Nemcsak Horvátország, de Szlovénia szennyvíziszapja is Magyarországra ömlik, hisz a pénznek nincs szaga

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:18
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
Tavaly az összes szlovén szennyvíziszap Magyarországra kerülhetett, 30 ezer tonnát importáltunk.
2018-ban Szlovénia egy éves termelésének megfelelő mennyiségű szennyvíziszap érkezett két magyar feldolgozótelepre – értesült a Siol.net szlovén hírportállal együttműködő 24.hu. A szlovén környezetvédelmi és területrendezési felügyeletettől (IRSOP) azt tudták meg, 2018-ban 30 ezer tonna szennyvíziszap érkezett Szlovéniából a magyarországi telepekre. Mivel az Eurostat adatai alapján az ország szennyvíztermelése 2010 és 2015 között évente 26 és 30 ezer tonna között mozgott, ezért
kijelenthető, hogy 2018-ban egész Szlovénia szennyvíziszapját hazánkban dolgozták fel.

Az IRSOP azt is elárulta, hogy Pápa-Tapolcafőre - ahol a lerakó egy fideszes képviselő családjának érdekeltsége - 2015-ben kezdték meg a szállítást, Székesfehérvárra pedig - ahová fél Horvátország szennyvíziszapja is került tavaly - 2018-ban. Az előzmények azonban ennél is messzebbre nyúlhatnak vissza, ugyanis egy 2012-ben közölt, ma már csak egy blogon elérhető cikk szerint már 7 évvel ezelőtt arról döntöttek Mariborban, hogy tonnánként 76 eurós költséggel felszámolnak egy helyi telepet, az ott elhelyezett, régebbi szennyvíziszapot átszállítják Magyarországra, a később keletkező újabb adaggal együtt.
Nagy port kavart az utóbbi hetekben, hogy különböző cégek külföldről származó, nagy mennyiségű szennyvíziszapot hoztak, vagy terveznek behozni Magyarországra. A 24.hu szerint például Egerszalókon természetvédelmi területen tervezik szennyvíziszap lerakását, Székesfehérváron a város határába került nagy mennyiségű hulladék, aminek messze elér a szaga. Emiatt a város fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András rendkívüli közgyűlést hívott össze és bírálta az engedélyt kiadó Pest Megyei Kormányhivatalt.
További importot a magyar hatóságok a jövőben nem fognak engedélyezni - bár nem tervezik a teljes tiltást -, és felülvizsgálják a meglévő engedélyeket

- közölte csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Már múlthéten bejelentette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő egy kérdésére válaszul, hogy a kormány vizsgálja a történéseket és szigorítani akarja a szennyvíziszap-kezelésre vonatkozó jogszabályokat. Varga-Damm ezt úgy kommentálta a Népszavának, hogy a szabályok már így is elég szigorúak, csak nem tartatják be őket. A többi pedig az önkormányzati választás kampányához tartozó színjáték.
Miután kiderült, hogy a horvát főváros teljes évi szennyvíziszapja és egész Szlovénia termése Magyarországon landol, a 24.hu a Pest Megyei Kormányhivatalt és a hulladékügyekben illetékes két minisztériumhot, az agrár-, illetve az innovációs tárcát is megkereste. Kérdéseikre nem válaszoltak.
Szerző

Cseppekben mérik a vizet Hajdúhadházon

Publikálás dátuma
2019.07.19. 06:30

Fotó: Konyhás István
Üzemeltetési veszteségére hivatkozva a hőség kellős közepén csökkentették a közkutak vízhozamát a sokgyermekes családok lakta utcákban.
Hajdúhadházon éppen a nyári hőség kellős közepén csökkentették le az egyik településrészen a közkutak vízátfolyását, s így lakásonként mindössze néhány tíz literre csökkent a vízvételi lehetőség. - A kifolyó csak rendkívül lassan engedi át a vizet, az emberek folyamatosan sorban állnak, már többször hatalmas balhé kerekedett, sokan fellázadtak, hiszen gyakorlatilag a kollektív büntetés elvét alkalmazva lehetetlenítettek el családokat – mondta a Népszavának a városban élő Alföldi-Lakatos Gábor, aki korábban önkormányzati képviselőként és roma kisebbségi önkormányzati képviselőként is dolgozott. Szavai szerint nemcsak embertelen a cselekedet - rengeteg kisgyermekes család lakik a környéken - de jogilag is aggályos. A vonatkozó törvény szerint ugyanis a szolgáltatónak kötelessége lenne a vízátfolyás csökkentése előtt három nappal jelezni a lakosságnak, mi várható, ezt azonban elmulasztották: a vizet mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül állították takarékra. Ebben a városrészben nagyon sok olyan ingatlan van, amelyikbe még nem vezették be a vizet, vagy egy korábbi tartozás miatt kikötötték azt, az ilyen házakban élőknek az utcai közkút jelenti az egyetlen lehetőséget iváshoz, fürdéshez, mosáshoz. A környékbeliek szerint egyetlen ember miatt büntették az egész közösséget: ő valóban nem arra használta a kutat, amire felszerelték, hanem egy árkot töltött meg a kifolyó vízből, mert a gyerekek már nem bírták a nagy hőséget és szerette volna őket lehűteni. Ez a férfi a helyszínen elismerte ezt a tettét, és azt kérte a jegyzőtől, hogy semmiképpen ne büntesse a többi lakót, szabjon ki rá bírságot, amelyet haladéktalanul meg is fizet, de süket fülekre talált – mondta Alföldi-Lakatos Gábor. Az itt élők egyébként nem is álmodoznak arról, hogy egy normális strandra bejussanak, mert már a belépőjegyet sem tudnák kifizetni.  - A szűkítéshez a polgármesternek és az önkormányzatnak semmi köze, az a Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt.-hez tartozik – írta lapunk kérdésre Kiss Katalin, Hajdúhadház jegyzője, aki ennek ellenére mégis mellékelt egy önkormányzati közleményt az ügyről. Eszerint a városban egyetlen másodpercig sem szünetelt a vízszolgáltatás, s a településen jelenleg 50 közkifolyó működik. Az önkormányzat felé a vízi közmű szolgáltató július 5-én írásban jelezte, hogy az üzemeltetési veszteség a településen kimagasló mértéket öltött. A közkifolyók használata átalánydíjas, nem fogyasztás alapú, így ez a veszteség a közműszolgáltatónál realizálódik. Az észszerű ivóvíz használat érdekében ezért a „kritikus közkifolyóknál” nyomásszűkítést vezettek be, ami összesen hat kutat érint. - Ezek esetében a közműszolgáltató a helyszíni ellenőrzések során kiugróan magas visszaéléseket tapasztalt. A közkifolyókat gyakran öntözésre, kerti medence töltésre használták, az „elzáró szelep” kiiktatásával folyamatos vízvételre, ellenőrzés nélküli vízfolyatásra került sor – fogalmazott a jegyző. Kiss Katalin hivatkozott egy 2011-es törvényre amely szerint közszolgáltatási szerződés hiányában közműves ivóvizet a közkifolyókról vagy más vízvételi helyről rendszeresen vételező természetes személyek számára az ivóvízellátást legalább fejenként napi 20 literben kell biztosítani. Hozzátette: ezt a szintet bőven túllépték, így megfeleltek a törvényi előírásoknak.

