Puccsrészvétellel vádolt újságírók büntetését enyhítették Törökországban

Publikálás dátuma
2019.07.05. 18:41
Újságíró-aktivista , kezében elítélt pályatársa, Ahmet Altan fényképével az isztambuli bíróság épülete előtt
Fotó: Ozan Kose / AFP or licensors
Volt közülük, akit kódolt üzenetnek gondolt mondatok miatt ítéltek életfogytiglani börtönre.
Hatályon kívül helyezte pénteken a török legfelsőbb bíróság azokat a súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésről szóló ítéleteket, amelyeket még 2018 februárjában szabtak ki három neves török újságíróra, miután a vád szerint előre tudtak a 2016. július 15-ei puccskísérletről, és hatalomátvételre szólítottak fel - közölte az Anadolu török állami hírügynökség.
A bíróság pénteken azt is kimondta, hogy Ahmet Altan és Nazli Ilicak nem az alkotmány megsértése vádpontjában, hanem abban vétkes, hogy tudatosan segítséget nyújtott a nemzetközi gülenista hálózatnak, amelyet a török vezetés a 2016-os puccskísérlet felelősének tart. Ez a bűncselekmény enyhébb börtönbüntetést von majd maga után, idézi a beszámolót az MTI. A legfelsőbb bíróság Ahmet Altan fivérét, Mehmet Altant elegendő, valamint hitelt érdemlő bizonyíték hiányában felmentette. A vonatkozó pernek még további három vádlottja volt, egy televíziós bemondó, egy grafikus és egy értékesítő. Őket annak idején szintén az alkotmányos rend megdöntésének kísérletében találták bűnösnek, amit a legfelsőbb bíróság most fegyveres terrorszervezeti tagságra változtatott. A legfelsőbb bíróság ugyanakkor elutasította a szabadlábra helyezést célzó kérelmeket. Mehmet Altant tavaly nyáron az alkotmánybíróság egy döntése alapján már szabadon engedték. A gülenista mozgalom vezetője, az Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ankara a hálózatot a hatalomátvételi incidenst követően fegyveres terrorszervezetnek nyilvánította. Ilicak és az Altan testvérek a július 15-ei puccskísérlet előtti napon egy közös televíziós műsorban állítólag "kódolt" üzeneteket küldtek a nézőknek, a bíróság utalásokat tettek a küszöbönálló puccskísérletre. Ilicak a Can Erzincan TV adásában akkor például úgy fogalmazott:
"kivezetjük Törökországot ebből a sötétségből. [...] Ha mindannyian csendben ülünk és tehetetlennek érezzük magunkat, akkor nem érhetjük el a célt."

Ezért a pár mondatért ítélték életfogytiglanra. A három neves újságírót nem sokkal a puccskísérlet után letartóztatták. A 75 éves Nazli Ilicakot 2013-ban éppen  azért bocsátották el a Sabah című legfőbb kormányközeli napilaptól, mert bírálta a korrupciós botrányban érintett minisztereket. Az újságírónő a Sabah mellett a Hürriyet, a Yeni Safak, a Takvim és a Bugün című napilapok munkatársa is volt. A 66 éves Mehmet Altan publicista, egyetemi oktató és több politikai témájú könyv szerzője. Testvére, a 69 éves Ahmet Altan regényíró, valamint volt alapítója és főszerkesztője a Taraf című betiltott ellenzéki napilapnak. A hatalomátvételi kísérlet után újságírókra először Ilicak és az Altan fivérek esetében róttak ki súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést. Túlnyomó többségében katonák kapják ezt a büntetést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti a rab sorsát. 
Szerző

Kövesit kaphatják a visegrádiak európai főügyésznek

Publikálás dátuma
2019.07.05. 18:11

Fotó: ADRIAN CATU / AFP
Ő marad a poszt egyetlen várományosa, amennyiben Jean-François Bohnert megválasztják a francia korrupcióellenes szerv vezetőjének.
Jean-François Bohnert a legesélyesebb jelölt a francia Nemzeti Pénzügyi Ügyészség élére, adta hírül pénteken a TV5 Monde. A francia televízió bejelentését azonnal felkapta a román Mediafax hírügynökség, hiszen, ha Bohnert megválasztják a francia korrupcióellenes szerv vezetőjének, akkor az európai főügyészi tisztség egyetlen várományosa a román Laura Codruta Kövesi marad. Amint arról a Népszava is beszámolt, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jelöltje az európai főügyészi tisztségre Jean-Francois Bohnert, Reims jelenlegi főügyészét, míg az Európai Parlament a román Korrupcióellenes Ügyészség korábbi sztár főügyészét, Laura Codruta Kövesit támogatja. A két intézmény közötti többszörös egyeztetés ellenére sem sikerült közös nevezőre jutni a leendő EU-főügyész személyét illetően. Az új uniós tisztségviselők megválasztása fényében azonban a francia jelölt hazai kinevezése új értelmet nyer. Jean-Claude Juncker utódának kiválasztása nyomán keletkezett politikai vihar egyik okozója egyértelműen Emmanuel Macron francia államfő, aki kezdettől fogva ellenezte a Spitzenkandidat rendszert. Manfred Weber a Néppárt csúcsjelöltje maga is úgy nyilatkozott, hogy a Macron-Orbán tengelynek köszönhetően esett el az Európai Bizottság (EB) vezetésétől. Miután végül a néppárti Ursula van der Leyen német hadügyminiszter lett a kompromisszumos EB-elnökjelölt, mind a francia államfő, mind a Frans Timmermans jogállamiságért felelős jelenlegi alelnök megválasztását hevesen ellenző visegrádiak és más kelet-közép-európaiak elfogadható jelöltnek nevezték a német politikust, utóbbiak saját győzelmükként is ünnepelték, de egyre többen emeltek szót azért, hogy az EU nyugati keménymagja minden fontos tisztséget elvitt, perifériára szorítva a később csatlakozott országokat. A francia jelölt esetleges kivonásával az európai főügyészségért folyó versenyből, azonban régiónk is megkaphatja az egyik fontos tisztséget. Bár nem valószínű, hogy mindenki örülne ennek, Kövesi nem népszerű jelölt a korrupcióval küszködő kelet-európai országok - a lakosság által - korruptnak tartott vezetői szemében.   Az Európai Ügyészség legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését. Azzal a céllal hozzák létre, hogy eljárjon az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Egyelőre 22 tagállam csatlakozott, Magyarország viszont nem, ennek ellenére az Orbán-kormány egyértelművé tette, nem támogatná Kövesit. Amennyiben a francia jelölt hazai kinevezésével a román volt főügyész ölébe hull a tisztség, az egyértelmű üzenet lesz minden olyan tagállam számára, amelynek vezetői politikusait uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, köztük a Webert vagy Timmermanst leginkább elutasító Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának.   Pénteken Jean-Claude Juncker is úgy nyilatkozott, átláthatatlan volt Leyer jelölési folyamata, ő pedig biztos abban, hogy nem ő volt az utolsó csúcsjelölt, aki az EB-tisztséget elnyerhette.  
Szerző

