdekében.
Beszédében Johnson megismételte azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia mindenképpen kilép az EU-ból a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján, akár az EU-val való megállapodással, akár anélkül. A szerdán kinevezett új brit kormányfő kitartott amellett, hogy az elődje, Theresa May által a kilépés feltételrendszeréről Brüsszellel megkötött egyezményt újra kell tárgyalni, követelve a backstop-záradék eltávolítását. A backstop az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megelőzését célzó tartalékmegoldás.

Szép tervek, de miből?

Az EU különböző tisztviselői ugyanakkor már számtalanszor leszögezték, hogy a Brexit-megegyyezést nem tárgyalják újra. Így Nagy-Britannia várhatóan megegyezés nélkül zuhan majd ki az unióból Johnson működése nyomán. Ez pedig a visszaálló vámokkal és a lassú vámellenőrzésekkel olyan gyomrost ad majd a brit gazdaságnak, mint még soha semmi: elemzők szerint lényegében mindenből hiány lesz, az élelmiszerektől az üzemanyagig. A pénzügyminisztérium számításai szerint a "no-deal Brexit" 90 milliárd fontba kerül majd. Theresa May pénzügyminisztere egyből le is mondott, mikor kiderült, hogy Johnson lesz az új kormányfő. Ráadásul a visszaálló ír határellenőrzés miatt hamar újra napirendre kerül majd Írország egyesítése - egyúttal elszakadása az Egyesült Királyságtól.