Nem először „rendszabályoznak” a hajdúsági városban

A Népszava írta meg elsőként 2017-ben, hogy a Hajdúhadházon 85 millió forint uniós támogatással épült játszótér használatát a város vezetése előbb belépődíjhoz, majd „regisztrációhoz” kötötte, így korlátozva a környéken lakó szegény családokat abban, hogy a gyerekek használni tudják a játszóteret. A Hajdúhadházi Fiatalok csoport akkor több, mint 250 aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy tegyék ingyenessé a sportkomplexum szolgáltatásait. Cikkünk nyomán a nyíregyházi székhelyű Hátrányos Helyzetű Családok Országos Szövetségének elnöke vizsgálati kérelemmel fordult a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészséghez, de az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.

Szerző

Szabadság miatt bezárt egy kórházi osztály

Publikálás dátuma
2019.07.19. 06:00

Fotó: Evgeniy Kalinovskiy
Amiből csak egyetlenegy volt a megyében, legalábbis olyan, amelyik fekvőbetegeket is kezelt.
László idős édesanyjának karján június végén jelentek meg gennyes hólyagok. Elment a Békés Megyei Központi Kórház gyulai rendelőintézetének bőrgyógyászati osztályára, ott azonban azt közölték vele, menjen egyből a sürgősségi osztályra, mert a bőrgyógyászaton minden orvos szabadságon van. A sürgősségi osztályról a kórházi bőrgyógyászatra küldték tovább. Először ott is azt mondták, hogy az egyetlen orvos az osztályon szabadságon van, rajta kívül két rezidens dolgozik még, de ők nem tudnak túl sok mindent kezdeni az idős asszony panaszaival. Szabadsága ellenére viszont a főorvos minden nap bejár az intézetbe, mert egy beteget meg kell vizsgálnia, így azt is közölték az asszonnyal, hogy ha "szerencséje lesz", esetleg összefuthat a doktorral. Szerencséje volt, az orvos meg is vizsgálta, majd egyből befektette a kórházba.
László édesanyja ezután két hétig volt az osztályon, kezelést kapott, állapota javult is, de még korántsem volt egészséges, amikor az egyik nap közölték vele: gyógyultnak nyilvánítják és másnap hazaküldik, mert a főorvos ismét szabadságra megy, de ezúttal el is utazik, két rezidenssel pedig nem működhet az osztály. - Nem édesanyám állapota volt a legsúlyosabb, de így is mindenkit hazaküldtek, anyukám mellett egy másik idős néni feküdt, gennyes sebekkel a lábán, őt is simán gyógyultnak nyilvánították – mondta lapunknak László. Egy nővér később azt mondta nekik, valójában azért küldik haza a betegeket, mert fertőtlenítik az osztályt. A lényeg, hogy mindenkinek mennie kellett. Az asszony a kapott kenőccsel kente a karját otthon és kesztyűt kellett viselnie, és azóta sem jött rendbe teljesen.
- Ha egész Békés megyében csak Gyulán van bőrgyógyászati fekvőbeteg osztály (Békéscsabán és Orosházán csak ambuláns kezelés van), akkor hogy zárhat be egy osztály két hétre - vetette fel László. Az esettel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az intézménynek is, rövid válaszukban nem tagadták, hogy az orvos szabadsága miatt ideiglenesen bezárt az osztály, annyit írtak: "a Békés Megyei Központi Kórház mindkét telephelyén a bőrgyógyászati járóbeteg-ellátás és az ügyelet is fenntartott, a társosztályok (például belgyógyászat) besegítenek, ha szükség lenne fekvőbeteg-ellátásra. A betegellátás a nyári szabadságolások ideje alatt sem szünetel. " Az orvoshiánnyal kapcsolatban egyébként éppen lapunk írta meg csütörtökön, hogy Mezőberényben például egy mentőtiszt látja el az ügyeletes orvosi teendőket augusztustól. Tiszaroff háziorvosa, Katona Gábor azt mondta az esetről, hogy egyre több településen alkalmazzák a gyakorlatot a szakemberek hiánya miatt.