Erőszakos eseményekbe torkolltak a hongkongi tüntetések

Publikálás dátuma
2019.07.22. 09:35

Fotó:
A tiltakozók több helyen is összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt vetettek be ellenük.
Erőszakos eseményekbe torkollt a hongkongi tüntetéshullám legújabb megmozdulása hétfőn hajnalban, a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, egy civil csoport pedig megtámadta a demonstrálókat - derül ki a South China Morning Post című hongkongi lap internetes felületén közölt tudósításból. Vasárnap ismét százezres tömeg vonult utcára Hongkongban, hogy tiltakozzon a kiadatással kapcsolatos, „parkolópályára” tett törvénytervezet, valamint a város Peking-barát kormányzata ellen, és követelje a szerintük brutális rendőri intézkedések független kivizsgálását. A napközben békésen zajló felvonuláson a szervezők becslései szerint csaknem 430 ezren vetek részt, a rendőrség ezzel szemben 138 ezerre becsülte a részvevők számát.
A felvonulás tervezett útvonalát a rendőrség biztonsági okokra hivatkozva lerövidíttette, ám a tömeg egy része a tiltás ellenére folytatta a menetet.

Tüntetők egy csoportja ekkor úttorlaszokat állított fel. Egy másik csoport pedig Peking hongkongi képviseleti irodájához vonult, az épületet néhányan tojásokkal dobálták meg, míg mások falfirkákat festettek fel. A tiltakozók több helyen is összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt vetettek be ellenük. A kínai kormány képviseleti irodája közleményt adott ki, amelyben az áll:
a képviselet épületét egy csoport tüntető körbekerítette, a bejáratnál lévő nemzeti jelképeket fekete festékbombával beszennyezték, a falakra sértő jelmondatokat festettek, és megpróbáltak betörni az épületbe.

A közlemény a tüntetők magatartását megengedhetetlennek minősítette, kiemelte, hogy az kihívást jelent a központi kormányzat fennhatóságára nézve. A kínai állami sajtó hétfőn elítélte a képviseleti irodánál történteket. A Hszinhua állami hírügynökség szerint az egyre fokozódó erőszak és a provokatív akciók leleplezték a tiltakozásokat szító csőcseléket és a mögöttük álló erőket. A China Daily kínai pártlap szerint pedig a „társadalmi egyenlőtlenségek miatt elégedetlen, meggondolatlan fiatalokat radikális politikai erők manipulálták, hogy káoszt teremtsenek a városban”.
A kínai sajtó a korábbi tüntetések esetében is rendre az erőszakra, a kaotikus helyzetre, valamint a külföldi befolyásra helyezte a hangsúlyt, és a rendőri intézkedések helyénvalóságát hangsúlyozta.

A South China Morning Post (SCMP) tudósítása szerint ugyanakkor a késő esti órákban Hongkong egy központi vasútállomásán 
fehér pólót és egyenmaszkokat viselő férfiak nagy létszámú csoportja botokkal támadt a tüntetőkre, valamint az ott lévő újságírókra és az utasokra is.

A támadás következtében 36 embert kellett sérülésekkel kórházba szállítani. Szemtanúk szerint a fehér pólós férfiak egy bűnszervezet tagjai lehettek. A rohamrendőrök mintegy háromnegyed órával később érkeztek csak a helyszínre, így a támadókat nem tudták kézre keríteni. A helyszínen lévő hongkongiak közül emiatt sokan azzal vádolták a hatóságokat, hogy szándékosan hagyták elmenekülni tetteseket. A hongkongi kormányzat nyilatkozatban ítélte el a támadást, és szigorú intézkedéseket ígért. A rendőrök végül hajnalban körbekerítették azt a területet, ahol a fehér pólós férfiak gyülekeztek a támadás után, de a hétfő reggeli rendőrségi sajtótájékoztatón úgy nyilatkoztak: 
nem tartóztattak le senkit, mert nem volt bizonyítható, hogy az ott lévő férfiak valóban részt vettek-e a támadásban.

A SCMP ugyanakkor rámutat: egy interneten terjesztett videón látható, ahogy Junius Ho Kwan-yiu Peking-párti törvényhozó kezet ráz a felsorakozó fehér pólós férfiakkal. Ho ezek után egy a Facebook oldalán hétfő reggel közzétett videóban arról beszél, hogy ismer néhányat a fehér pólósok közül, akiket mind a hazájukat védő, „lovagias” férfiaknak tart.
Szerző

Az EU már készül Boris Johnson kinevezésére, aki sokat tett a brit euroszkepticizmus kialakulásáért

