OECD: hiába dolgoznak rengeteget a magyarok, nálunk csak Mexikóban rosszabbak a fizetések

Publikálás dátuma
2019.07.23. 16:12

Fotó: Shutterstock
És egy óra munka csak Görögországban ér kevesebbet tavaly, az egész EU-t nézve. Munkával pedig a németek töltötték a legkevesebb időt tavaly.
Miközben az Orbán-kormány egyre-másra a növekvő bérekkel henceg a szavazók előtt, a fizetések terén csak Mexikót előzi Magyarország a frissen közölt OECD adatok alapján. A lesújtó adatsort kiszúró Euronews azt írja, Mexikóban az éves bruttó átlagbér tavaly 16 298 dollár volt - körülbelül 4,7 millió forint, havi 391 ezer forintnyi -, ez a legalacsonyabb az OECD-országok közül. Magyarországon a második legalacsonyabb az éves bruttóbér a vizsgált országok közül: 24 455 dollár, azaz mai árfolyamon 7,1 millió forint, vagyis havi bruttó 593 ezer.
Ez egyébként nettó átlag havi 394 ezret jelent Magyarországon, vagyis az OECD jóval többet számolt a KSH-nál, ami szerint tavaly bruttó 329 és 360 között mozogtak a magyar bérek. Ez szép teljesítmény, tekintve, hogy már a KSH is komolyan megszűrte, hogy mit hajlandó beleszámolni és mit nem az átlagba azért, hogy kihozhassa a maga szép eredményeit - a valós átlag idén februárban például több mint 20 ezerrel lehetett alacsonyabb. Az eltérést magyarázhatja a dollár-forint átváltás - tavaly év elején vagy 40 forinttal ért kevesebbet egy dollár, mint mostanában, és azzal az árfolyammal átszámítva már kijön a KSH-hoz hasonló eredmény -, de az is, hogy a bevételekről és a munkavállalókról szóló adatokat más forrásból szerezte az OECD, mint a magyar statisztikai hivatal.
A nemzetközi sorrendben betöltött tragikus pozíciónk minden esetre tény, az OECD-átlagnál tavaly 22 ezer dollárral volt alacsonyabb a hazai bérek átlaga, azaz majdnem a fele volt csak annak. És itt még csak az átlagról van szó, nem pedig az átlagos, vagy leggyakoribb bérről, ami jellemzően jóval alacsonyabb - és a KSH nem is teszi közzé. Helyzetünk az alábbi ábrán meg is tekinthető:

Nem keresünk, de legalább sokat dolgozunk

Rendelkezésre állnak a tavaly ledolgozott munkaórákról is, azaz hogy hány órát dolgoztak az OECD-országokban átlagosan az emberek egy évben. Ezen a listán Magyarország a középmezőnyben van 1741 órával, 15. a 36 országból. Itt a legrosszabbul kereső mexikóiak vannak az élen, 2148 órával. A legkevesebbet a statisztikák szerint a németek töltötték tavaly munkával, 1363 órát. Dánia a második hátulról 1392 órával, a norvégok 1416 órát dolgoztak.
A két adatsorból arra lehet következtetni, hogy az átlag magyar órabér bruttó 14 dollár volt, vagyis tavaly egy óra munkával 3500-4000 forintot lehetett keresni, adózás előtt. Ennél az unióban csak Görögországra jött ki kevesebb: egy óra munka ott bruttó 13,5 dollárt ért tavaly.
Szerző

Tartja az alapkamatot az MNB

Publikálás dátuma
2019.07.23. 15:40

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Több mint három éve változatlanul 0,9 százalék.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsősorban az infláció alakulását figyeli, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása - így indokolta a Monetáris Tanács, hogy keddi ülésén miért döntött arról, hogy továbbra is 0,9 százalékon tartják a 2016 májusa óta változatlan alapkamatot. Megállapították, hogy a júniusi - évesített - 3,4 százalékos infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. A monetáris politika hatókörén kívül eső hatásként a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési horizonton (vagyis 5-8 negyedév távlatában) emeli a fogyasztóiár-indexet. A jegybankárok szerint a gazdasági növekedés az idei év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal növekszik. Abban reménykednek, hogy a júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, amely az ország külső sérülékenységének csökkentésére kedvezően hat. A Magyar Állampapír Plusz állománya egyébként 1200 milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt.
Szerző
Témák
alapkamat MNB

