Nemzetközi vészhelyzetet hirdettek az Ebola miatt

Publikálás dátuma
2019.07.17. 21:22

Fotó: JOHN WESSELS / AFP
Kongóban több mint 1600 emberrel végzett már a járvány, és most felütötte fejét egy, a ruandai és ugandai határhoz is közeli milliós nagyvárosban is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti bizottságának szerdai ülésén döntés született arról, hogy nemzetközi vészhelyzetet hirdetnek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tomboló ebolajárvány miatt. A WHO emellett felszólította a szomszédos országokat, hogy növeljék készültségüket az esetek felismerésére és kezelésére, mert
attól tartani, hogy a járvány esetleg átterjed más országokba is.

Robert Steffen, a bizottság vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a járvány regionális, és nem globális fenyegetést jelent. A WHO vészhelyzeti bizottságának szakértői szerdán immáron negyedik alkalommal ültek össze és tanácskoztak arról, hogy szükséges-e a 11 hónapja tartó ebolajárvány miatt nemzetközi vészhelyzetet hirdetni. A szervezet történetében ez az ötödik alkalom, hogy nemzetközi vészhelyzetet hirdettek. A döntés értelmében
a WHO nemzetközi ajánlásokat fogalmaz meg, valamint pénzügyi támogatások is elérhetővé válnak a járvány sújtotta térség számára.

Egy hónappal ezelőtt még arról döntött az Egészségügyi Világszervezet, nem szükséges nemzetközi vészhelyzetet hirdetni a kongói járvány miatt. A szervezet akkor arra hivatkozott, hogy a lépés túlságosan sok gazdasági kárt okozna, ugyanis az azzal járó utazási és kereskedelmi korlátozások komoly károkat okozhatnak a kongói gazdaságnak.
Hétfőn azonban jelentések érkeztek arról, hogy az ebola elérte a Kongói Demokratikus Köztársaság Észak-Kivu tartományában lévő Goma városát. A vírus először jelent meg ezen a milliós lakosú településen azóta, hogy tavaly augusztus elején a járvány ismét felütötte a fejét az afrikai országban. E fejleményekkel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főtitkára is megszólalt hétfőn; Tedros Adhanom-Ghebreyesus szerint ez megváltoztathatja a vírus terjedésének ütemét.
A ruandai és ugandai határhoz egyaránt közel eső Goma városában egyelőre 22 ember fertőződhetett meg a vírussal a kongói egészségügyi minisztérium szerdai közlése szerint.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban tavaly kitört ebolajárványnak eddig már több mint 1600 halálos áldozata van, és összesen mintegy 2500-en fertőződtek meg a betegséggel. A kór most először egy konfliktus sújtotta térségben szedi áldozatait, ahol mintegy száz lázadó csoport harcol egymással az ásványkincsek kitermelésének ellenőrzéséért. A WHO attól tart, hogy a járvány átlépheti a kongói határt, és átterjedhet a szomszédos Ugandára is. A szervezet értesülései szerint
egy júliusban elhunyt kongói nő - akiről utóbb derült ki, hogy megfertőződött a vírussal - rosszul lett egy ugandai piacon, ahová halat árulni járt.

A nő az Ugandában lévő piacon többször is hányt, ami a vírus terjedése szempontjából kockázatot jelent. Az ugandai egészségügyi minisztérium szerdán közzétett jelentése szerint a nő július 11-én lépett be az országba. A jelentés szerint a nő 19 másik halárussal érintkezhetett, valamint további 590 személy beoltására lehet szükség. Az ugandai és kongói hatóságok jelenleg próbálják megtalálni azokat az embereket, akik esetleg veszélyben lehetnek amiatt, hogy érintkeztek a nővel.
Az ebolát 1976-ban, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében található Ebola folyó melletti településeken észlelték először. A vírus természetes hordozói egyelőre nem ismertek, a legvalószínűbb, hogy a denevérek lehetnek. A kór fertőzött ember vagy állat testnedvével való közvetlen érintkezés által terjed. A betegség súlyos vérzéssel jár, a halálozási arány egyes esetekben akár 90 százalékos is lehet. A legsúlyosabb ebolajárvány legalább 11 ezer ember életét követelte 2014-15-ben Nyugat-Afrikában.
Témák
Ebola járvány WHO

Katonák újabb ezreit vezényelték a határra, hogy megállítsák a menekülteket

Publikálás dátuma
2019.07.17. 21:05

Fotó: HERIKA MARTINEZ / AFP
Az Egyesült Államok mexikói határánál jelenleg 4500 ember szolgál.
Az amerikai védelmi minisztérium jóváhagyta, hogy újabb 2100 katonát vezényeljenek az amerikai-mexikói határra az illegális bevándorlás feltartóztatását célzó erőfeszítések támogatására. A katonák a többi között logisztikai támogatást nyújtanak , és megfigyelési feladatokat fognak ellátni az Egyesült Államok déli határán. A texasi nemzeti gárda ezer fős, a hadsereg pedig aktív állományából ezeregyszáz fős kontingenst küld. Az amerikai-mexikói határon jelenleg 4500 katona és nemzeti gárdista teljesít szolgálatot. Mexikó és az Egyesült Államok június 7-én kötött megállapodást az illegális migráció megfékezéséről, ennek részeként Mexikó a Nemzeti Gárda hatezer katonáját telepíti a guatemalai határra a közép-amerikai államok felől érkező migrációs hullám feltartóztatására. 
Szerző
Témák
Mexikó menekült

Nem akarja a duma elnöke, hogy Putyin utódja is úgy nevezze ki minisztereit, mint ahogy Orbán teszi

Publikálás dátuma
2019.07.17. 20:26

Fotó: Vladimir Fedorenko / Sputnik
2024-ben lejár az orosz elnök mandátuma, aki aztán a parlamentben folytathatja. Ezt megelőzően növelné a törvényhozás szerepét annak elnöke.
Alkotmánymódosításra, a törvényhozás szerepének növelésére tett javaslatot a Parlamensztkaja Gazeta című lapban szerdán megjelent cikkében Vjacseszlav Vologyin, az állami duma (alsóház) elnöke. Vologyin szerint
a parlamentnek minimum arra kellene lehetőséget kapnia, hogy részt vegyen a kormány minisztereinek kiválasztásában, amihez módosítani kellene az alaptörvényt.

A honatyák szavazatukkal jelenleg csak a miniszterelnök személyét és az általa összeállított kabinetet erősítik meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a parlamenti lapban megjelent írást Vologyin "magánvéleményének" minősítette, ugyanakkor azt mondta, hogy "a legmagasabb szintű vezetés egyik tagjának" cikke széles körben visszhangot keltett és alapja lehet a vitának. A házelnök ugyan csak kisebb, a hatalmi ágak egyensúlyát meg nem bontó, "célzott" módosítások szükségességéről írt, és nem tett említést az elnöki utódlás kérdéséről, a sajtóban megjelent vélemények azonban Vologyin kezdeményezését összefüggésbe hozták azzal, hogy
Vlagyimir Putyin elnöknek 2024-ben lejár a mandátuma, és ezt követően már nem választhatják újra.

A Bloomberg amerikai hírügynökség a hónap folyamán korábban jól értesült moszkvai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a Kreml fontolóra vette a választási törvény módosítását, hogy a törvényhozásban biztosítsa a hanyatló népszerűségű kormánypárt, az Egységes Oroszország alkotmányozó többségének fenntartását. A nagy figyelmet keltett írás szerint ennek segítségével meg lehetne növelni a miniszterelnök hatáskörét, amely tisztséget elnöki ciklusának lejárta után Putyin vehetne át.