Publikálás dátuma
2019.07.22. 08:10

Fotó: WIktor Szymanowicz / NurPhoto
Nyolchetes átmeneti állapot után kedd reggel tudjuk meg, ki kerül a Konzervatív Párt élére, egy nappal később pedig Theresa May utóda a kormányfői székben.
Tetőfokára hágott az izgalom az Egyesült Királyságban, hiszen a szavazócédulák visszaérkezése után a tory főhadiszállás kedd reggel hozza nyilvánosságra a párt új frontemberének személyét, aki egy nappal később kaphatja meg megbízólevelét II. Erzsébettől. A szigetország különböző részeiben rendezett tizenhat választási kampányesemény és két tévévita után bel- és külföldön kész ténynek tekintik Boris Johnson volt külügyminiszter hatalomra kerülését. Ettől függetlenül a brit diplomácia jelenlegi feje, Jeremy Hunt a vártnál keményebb ellenfélnek bizonyult. Ez az első alkalom, hogy Nagy-Britanniában a 160 ezer párttag juttatja közvetlenül pozíciójába a kormányfőt. Az 55 éves BoJo máris komoly vívmányt ért el azzal, hogy a YouGov közvélemény-kutató neki tulajdonítja a konzervatívok szerencséjének megfordítását. Míg a toryk az EP-választáson a szavazatoknak csak szégyenletes 17 százalékát szerezték meg, mára 25 százalékra verekedték vissza magukat, ahogy az igazán elvárható, maguk mögé utasítva Nigel Farage új Brexit Pártját. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár Johnson beismerte, stílusosan egy kocsmában találkozott a populista, a sört – különösen korábban - nem megvető Farage-zsal, deklarálta, nem kíván együttműködni vele. Theresa May május 24-i könnyes lemondása, de különösen a választási kampány június 10-i hivatalos megkezdése óta Johnson elsősorban saját politikai örökségén dolgozik, többek között merész környezetvédelmi célok kitűzésével és legutóbb kétmillió közalkalmazott – rendőrök, katonák, egészségügyi dolgozók és tanárok – munkabérének a 2 százalékos inflációt meghaladó 2,5-2,9 százalékos felemelésével. Ahogy azonban a May asszonnyal szemben következetesen és érthetően elfogult, George Osborne, volt pénzügyminiszter által főszerkesztett Evening Standard londoni napilap fogalmaz, „nem kellene aggódnia a hagyatéka miatt. Vívmányainak listája hosszú: nevéhez fűződik az egy kormány által valaha is kidolgozott legrosszabb választási program, az általa vezetett kormányból a történelemben a legmagasabb arányban távoztak miniszterek, övé a modern éra nem pusztán legnagyobb, de második legnagyobb parlamenti veresége és az elmúlt ötven év kabinetjei közül ez a legutóbbi produkálta a legrövidebb konkrét eredménylistát”. A westminsteri országgyűlés nyári szünete előtti egyik utolsó ülésen a búcsúzó kormányfő újabb csapást szenvedett el. A legszigorúbb frakciófegyelmi utasítással dacolva 17 konzervatív képviselő szavazta meg azt a Brexittől teljesen független tervet, mely közvetett formában lehetetlenné teszi Boris Johnson számára a parlament felfüggesztését annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság október 31-én akár megegyezés híján is távozhasson az Európai Unióból. Margot James, a kulturális tárca államtitkára lemondott pozíciójáról, hogy szabadon protestálhasson. További 21 tory honatya tartózkodott a szavazástól. Soha nem volt még arra példa, hogy brit kormányfő nem tudta volna biztosítani szomszédja, a Downing Street 11.-ben lakó pénzügyminiszter parlamenti támogatását. Philip Hammond és további három kabinetminiszter voksának megvonása hozzájárult a kormány 41 fős alulmaradásához. 
Csekély gyakorlati következménye van a végrehajtó hatalom széthullásának az új miniszterelnök kinevezése előtt. Fontos fejlemény viszont, hogy három miniszter lemondásra készül abban az esetben, ha valóban Boris Johnson kerül ki győztesen a vezetőválasztásból. Hammondon, a kormány második legfontosabb emberén, a „Chancellor of the Exchequeren” kívül David Gauke igazságügyi és Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter sem akarja megvárni, hogy a volt külügyminiszter tegye ki a szűrét. A konzervatív frakcióban a kormányból kitett, vagy onnan önként távozó mérsékeltek tömörülése a második legnagyobb zárt egységgé válhat a Jacob Rees-Mogg vezette Európai Kutatócsoport mellett. Pedig, mint az Evening Standard figyelmeztet, az új kormányfő jobban tenné, ha bosszú helyett Európa ellen kevésbé beoltott torykat is bevonna csapatába, „ahelyett, hogy csak a keményvonalasok kedvében próbálna járni, ahogy May tett megvalósíthatatlan piros vonalas elveivel és üres ultimátumaival”. Ha a The Sunday Times-nak hinni lehet, a kulisszák mögött az Európai Unió is készül Boris Johnson kinevezésére, annak ellenére, hogy a nyolcvanas évek végén-kilencvenes évek elején a The Daily Telegraph fiatal brüsszeli tudósítójaként klasszikus hamis hírekkel sokat tett az intézmény lejáratásáért és a Konzervatív Párton belüli euroszkepticizmus kialakulásáért. Öt ország, köztük német és francia politikusok keresték meg Johnson csapatát és jelezték, hajlandók lennének alkut kötni az új brit kormánnyal. Az EU mindeddig következetesen tartotta magát ahhoz, hogy a Theresa May-jel aláírt, a westminsteri parlament által háromszor leszavazott megegyezés megváltoztathatatlan. Ugyancsak a Sunday Times-ban tette közzé nyilvános levelét Simon Coveney. Az ír külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes ugyan megerősíti, hogy a „tárgyalásokat nem lehet újrakezdeni”, de hozzáteszi: Dublin „mindenáron el akarja kerülni London rendezetlen kizuhanását az EU-ból”, hiszen a „no-deal Brexit felbecsülhetetlen károkat okozna az észak-ír gazdaságnak”. Békülékeny hangú írásában Coveney hangsúlyozza, hogy az Ír Köztársaság „célja olyan kapcsolat kialakítása az EU és az Egyesült Királyság között, amely szükségtelenné teszi a backstopot, azaz vámügyi szempontból Észak-Írország leválasztását a szigetországról és egy új vámhatár létrehozását az két ír nemzet között az Ír-tengeren.