Újabb menekülthajók tartanak Olaszország felé, Salvini látni sem akarja őket

Publikálás dátuma
2019.07.05. 14:48

Fotó: Christian Marquardt / Christian Marquardt/NurPhoto
Terhes nők, gyerekek is vannak a Líbiából érkező, vízből mentett menekültek között, az olasz belügyminiszter már most megtiltotta nekik a kikötést.
A Mediterranea Saving Humans nevű olasz és a Sea-Eye német civil szervezet hajója is Olaszország felé tart, fedélzetükön a Líbia partjainál bajba jutott és felvett migránsokkal. Matteo Salvini pedig ismételten nemet mondott a menekülteket mentő hajók olaszországi kikötésére – írja az MTI. A Mediterranea Saving Humans által üzemeltetett Alex nevű motoros vitorlás hajó péntek hajnalban már Lampedusától 12 mérföldre, a nemzetközi és az olasz felségvizek határán járt. 54 személyt vett fedélzetére a Líbiához tartozó kutatási és mentési tengeri övezetben, még mielőtt a líbiai parti őrség a helyszínre ért volna. 
A csoportban 11 nő, köztük négy terhes asszony, valamint 4 kiskorú is van. Korábban Málta jelezte, hogy hajlandó engedélyezni az Alex kikötését La Vallettában, és befogadja a migránsokat, ha Olaszország ugyanennyi, korábban érkezett migránst átvesz a szigetországtól.   Matteo Salvini olasz belügyminiszter péntekre virradó éjszaka az olasz védelmi és közlekedési miniszterrel közösen elrendelte a civil hajó kitiltását olasz felségvizekről.  Salvini közösségi oldalon tett bejegyzése szerint a Mediterranea Saving Humans nemet mondott a Máltán való kikötésre, és inkább a dél-olaszországi Lampedusa szigete felé vette útját. Az olasz belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes hihetetlennek nevezte, hogy a hajó elutasította a kikötést a biztonságos Máltán. 
„Ha nem mennek Máltára, ez egy újabb engedetlenség, erőszak és kalózkodás bizonyítéka: én nem adom fel!” - írta Matteo Salvini.  Májusban a Mediterranea Saving Humans 40 embert vitt Lampedusára, akkor az olasz hatóságok lefoglalták a szervezet Mare Jonio nevű hajóját.  A fenti, idén alakult olasz szervezet szóvivője, Luca Casarini úgy reagált: nem gondolják magukat kalózoknak, mivel "ez nem egy film, az emberek életével folyik a játék, Salvini lelkiismeretét több ezer halott terheli". Az Alexet egy spanyol civil szervezet, az Open Arms egyik hajója kíséri.  Ezzel egy időben a német Sea-Eye Alan Kurdi nevű hajója 65 fős csoportot vett a fedélzetére líbiai vizeken, és szintén elindult Málta vagy Olaszország irányába. Luigi Di Maio a vezető olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke kijelentette, hogy miközben a "líbiai parti őrség mentést folytat, az civil szervezetek szembeszállnak az olasz kormánnyal". Luigi Di Maio úgy vélte, hogy ezek a csoportok "show-műsort visznek színre politikai számításból". 
Salvini és Di Maio arra nem tért ki, hogy Líbiában éppen polgárháború zajlik, Tripoliban pedig egy menekülttábort bombázott Halifa Haftar tábornok fővárost ostromló serege Jelen állás szerint 53 ember vesztette életét - köztük hatan gyerekek -, a sérültek száma mintegy 130 lehet.
A menekültek helyben tartásáért megfizetett líbiai őrök hozzáállásáról pedig mindent elmond, hogy
mikor a lakók megpróbáltak elmenekülni a repülők második hulláma elől, az ENSZ szerint a menekülttábor őrei tüzet nyitottak rájuk.

Szerző