Egy közalkalmazott 30 évnyi munka után, egyetemi végzettséggel éri el a mekis kezdőfizetést

Publikálás dátuma
2019.07.19. 14:35
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
A kezdő mekis bruttó bér már jócskán megelőzi a közalkalmazotti bértábla alapján kapható bérek elsöprő többségét.
„A kezdő mekis bruttó bér már jócskán leveri a közalkalmazotti bértábla alapján kapható bérek elsöprő többségét. A legmagasabb "J" kategóriában (egyetemi végzettség+ tudományos fokozat stb.) több mint 30 ledolgozott év után sikerül elérni ezt az alap végzettséggel, szakértelem nélkül kapható piaci kezdő bért”– olvasható a Vakmajom Facebook oldalán – amit elsőként a 444.hu szúrt ki.
Szerző
Témák
fizetés
Frissítve: 2019.07.19. 21:08

Keveri a gazdaságot az árammal és lódít klímaügyben Gulyás Gergely

Publikálás dátuma
2019.07.19. 09:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Valótlanságokkal és durva csúsztatásokkal védte tegnap az Orbán-kabinet különutas klímapolitikáját Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter például azt állította a kormányinfón, hogy 2030-ra a magyar gazdaság 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Ezzel szemben a valóság, hogy a kabinet e soron 40 százalékot ígér. Gulyás Gergely a villamosenergia-termelést keverhette össze „véletlenül” a gazdaság egészével. Legalábbis Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára néhány hete abbéli reményének adott hangot, hogy 2030-ra az áramtermelés válhat 90 százalékban „akár” klímasemlegessé. (Némiképp ez is spekulatív: a jelenlegi atomblokkok 2032-2037 közötti leállásával ugyanis nőhet a kibocsátás. Ráadásul a "népszerű" faégetés sem számít légszennyezésnek.) A villamosenergia-termelésen kívüli, hasonló súlyú ágazatok – így a közlekedés, az épületek, az ipar és a mezőgazdaság – kibocsátása viszont 2030-ra akár még nőhet is. Ennek tudható be, hogy az Orbán-kormány – 24 EU-tagállamtól eltérően – nem áll ki a gazdaság teljes szén-dioxid-mentességét célzó, 2050-es uniós terv mellett. Ennek kapcsán Gulyás Gergely a tájékoztatón – saját (vitatott) politikájuk dicsérete mellett - úgy fogalmazott: „nincs ellenünkre, hogy klímacélokat tűzzünk ki 2050-re”. Ehhez háttértanulmányokat, cselekvési terveket és költségvetést igényelt az EU-tól. Az uniónak van részletes, 2050-ig szóló kibocsátáscsökkentési terve – hívta fel ennek kapcsán figyelmünket Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat- és energiacsoportvezetője. Sőt, ennek mentén a magyar kormánynak ez év végéig saját útitervet is kell készítenie. Brüsszel a tagállamok 2050-es - az idén véglegesítendő, 2030-as vállalásokénál lazább keretű - anyagai ismeretében dolgozná ki akcióterveit és költségvetését. Ez az időbeli sorrend - rögzítette. Mindez ugyanakkor nem akadályozná – amiként 24 tagállam esetében nem is akadályozza – a 2050-es kibocsátásmentesség vállalását – vélekedett a civil szervezet képviselője. Gulyás Gergely szavai szerint a háttérszámítások hiánya olyan rezsiemeléssel fenyeget, ami Németországban az atomenergia kivezetéséről szóló döntést követte. Ezzel szemben a valóság, hogy az Orbán-kormány nem vezetné ki az atomenergiát és ezt a jogát senki sem vitatja. Mindazonáltal, bár szerintük az atom az alacsony rezsi záloga, mások szerint akkorra a megújulók már olcsóbbakká válnak, így Orbánék háromezermilliárdos paksi beruházása utólag akár értelmetlennek is bizonyulhat.
Szerző
Frissítve: 2019.07.19. 14:00

A kormány rákényszeríti az embereket, hogy maguk finanszírozzák a kiadásaikat, ezért jut Orbán minden nünükéjére pénz

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:58
Mellár Tamás
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Rengeteg pénzt él fel nagyon gyorsan a kormány, hogy úgy tűnhessen, pörög a gazdaság, de Mellár Tamás szerint valójában semmi sincs rendben.
Pénzbőség van Magyarországon, legalábbis a kormány bőséges forrásokból gazdálkodik, amit azért tehet meg mert magára hagyja az embereket - derül ki Mellár Tamásnak a magyar gazdaságról szóló, a 168 Órának adott interjújából. A közgazdász szerint a jövőévi költségvetést például eleve értelmetlen nyáron elfogadni, hiszen még a tavalyi évről sincs meg a végelszámolás, az ideiről nem is beszélve - de éppen ezért foglalkozik a pénzekkel ilyenkor a kétharmad: így nagyobb lesz a mozgásterük 2020-ban. A Fidesz által büszkén hangoztatott gazdasági növekedést pedig lényegében a végtelen uniós források egyszeri beruházásokra való elherdálása adja, és olyan pénzek felélése, mint a 27 százalékos áfakulcson szerzett bevételek, illetve azoké a pénzeké, amik úgy maradnak a kormány zsebében, hogy
évről évre nem adják meg a normatívákat olyan szektoroknak, mint az egészségügy, a kultúra, a szociális vagy az oktatási ágazat. Tíz éve nem emelték például a családi pótlékot sem.

"A tanárok bére borzasztóan alacsony, a kórházaknak rendre nem adják oda a teljesítménynormáknak megfelelő összegeket, az embereket rákényszerítik arra, hogy maguk finanszírozzák az ügyeiket. Az egészségügyre fordított összes kiadások felét direkt módon, közvetlenül a lakosság adja a magánszolgáltatások igénybevételével és a hálapénzzel. Ezek olyan technikák, amelyek azt eredményezik, hogy a költségvetésnek nagy a mozgástere. Ugyanakkor megjelentek olyan egyéb újraelosztási formák, mint az MNB, ahol az elmúlt években jelentős többletforrás keletkezett például abból, hogy a jegybanki tartalékot használták fel a devizahitelek átváltására, és ebből jelentős árfolyamnyereséget könyvelhettek el. Ugyanez igaz a tao-pénzekre, vagyis a költségvetésen kívül marad, de mégis forrás, amihez hozzá lehet férni" - nyilatkozta Mellár.
Nincs olyan jólét az országban, mint mondják, hangsúlyozta a közgazdász: "valójában semmi sincs rendben. A munkanélküliség sem. A statisztikák a külföldön dolgozókat és a közmunkásokat is beszámítják a foglalkoztatottakba. Munkanélküli-segély három hónapra jár, emiatt sokan nem is regisztrálnak. Olyan elemek és tényezők vannak a rendszerben, amelyek gyorsan a visszájára tudják fordítani a folyamatokat". Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2017 között 5,5 százalékkal nőtt a termelékenység Magyarországon, míg Romániában 43 százalékkal.
Szerző