Trumpék kérése ellenére sem akarnak a nagy szállodaláncok kitoloncolásra váró bevándorlókat elszállásolni

Publikálás dátuma
2019.07.22. 07:47
Képünk illusztráció!
Fotó: Philippe Turpin / Photononstop
Mint mondják, nem akarnak belekeveredni a politikába.
A nagy amerikai szállodaláncok nem akarnak elszállásolni kitoloncolásukra váró illegális bevándorlókat – jelentette a CNBC televízió. A tiltakozó szállodaláncok, köztük a Marriott, a Hilton, a Best Western, a Hyatt, vagy például a Wyndham vasárnap közleményt adtak ki, amelyben leszögezték: még átmeneti időre sem akarnak szállást adni a letartóztatott illegális bevándorlóknak.
Arra hivatkoztak, hogy nem akarnak belekeveredni a politikába, és ennek alátámasztására még azt is hangsúlyozták, hogy a szállodai hallokban lévő televíziókon csakis politikamentes műsorokat mutatnak.

Megemlítették azt is, hogy korábban mindig együttműködtek a kormányzattal, akár árvizek, akár más természeti katasztrófák áldozatainak, akár kormányzati konferenciák résztvevőinek elszállásolására kérték őket. A Trump-kormányzat július 14-én kezdte meg országszerte – mintegy tíz nagyvárosban – az illegális bevándorlók elleni razziákat, amelyek olyan konkrét személyek – mintegy kétezer ember – letartóztatására irányultak, akik idézés ellenére sem jelentek meg a bevándorlási bíró előtt, hogy meghallgatásuk után benyújtsák menedékkérelmüket. 
A letartóztatott személyeket kitoloncolásukig a kormányzat szállodákban kívánta elhelyezni.

A szállodákra részben az illegális bevándorlókat támogató civil szervezetek, illetve a szállodai alkalmazottak szakszervezetei is erőteljes nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy ne fogadják a menekülteket. „A hotelek arra valók, hogy a világból mindenhonnan érkező vendégeket fogadják, és nem börtönként szolgálnak” – idézte a CNBC Donald Taylort, a szállodaipar egyik szakszervezetének elnökét. Sajtókommentárok szerint sok helyütt
a szállodai vendégek is nemtetszésüknek adtak hangot, miután a televíziókban látták, hogy a menekültek a gyűjtőközpontokban milyen, nem egyszer egészségtelen körülmények között vannak összezsúfolva.

Matthew Albence, a bevándorlási hivatal (ICE) ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott: a kormányzat csak átmeneti időre kívánná szállodákban elhelyezni a menekült családokat, azért, hogy a családtagok együtt maradhassanak, amíg át nem szállítják őket a gyűjtőközpontokba, ahonnan kitoloncolják őket.
„Amennyiben a szállodák ódzkodnak ettől, akkor egyenesen »belekényszerítenek« bennünket abba, hogy a családokat szétválasszuk, és a családtagokat külön helyezzük el a gyűjtőközpontokban”

– fogalmazott Albence az AP hírügynökségnek.
Szerző