Előfizetés

Borús világgazdasági kilátások

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2019.07.24. 18:55
Illusztráció
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A beszerzésimenedzser-indexek tanúsága szerint júliusban lassult az euróövezet magánszektorának növekedése – közölte előzetes számítások alapján az IHS Markit nevű, londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató.
A feldolgozóipar kilátásai a felmérés szerint 79 hónapja nem álltak ilyen kedvezőtlenek. Ebben szerepet játszott, hogy a két legnagyobb euróövezeti gazdaság, a német és a francia magánszektora is gyengébben nőtt a vártnál. Mindezt alátámasztja a Mercedes-Benz autókat is gyártó Daimler ugyancsak szerdán közzétett adata, ami szerint a cég 1,56 milliárd eurós adózás előtti veszteséggel zárta a második negyedévet. De nem lehettek boldogok a Deutsche Bank részvényesei sem: a legnagyobb német pénzintézet a második negyedévben több mint 3 milliárd eurós veszteségről számolt be. Erre hivatkozva 18 ezer munkavállalójuktól meg is válnak.  A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentésében is visszatükröződik a folyamat: korábbi világgazdasági előrejelzéseiket 0,1 százalékponttal lefelé módosították. Eszerint idén 3,2 százalékkal, jövőre pedig 3,5 százalékkal emelkedik a világ átlagos GDP-je. (A tavalyi növekedés világszinten 3,6, 2017-ben pedig 3,8 százalékra rúgott.)  Júliusban azért váltak az elemzők borúlátóbbakká, mert elmélyült a kereskedelmi viszály az Egyesült Államok és Kína között, az amerikai büntetőintézkedések veszélyeztetik az ellátási láncokat, miközben még a korábbiaknál is bizonytalanabb a Brexit kimenetele. A bizonytalanságok felfelé lökhetik az energiaárakat is. Az euróövezet gazdasága a legújabb előrejelzés szerint idén csak 1,3 százalékkal nő. Az IMF szerint ez jövőre 1,6 százalékos lehet. Japánban még rosszabb a helyzet: idén mindössze 0,9, jövőre pedig 0,4 százalékos növekedés várható. A feltörekvő-fejlődő országok esetében az idei GDP-előrejelzését az IMF 0,3 százalékponttal 4,1 százalékra, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal 4,7 százalékra rontotta. Tavaly eme államok átlaga 4,5 százalékot ért el. A nyugat-európai visszaesés szele hozzánk még nem ért el – véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A befejezett beruházások miatt még nő a teljesítmény, a bérek, magas a fogyasztás. Azt a szakember nem tudta megjósolni, hogy mikor gyűrűzik be hozzánk a fejlett országok visszaesése. Sőt, azt sem zárta ki, hogy a fejlett világ növekedésnek indul.

Ma 2,65 milliárd közpénzt tett egy nagyvállalat zsebébe a kormány, tegnap 11,2 milliárdot

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.07.24. 17:51

Fotó: Kovács Attila / MTI
Csak úgy repkednek a vissza nem térítendő támogatások.
Magyarországon építi meg 13,3 milliárd forintból az első külföldi gyárát a dél-koreai Bumchun Precision - jelentette be büszkén a külgazdasági és külügyminiszter szerdán, a beruházást bejelentő sajtótájékoztatón. Majd
Szijjártó Péter közölte, hogy a kormány 2,65 milliárd forinttal támogatja a befektetést.

A döntést azzal indokolta, hogy az új üzem első körös autóipari beszállítóként 200 munkahelyet teremt. A Salgótarjánban felépülő gyár alumínium akkumulátorcsatlakozókat készít elektromos járművek számára - tette hozzá. A kormány - mint mondta - e téren is meghatározó termelési helyszínné szeretné fejleszteni Magyarországot. A Bumchun Precision Co. Ltd. elnöke az európai autógyártás Mekkájának nevezte Magyarországot.
Kedden is nagyvonalúságáról tett tanúbizonyságot a magyar kormány: mint Szijjártó elmondta, az Audi győri, 41 milliárdos beruházását a magyar adófizetők 6,5 milliárdjával tolták meg, és az ugyancsak dél-koreai Doosan tatabányai, 31 milliárdos üzemére 4,7 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást adott. Két hete pedig helikopterrel sietett a miniszter letenni egy harmadik dél-koreai üzem alapkövét, amire 4,7 milliárdot adott a kormány.
De nem csak a mértéket nem ismerő közpénz-adakozással igyekszik a nagyvállalatok kedvében járni az Orbán-kormány. Vég nélkül lehetne sorolni az olyan húzásokat, mint a szerdán bejelentett 3200 milliárdos útfejlesztés, vagy az olcsó vendégmunkások magyar béreket letörő dolgoztatásának segítése, a szakszervezetek jogfosztása, a sztrájk ellehetetlenítése, a minőségi oktatás szétverése a szakképzések javára, a nyugdíjasok dolgoztatása, valamint a környezet- és klímavédelmi tervek rendszeres elgáncsolása. Szijjártó Péter nemrég olyan egyenesen kimondta azt is, hogy a kormány dolga alacsonyan tartani a béreket a vállalatok kedvéért, hogy magyarázkodásra kényszerült utána a fordítást közlő MTI: csak a munkaerő-költségekre gondolt a miniszter.

