Előfizetés

9 milliárdot költünk évente antibiotikumra

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.10. 07:23
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
Tavaly több mint 7,3 millió doboznyit vettünk.
 A hazai betegek évente csaknem kilencmilliárd forintért vásároltak antibiotikumot az elmúlt három évben, tavaly több mint 7,3 millió, 2017-ben és 2016-ban 6,7-6,7 millió dobozt vettek - írta a Világgazdaság szerdán a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján. A vényköteles antibiotikumok tb-támogatása tavaly 3,4 milliárd forint volt. Összehasonlításképpen a lap megjegyzi, hogy az egészségbiztosító adatai szerint a vényköteles gyógyszerek bruttó fogyasztói ára 2017-ben 477 milliárd forintot tett ki, abban az évben a támogatott patikaszerekért 124 milliárd forintot fizettek a betegek. A napilap idézi az Egészségügyi Világszervezet tavalyi tanulmányát, amely szerint bár Magyarországon az európai átlagnál kevesebb antibiotikum fogy, a felhasználás módja gyakorta ésszerűtlen: 
a pácienseket gyakran szükségtelenül kezelik széles spektrumú antibiotikummal, ami súlyosabb mellékhatásokhoz, magasabb költségekhez, a rezisztencia gyorsabb kialakulásához vezethet.

A fekvőbeteg-ellátó intézményekben a legtöbb antibiotikum az intenzív osztályon és a belgyógyászaton fogy, de nagy felhasználó az urológia, a sebészet és a gyermekgyógyászat is. Magyarországon 2016-2017-ben a kórházakban a betegek 16 százalékát kezelték antibiotikummal terápiás vagy megelőzési céllal - közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Népegészségügyi Központ, hozzátéve, hogy ez az érték európai viszonylatban a legalacsonyabb volt.

Kormányzati klímakamu: Orbánék csak bűvészkednek a számokkal a klímaterv elleni vétó óta

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.07.10. 07:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A kabinet szívesen megszüntetné a katasztrófához vezető hazai szén-dioxid-kibocsátást, csak azt nem árulja el, mikorra.
Az Orbán-kormány - 24 uniós kabinet ellenében - változatlanul tartja magát ahhoz a kevéssé értelmezhető állásponthoz, hogy ugyan szívesen megszüntetné a - szakértők szerint klímakatasztrófához vezető - hazai szén-dioxid-kibocsátást, ám nem árulja el, mikorra - derül ki Cseresnyés Péternek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkárának a szocialista Mesterházy Attila írásbeli kérdésére adott válaszából. A kormánypárti politikus azt az érvet is elismételte, hogy Magyarország szén-dioxid-kibocsátása az unió-szerte viszonyítási alapnak tekintett 1990-es évhez képest jelentősen visszaesett, így teljesíthetőnek látszik az uniós átlagnak megfelelő, 2030-ra vonatkozó, 40 százalékos vállalásunk is. Azt ugyanakkor a teljes kormánypropaganda elhallgatja, hogy ennek jó része az ipar közvetlenül 1990 utáni összeomlásának tudható be. Arra se sűrűn hivatkoznak, hogy az Orbán-kabinet elmúlt évei során éppenséggel jelentősen nőtt a szennyezés. Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője mégis inkább attól tart, hogy Cseresnyés Péter ígéretéhez híven a kormány a jövőben is az eddigiekhez hasonló ütemű klímavédelmi intézkedéseket tervez.    Magyarország nem a hosszú távú klímasemlegességi célt vétózta meg, csak egyelőre nem javasolta a 2050-es céldátum rögzítését ehhez kapcsolódóan – fogalmazott Cseresnyés Péter, miután Mesterházy Attila azt firtatta: az Orbán-kabinet korábbi álláspontjával szemben – három másik tagállammal karöltve - miért nem támogatta a múlt havi uniós csúcson a 2050-es klímasemlegességet – vagyis a felmelegedést okozó gázok kibocsátásának lenullázását – célzó közös tervet. A parlamenti államtitkár kiemelte a szén-dioxid-kibocsátás 1990-hez mért jelentős visszaesését. "Jövőbeni céljainkat a klímavédelem terén elért eddigi kiemelkedő teljesítményünk alapozza meg" – fogalmazott. Az egy főre eső kibocsátásunk az EU-átlag háromnegyede; áramtermelésünk 60 százaléka már ma sem bocsát ki üvegházhatású gázokat. Ebből 50 százaléknyi rész az atom-, 10 százaléknyi pedig a megújuló energiának tulajdonítható. A GDP-hez viszonyított kibocsátás szintén mérséklődött – teszi hozzá a parlamenti államtitkár. Cseresnyés Péter véleménye csúsztatásokkal teli – vélekedett megkeresésünkre Szegő Judit. Ha a kabinet a jövőre nézve tényleg eddigi erőfeszítéseit tekinti irányadónak, akkor nem várható erőteljes éghajlatvédelem - véli. A kibocsátás visszaesésének jó része ugyanis, amiként a többi volt szocialista államban, úgy nálunk is az ipar közvetlenül 1990 utáni bezuhanásának következménye - hangsúlyozza a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője. A Greenpeace Magyarország múlt havi közleménye érthetetlennek és felháborítónak nevezi az Orbán-kormány visszalépését a 2050-re teljes szén-dioxid-mentességet célzó, a tagállamok egészének egyet értését igénylő közös uniós nyilatkozat aláírásától. Cseresnyés Péter érvelése kapcsán megjegyzendő: az ország szén-dioxid-kibocsátása 2013-ban már 39,1 százalékon, vagyis mindössze 0,9 százalékponttal állt a 2030-ra „vállalt” cél alatt. Azóta a mostani, 32 százalékos szintig szinte töretlenül nőtt a szennyezés. E folyamatok a környezetvédő szervezetekben már-már a - 2030-ra eredendően könnyű kézzel vállalható - 40 százalékos terv teljesítése iránt is kétségeket ébresztenek. Kérdés, miért nem szerepel a 2030-as vállalásban a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc jegyezte, széntüzelésű Mátrai Erőmű leállítása, ami önmagában 14 százalékkal vetné vissza a kibocsátást. Egy ilyen lépéssel ráadásul – más, érdemi erőfeszítések mellett - máris közelebb kerülnénk ahhoz az 55 százalékos csökkentési célhoz, amit szakértők szerint a 2050-es teljes kibocsátásmentesség nyugodtabb eléréséhez 2030-ra el kellene érni. Úgyszintén megjegyzendő: Cseresnyés Péter még áprilisban is tagadta, hogy Magyarország vétózná a 2050-es klímavállalásokat. Orbán Viktor aláírása ugyanakkor mégis hiányzott a múlt hónap végi EU-csúcs tervezetéről, ami így nem lépett hatályba. Ugyanakkor 24 tagállam – köztük a legszegényebb Románia és Bulgária – is kiállt a környezetvédő cél mellett. Szakértők szerint, míg a lengyel és a cseh vétó akár indokolható is a két állam kiterjedt szénbányászatával, addig Orbán Viktor lépése leginkább csak az együttműködési képesség hiányára utal. Az Orbán-kabinet általános panaszain túl ugyanis mindeddig nem pontosította, mely céldátumig, mely tervek érdekében, mekkora EU-támogatást kér ahhoz, hogy az utolsók között nálunk is megszűnjék a klímakatasztrófához vezető légszennyezés.

