Hivatalosan halott, de talán csak altatják a hongkongi kiadatási törvényt

Publikálás dátuma
2019.07.09. 09:20

Fotó: AFP
Elvetette a hónapok óta egyre hevesebb tüntetéseket előidéző kiadatási törvény módosítását célzó tervezet további tárgyalásának lehetőségét Carrie Lam hongkongi kormányzó a helyi törvényhozás keddi ülésén – idézi az MTI a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap értesülését. A kormányzó "halottnak nyilvánította" a törvénytervezetet, mellyel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, hogy annak a tárgyalását a jelenlegi kormányzat mandátumának 2020-ban esedékes lejártáig nem fogják újra napirendre venni, a beadvány akkor pedig automatikusan érvényét veszíti majd. A SCMP azonban rámutat: továbbra sem egyértelmű, hogy ezzel a kormányzó visszavonta-e a beadványt, ahogyan azt a tüntetők követelték. 
 Joshua Wong, demokráciapárti aktivista, a 2014-es Occupy Central (elfoglalni a központot) nevű hongkongi diáktüntetések egyik szervezője Twitter-bejegyzésben reagált Lam nyilatkozatára, és rámutatott:
a kormányzó a 64-es cikkelyre hivatkozva vonhatta volna vissza hivatalosan a beadványt, ezt azonban meg sem említette a beszédében.

Wong szerint Lam hazudott, amikor "halottnak nyilvánította" a tervezetet, ugyanis az jövő júliusig továbbra is él a törvényalkotási programban. 
Carrie Lam egyébként ismételten kijelentette: a kormányzat nem nevezte zavargásoknak a június 12-én zajló tüntetést, melyen a törvénytervezet ellen tiltakozók több helyen összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt és gumilövedékeket vetettek be ellenük. A kormányzó továbbra is kitartott álláspontja mellett, miszerint nem rendeli el az összecsapások legfelsőbb szintű kivizsgálását. A zavargásokban résztvevő vádlottakra akár 10 év börtönbüntetés lenne kiszabható - derül ki a Hong Kong Free Press című hongkongi hírportál cikkéből.  A kormányzó elismerte, hogy az elmúlt hónapok eseményeit követően az embereknek a kormányzatba vetett bizalma jelentősen megingott, de - hangsúlyozta, - valóban nincsenek tervek a törvénytervezet további tárgyalására vonatkozóan. 

Kiskapu a megtorlásba

A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet lehetővé tette volna, hogy az egyébként különleges közigazgatási státust élvező Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel, amelyet a politikai menekültek ellen használna fel, különösen mivel visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást már lezárt ügyekben is.
A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel, amelyet a politikai menekültek ellen használna fel, különösen mivel visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást már lezárt ügyekben is.

A bírálók ráadásul megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát.  A törvénytervezet elleni tüntetések az elmúlt hónap során többször is milliós tömeget vonzottak, akik a beadvány teljes visszavonása mellett már Lam lemondását is követelték. Július elsején, miközben Hongkong éppen annak az évfordulóját ünnepelte, hogy 1997-ben ugyanezen a napon a brit gyarmati fennhatóság alól visszakerült Kínához, a tüntetők egy csoportja betört a kormányzati épületkomplexumba, és megrongálta az üléstermet.    A demonstrálók közül sokan Peking egyre növekvő befolyását, és ezzel párhuzamosan Hongkong demokratikus jellegének további csorbítását látják a törvénytervezetben.
Szerző
Frissítve: 2019.07.09. 09:24

Szabad szemmel: Ha bukik Merkel jelöltjének mosolyoffenzívája, Orbán és barátai fontos posztokat szakíthatnak