5 milliárdból épült egy körforgalom, hogy több turista mehessen a Hungaroringhez

Fogl Márton
Publikálás dátuma
2019.07.24. 16:15

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
5000 milliárdból fejleszt infrastruktúrát a kormány - ez több, mint az egészségügy, az oktatás és a kultúra 2020-as költségvetése együttvéve. Palkovics egy kelet-magyarországi Hungaroringet is építene.
Mintegy ötezer milliárd forintot fordít a kormány 2024-ig közúti és vasúti fejlesztések előkészítésére és kivitelezésére - mondta szerdán, Mogyoródon az innovációs és technológiai miniszter, miközben átvágott egy nemzeti színű szalagot. Palkovics László a Mogyoród és Fót megközelítését szolgáló új M3 autópálya-csomópont átadóünnepségén ígérte meg az infrastrukturális fejlesztéseket.
Palkovics a közutakat illetően bocsátkozott csak valamennyi részletbe az MTI tudósítása szerint. Ezekről azt mondta, a tervezett Útprogram teljes költségvetése 3200 milliárd forint, amiből 1800-at a magyar kormány áll, 1400-at pedig az Európai Unió. Ez alapján a vasútra 1800 milliárd forint esik a beharangozott 5000 milliárdból, vagyis
nem örülhet mindenki egyformán; inkább csak az autósok és a fuvarozásban érdekelt ipar.

Annál is inkább, mert Magyarországon meglepően alacsony az autósok aránya. Az Eurostat szintén éppen szerdán tette közzé a maga kimutatását, melyből az derül ki: ezer lakosra 355 autó jut az országban, amivel az utolsó előtti helyen állunk az unióban. Kevesebb autója csak Romániában van az embereknek, ahol ezer lakosra 261 jut. Az élen Luxemburg áll 670-el, majd Olaszország 625-el.
A közösségi közlekedés fejlesztése ráadásul nem is csak az ország lakosainak mobilitásáért tenne sokkal többet az útépítésnél - akik autó híján a vasútállomásokon kénytelenek 3-4 órákat várni a járatkimaradásoknak hála -, de a fenntarthatóságért és a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért is. Na persze az 1800 milliárdnak is lehet örülni, az is elképesztően sok pénz. Összehasonlításként, Kásler Miklós emberminiszter hétfőn azt nyilatkozta a közmédiának, hogy csak
  • 1968 milliárd forint jut a teljes magyar egészségügyre a jövő évi költségvetésből;
  • 2090 milliárd az oktatásra;
  • kultúrára pedig mindössze 584 milliárd forint.
Az oktatás és egészségügy tehát megmarad a költségvetés mostohagyerekének, mert az Orbán-kormány prioritásai mások: az ország vezetése az ipar kiszolgálásában és a turizmusban érdekelt. Palkovics azt ecsetelte még az átadón, hogy a kormány stratégiai célja, hogy Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül kényelmesen elérhető legyen egy négysávos útszakasz, illetve, hogy a 2016 és 2024 közötti időszak végére a magas szolgáltatási színvonalú közúthálózat mintegy 1000 kilométerrel bővül. 
A most átadott fejlesztés értelmét sem a közjó terén kell keresni: mint Palkovics kiemelte, az 5 milliárdos körforgalmat használva kényelmesebben juthatnak el a Hungaroringre már a jövő heti Forma-1 Magyar Nagydíj résztvevői, nézői is.

Az autóversenyek jelentős turisztikai vonzerővel rendelkeznek, folytatta a miniszter, aki ezért az ágazat főbb szereplőivel együttműködve nemzeti autó-motorsport szakpolitikai stratégia megalkotását tervezi.
A cél, hogy a Hungaroring mellett az ország keleti részében is létesüljön egy szakági versenyek 21. századi színvonalú megrendezésére alkalmas létesítmény-együttes.

A menthetetlent Tuzson Bence fideszes képviselő, az innovációs minisztérium államtitkára próbálta menteni, aki amellett, hogy a gazdasági versenyképesség növekedéséről beszélt a körforgalom kapcsán, azért megemlítette, hogy a térség lakói is gyorsabban elautózhatnak majd a fővárosba. Megszólalt még Vécsey László, a választókerület kormánypárti képviselője, aki szerint a Hungaroring jobb megközelíthetősége mellett a környező településeken is csökkenhet az átmenő forgalom. Juhász Zoltán, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgató-helyettese pedig azt tette hozzá, hogy elültettek 46 ezer cserjét.
A távlati térségi fejlesztési tervek szerint a csomópontból induló majdani összeköttetés a Hungaroringet délről, Kerepest északról elkerülve keresztezi a 3-as főutat, végül a kerepesi komplex pihenőhelynél éri el az M31-es autópályát. Ha ez megvalósul, talán tényleg több jót hoz az 5 milliárdos körforgalom az emberek életébe, mint például az M1-es aktuális, 2 milliárdos fejlesztése, ami lényegében csak Mészáros Lőrinc ásványvíz-palackozóját szolgálja ki.