Nanorészecskékkel kezelnék a mellrákot kínai kutatók

Publikálás dátuma
2019.07.17. 11:35
A csomó méretét mutatja egy orvos a paciensének
Fotó: CAROLINE SEIDEL / AFP/dpa
Egy agresszív típusú emlődaganat fehérjéinek elpusztítására alkalmas nanorészecskéket fejlesztenek kínai kutatók.
A Nancsingi Egyetem szakemberei az úgynevezett HER2-génre fókuszálták a vizsgálatukban. A HER2 a sejtek növekedéséért, osztódásáért és regenerálódásáért felelős, minden emberben megtalálható, ám kóros elszaporodása rosszindulatú daganatok - így a HER2-pozitív emlőrák - kialakulásához vezethet. A melldaganatos esetek 20-30 százaléka HER2-pozitív emlőrák, amely gyorsan nő, hamar képez áttéteket és nagyobb valószínűséggel újul ki. A kutatók most olyan új típusú nanorészecskéket fejlesztettek ki, amelyek felismerik a melldaganatok HER2 jelű fehérjéjét, megcélozzák és elpusztítják azokat.
A tekintélyes német Angewandte Chemie International Edition című szakfolyóiratban publikált eredmények szerint a laboratóriumi tesztek során a nanorészecskék megcélozták a HER2-pozitív sejteket és 30 százalékkal csökkentették a sejtburjánzást. Azoknál az egereknél, amelyekbe nanorészecskéket fecskendeztek, a tumor térfogata nagyjából fele akkora volt, mint a kontrollcsoportban lévő társaiké.
Szerző
Témák
mellrák Kína

Alig több mint egy másodperc alatt kirakja a Rubik-kockát a mesterséges intelligencia

Publikálás dátuma
2019.07.16. 18:46

Fotó: BSIP / HOUIN / AFP
Az algoritmus stratégiája teljesen más volt, mint ahogyan az emberek megoldják a logikai játékot.
A Kaliforniai Egyetem kutatói által létre hozott mesterséges intelligencia valamivel több mint egy másodperc alatt kiforgatta a Rubik-kockát. A DeepCubeA nevű algoritmus oldotta meg ily sebesen az 1974-ben Rubik Ernő által megalkotott háromdimenziós logikai játékot – adta hírül a BBC News honlapja. Saját maga tanulta meg, miként kell megoldani a feladatot – idézte az egyetem közleménye Pierre Baldi professzort. A kutatók hangsúlyozták, hogy az algoritmus stratégiája teljesen más volt, mint ahogyan az emberek megoldják a logikai játékot.
„Úgy vélem, hogy a mesterséges intelligencia gondolkodásának természete teljesen eltér az emberétől”

– mondta Baldi professzor.

A Nature Machine Intelligence című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint az algoritmus a logikai játék 10 milliárd különböző kombinációját kapta azzal a feladattal, hogy 30 lépésből oldja meg valamennyit. Az emberek általában leggyorsabban 50 lépés által oldják meg a Rubik-kockát. A mesterséges intelligencia általában 28 lépéssel megoldotta. Ezer kombinációra tesztelték, valamennyit képes volt megoldani. A mesterséges intelligencia nem az első és nem a leggyorsabb nem ember, amely képes megoldani a logikai kátékot. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói alkottak meg korábban egy min2phase nevű algoritmust, amely háromszor gyorsabban forgatta ki a Rubik-kockát. A két rendszer között az a lényeges különbség, hogy az MIT algoritmusa nem alkalmaz neurális hálózatot, amely az emberi agy működését képezi le, vagy számítógépes tanulási technikákat, és csupán arra programozták, hogy megoldja a Rubik-kockát. 2018-ban kutatók már építettek egy robotot, amely 0,38 másodperc alatt oldotta meg a feladatot. Megalkotni egy olyan rendszert, amely magát tanítja meg a feladat elvégzésére az első lépés egy olyan mesterséges intelligencia létrehozása felé, amely a játékok megoldásán túl valódi problémák megoldására is képes - olvasható a BBC honlapján.
„A Rubik-kocka megoldása magában foglalja a szimbolikus, a matematikai és az elvont gondolkodás képességét, ezért egy mély tanulási technikákra épülő rendszerrel, amely képes ilyen logikai játékot megoldani, közelebb kerülünk egy olyan rendszerhez, amely képes gondolkodni, következtetni, tervezni és döntést hozni”

– magyarázta Baldi professzor.

Szerző

Elhalasztották az első, leszállást is magába foglaló indiai Hold-misszió startját

Publikálás dátuma
2019.07.15. 11:53
Az indiai GSAT-7A műhold indítása 2018 decemberében
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Egyelőre nem határoztak meg újabb kilövési időpontot.
Kevesebb mint egy órával a tervezett start előtt megszakították az első, leszállást is magába foglaló indiai Hold-misszió, a Csandraján-2 (Chandrayaan-2) indítását. Ez India második Hold-missziója. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) hétfőre virradóan közölt információi szerint technikai probléma adódott a hordozórakétán, biztonsági okokból ezért lemondták az indítást. A megszakítás 56 perccel a rakéta tervezett felemelkedése előtt történt. Újabb kilövési időpontot egyelőre nem határoztak meg és a technikai problémáról sem közöltek részleteket. Az Andhra Prades tartományban lévő Szatis Dhavan űrközpontról lőtték volna fel a Csandraján-2 űrszondát, fedélzetén egy landolómodullal. Ez a Hold Déli-sarkjáról indulva többek között víz nyomai után kutatna a felszínen. A misszió sikeres teljesítése esetén India lenne a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amelynek sikerül a Holdon landoltatni egy űreszközt.
A rakéta a kilövőálláson 2019 júlis 15-én
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
India minden alkotóelemet maga fejlesztett ki, a misszió költsége mintegy 10 milliárd rúpia (42 milliárd forint), amely összehasonlítva más Hold-programokkal, meglehetősen alacsony összeg. A mintegy 50 napig tartó út után az ISRO leszállóegysége „puha”, irányított leszállást hajtana végre a tervek szerint a Hold felszínén. India első űrmissziója, a 2008-as Csandraján-1 csak keringett a Hold körül, de nem szállt le. A projekt során az indiai űrszonda segítségével erősítették meg, hogy létezik víz a Holdon. A Csandraján-2-t eredetileg az orosz Roszkoszmosszal közös együttműködésben tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India technikai nézeteltérések miatt megszakította az együttműködést. Az indiai lett volna az idei harmadik, Holdra irányuló landolási kísérlet, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.
Kailasavadivoo Sivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet elnöke
Fotó: MANJUNATH KIRAN / AFP
Szerző
Témák
Hold űrkutatás