Szijjártó nem félti a hazai autóipart

Publikálás dátuma
2019.07.23. 14:20

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kormány újabb milliárdokkal támogatja a hazai járműgyártó beruházásokat. Az aggasztó előjelek dacára Szijjártó Péter nem tart attól, hogy a beruházók még olcsóbb helyszínek után néznek.
Az Audi 2022 végéig 41 milliárdos beruházással bővíti jármű-, motorfejlesztési és elektromos meghajtási gyártósorát Győrben - jelentette be Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A 250 fős létszámbővülésre tekintettel a kormány 6,5 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást nyújt a fejlesztéshez. A német Volswagen (VW)-csoporthoz tartozó cég tavaly 10 ezer, e-autókhoz szükséges motort állított elő Magyarországon. A társaság célja, hogy minden modelljükből készüljön elektromos. Szijjártó Péter, az e-gépkocsigyártás légszennyezés-csökkentő hatása kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Magyarország változatlanul nem veti alá a versenyképességi érdekeket a környezetvédelmi szempontoknak. Az e szempontból kedvezőtlen brüsszeli döntéseket készek megvétózni.

Vészjóló előjelek

Az autóipar helyzete létfontosságú Magyarországon: egy tartós válság nehéz helyzetbe hozhatná a magyar gazdaságot. Ezért is figyelemre méltó, hogy a VW tavasszal több ezer dolgozóját bocsátotta el pozsonyi gyárából. A konszern a még olcsóbb munkaerő reményében román, szerb és bolgár üzemeket nyitott. Szijjártó Péter ugyanakkor továbbra is buzdítja hazai befektetésekre a külföldi tőkét. Az Audi-bejelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy az autóipar az első öt hónap során - a tavalyi év hasonló időszakával összevetve - 17 százalékkal több értéket termelt.

Ugyancsak kedden egy másik jelentős autóipari beruházást is bejelentett Szijjártó Péter, mégpedig Tatabányán, ahol letették a dél-koreai Doosan rézfóliagyártó-üzemének alapkövét. A 31 milliárd forintos ráfordítással, a helyi ipari parkban megvalósuló beruházást a kormány 4,7 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással segíti. A dunántúli városban kezdetben 181 új munkahely létesül. Az üzem teljes kapacitás elérésekor évente 50 tonna rézfóliát gyárt majd. Ez a mennyiség évente 2,2 millió elektromos autó akkumulátorainak előállításához elég. Egyébként az első fél évben Dél-Korea volt Magyarország legnagyobb külföldi beruházója, 350 milliárd forintos összeggel. A helyszín lehetővé teszi, hogy az üzem kapacitását később megduplázzák, és évente százezer tonna rézfóliát állítsanak elő. Az autóipar helyzete létfontosságú Magyarországon, egy tartós válság nehéz helyzetbe hozhatná a magyar gazdaságot. Éppen ezért kíséri fokozott figyelem a világon, de különösen a régióban történő eseményeket. Például az olyanokat, mint ami Szlovákiában történt, ahol tavasszal leépítésekbe kezdett a Volkswagen-csoport, ennek során több ezer embert bocsátottak el a pozsonyi gyárából. A konszern olcsóbb munkaerő után néz, ezért nyitottak újabb üzemeket Romániában, Szerbiában és Bulgáriában. A magyar külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor továbbra is bízik a külföldi tőke beáramlásában hazánkban, amelynek jó része az autóiparba vándorol. Az Audi-bejelentés kapcsán elmondta, hogy tavaly 850 milliárd forint termelési értéket állított elő a szektor, és idén az első öt hónapban – arányosan – ezt 17 százalékkal sikerült növelni.
Szerző
Frissítve: 2019.07.23. 17:20