Publikálás dátuma
2019.07.09. 07:46

Financial Times: Von der Leyen nem akar az illiberálisok embere lenni

A lap valószínűnek tartja, hogy a Merkel kancellár által előrántott Urusla von der Leyen össze tudja szedni a többséget, és így az Európai Bizottság elnöke lehet. Feladata azonban nem könnyű a korábbinál széttöredezettebb törvényhozásban, ahol a képviselők még a sebeiket nyalogatják, mivel egyes államok felrúgták a csúcsjelölti-rendszert. A szocialisták azért mérgesek, mert több mint 30 órányi tárgyalás után meghiúsultak emberük, Frans Timmermans álmai, a zöldek pedig azon akadtak ki, hogy hoppon maradtak a vezető tisztségek elosztásánál. Ha a Haladó Szövetség nem áll be a német politikus mögé, akkor létrejöhet alternatív többség, benne a magyar, lengyel és olasz euroszkeptikus, illetve konzervatív-nacionalista pártokkal. Elemzők két változatból indulnak ki: összeáll a három nagy frakció, az 395 voksot jelentene a szükséges 376-hoz képest. De még az is lehet, hogy így is csupán 380 szavazat jön össze, tartózkodások, távolmaradások miatt. A másik megoldás, hogy von der Leyent támogatja az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládja, benne a PiS-szel. Várható, hogy a Matteo  Salvini-féle olasz Liga is felsorakozik mögé, ami már mesés számú képviselőt jelentene. Többet annál a 422-nél, mint amennyit Jean-Claude Juncker szerzett 5 éve. Ám mivel Orbán Viktor már közölte, hogy elfogadja von der Leyent, az alighanem szeretné elkerülni a vádat, hogy az illiberális, EU-ellenes kormányok segítségére szorul. De ha mégis azok bizonyulnak a döntő erőnek, akkor cserében valószínűleg fontos posztokat követelnek maguknak. Ennélfogva a kiszemelt politikus reméli, hogy sikerül elkerülnie az alternatív többséget.

Der Standard:

Paul Lendvai úgy látja, szerencsés fordulatot hozhat a demokratikus EU számára, ha két erős nő vezetné a Bizottságot, illetve az Európai Központi Bankot. Hogy Urusla von der Leyen miként került a képbe, arról összeesküvés elméletek terjednek. Manfred Weber és a cinizmusban felülmúlhatatlan orbáni propaganda gépezet azt állítja, hogy Emmanuel Macron francia elnök és a magyar kormányfő varázsolta elő a kalapból a német politikust. Az elemzés emlékeztet arra, hogy a hír kapcsán a Süddeutsche Zeitung vezércikke arra figyelmeztetett: igen kellemetlen következményei volnának, ha tényleg összejátszott a narcisztikus francia elnök és a reakciós magyar nacionalista. A szerző utal arra, hogy a csúcsjelölti rendszer igazából nem demokratikus. Nem szerepel az alapszerződésekben, és nem az nyer a végén, aki a legtöbb voksot kapta a polgároktól, hanem akinek többsége van az EP-ben. Emellett idézi, hogy Weber cseppet sem tett volna jót a Bizottságnak, hiszen 2010 óta pátyolgatta Orbánt és lehetővé tette, hogy a politikus és a Fidesz sok milliárdos anyagi támogatást zsebeljen be. A miniszterelnök azért fordult pártfogója ellen, mert meg akarta bosszulni, hogy az hangosan kiállt a magyar kormánypárt felfüggesztése mellett. Frans Timmermans pedig azon bukott el, noha egy időben Angela Merkel és Macron is őt szerette volna, hogy a jogállamot védelmezte, ám ezért az összes közép-európai állam, valamint Matteo Salvini Olaszországa sem kért belőle.  
Szerző
Frissítve: 2019.07.09. 07:47

Mészáros Lőrinc vasfüggönyéről cikkezik a német sajtó

Publikálás dátuma
2019.07.09. 07:28

Ha parancsszó érkezik, menten elbukik a civilek küzdelme.
Vasfüggöny ereszkedik le a Balatonon a "pórnép és az oligarchák" közé, írja a Tagesspiegel. A tó mellett élők a rendszerváltás után elérték, hogy használhassák a szabad strandokat, ám ez a joguk veszélybe került. Az Aligán élők által indított civil mozgalom 2000-ben elérte, hogy a településen a part legalább 30 százalékát a nagyközönség számára kell fenntartani. Csakhogy Aligán a legértékesebb rész tavaly Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, aki jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral. Az ügyletben pedig a partnere Tiborcz István, a kormányfő veje volt. A polgármester azt mondja, hogy nagy-nagy érdekekkel kerültek szembe. Az új tulajdonosok ugyanis lezárták azt a részt, amely a Club Aligában a jachtkikötő mólójához vezető szakaszt, mondván, hogy a horgászok túl sok szemetet hagynak maguk után. Pedig olyanokról van szó, akik kizárólag éves bérlettel pecázhatnak. A civilek most abban bíznak, hogy érvényt tudnak szerezni a csaknem 20 évvel ezelőtt született jogszabálynak. Képviselőjük szerint azonban az emberek attól tartanak, hogy ha parancsszó érkezik, akkor hiába minden. Csak abban bíznak, hogy ősszel jönnek a helyi választások, ezért a fideszes képviselők nem élnek a többségükkel.
Szerző