Csökkentés címszóval növelnék a szennyezést

Szegő Judit idézte az Európai Unió múlt havi ajánlását is. A bizottság az egységes sorvezető szerinti, 2030-as klímavállalásokat tartalmazó, valamennyi tagállamtól bekért, úgynevezett Nemzeti Energia és Klímaterv első magyar változatát látva jóval bátrabb energiahatékonyság-növelést és megújulóenergia-arányt igényel. Bár a 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési vállalásunkat első körben elfogadják - az egybeesik az unió egészére tervezett 2030-as átlaggal - a közlekedési terv igazítását is kérik. Nem véletlenül: az Orbán-kabinet a csökkentés jelszavával a közlekedésben 2030-ra 30-50 százalékos szennyezésnövelést „vállalna”. A közlekedés és az épületek kibocsátás mérséklésében a közös 30 százalékos EU-átlaghoz képest az Orbán-kabinet csak 7 százalékot célozna.

Újabb szalmonellás kutyaeledelt vesz le a polcairól a Fressnapf

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.09. 16:07
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szalmonellával szennyezett kutyaeledelt hív vissza a Fressnapf - közölte az áruházláncra hivatkozva kedden a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Az érintett termék azonosító adatai: A termék neve: Fressnapf MultiFit native borjú nyelőcső Tételazonosító: 131 32098301 Lejárati dátum: 2020.11.14. Kiszerelés: 200 g RASFF referenciaszám: 2019.2421 
A Nébih a RASFF rendszeren keresztül értesült az esetről. A Fressnapf üzletlánc weboldalán elhelyezett tájékoztató szerint a terméket kicserélik, vagy megtérítik annak vételárát.  
Múlt szerdán egy másik termékét is ugyanezzel a problémával hívta vissza az áruházlánc.   Az érintett termék azonosító adatai: · A termék neve: Fressnapf MultiFit native báránytüdő · Tételazonosító: 024 · Kiszerelés: 150 g
A szalmonellózis állatról emberre is terjedhet és súlyos, lázzal, hasmenéssel, hányással járó gyomor- és bélrendszeri megbetegedést okozhat - figyelmeztet a Nébih.  A Salmonella baktériumról itt olvashat bővebben.