Trump nem csoportosíthat át pénzt a fal építésére

Publikálás dátuma
2019.07.04. 07:22
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: Jim LoScalzo / Picture-Alliance/AFP
A bíróság úgy határozott, hogy a kormányzat megsérti a szövetségi törvényeket, ha a kongresszus által egy bizonyos célra jóváhagyott összeget más célokra használja.
Donald Trump rendkívüli állapotra hivatkozva sem csoportosíthat át pénzt a Pentagontól a mexikói határra ígért fal építésére – döntött szerda este a San Franciscó-i szövetségi fellebbviteli bíróság   A háromtagú bíróság 2:1 arányban szavazott úgy, hogy a kormányzat megsérti a szövetségi törvényeket, ha a kongresszus által egy bizonyos célra jóváhagyott összeget más célokra használja.
A döntéssel lényegében lehetetlenné tette - legalábbis átmenetileg - az elnöknek azt a tervét, hogy 2,5 milliárd dollárt átcsoportosítson a katonai költségvetésből a tervezett határfal építésére.

A bíróság elutasította azt a kormányzati érvelést, hogy a közérdek tenne szükségessé egy ilyen lépést. A közérdeket az szolgálja a legjobban, ha tiszteletben tartják a kongresszus alkotmányban biztosított hatalmát és jogköreit, és a kongresszusra bízzák a közérdek megállapítását – fogalmazott döntése indoklásában a 9. számú kerületi fellebbviteli bíróság. Az Egyesült Államokban a szövetségi igazságszolgáltatási rendszert kerületekre osztják. Az igazságügyi minisztérium egyelőre nem kommentálta a Kaliforniában született döntést. Miután
a kongresszus a demokraták ellenállása miatt nem szavazta meg a Trump által a határfal építésére kért összeget,

a kormányzat úgy döntött, hogy részben a katonai költségvetésből finanszírozza meg a Kaliforniában, Arizonában és Új-Mexikóban tervezett fal építését. A 2019-es katonai költségvetés egyik rendelkezése lehetővé teszi a védelmi minisztérium vezetője számára, hogy átcsoportosítson a költségvetésből „magasabb rendű célokra, amelyek előre nem látható katonai igényekkel járnak”, abban az esetben, „ha e célokban foglaltakat a kongresszus nem utasítja el”.
Két civil szervezet még februárban perkeresetet nyújtott be, az átcsoportosítás megtiltását szorgalmazva.

A Sierra Club és a Déli Határvidékek Közösségeinek Koalíciója nevű szervezetek azzal érveltek, hogy a megépítendő fal károsítja a környezetet, és rontja az ott élők életminőségét. A múlt héten a kaliforniai Oaklandban lévő szövetségi kerületi bíróság meghallgatást tartott az ügyben, és úgy döntött, hogy a pénzátcsoportosítást előzetes intézkedéssel megtiltja. A fellebbviteli bíróság ezt az oaklandi döntést erősítette meg. Elemzők szerint a Trump-kormányzat várhatóan fellebbez a szerdai döntés ellen.
Szerző
Témák
fal Trump Mexikó

Százmillió dolláros segélyt ad a két lezuhant 737 MAX után a Boeing

Publikálás dátuma
2019.07.04. 06:34
Illusztráció
Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Az összeget éveken keresztül, több részletben folyósítják majd.
A Boeing amerikai repülőgépgyár 100 millió dolláros segélyt ajánlott fel szerdán az általa gyártott, 737 MAX 8 típusú gépekkel tavaly októberben és idén márciusban lezuhant áldozatok családjainak. A chicagói székhelyű óriásvállalat közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az összeggel – amelyet éveken keresztül, több részletben folyósítanak majd – az áldozatok családtagjainak és az érintett közösségeknek kívánnak segíteni. Az összegeket részben a napi kiadások enyhítésére, részben az érintett közösségek gazdasági fejlesztésére szánják.
„Mi, a Boeingnál végtelenül sajnáljuk a két balesetben tragikusan elveszített életeket, és ez a veszteség az elkövetkező években is elnehezíti szívünket és elménket”

– fogalmazott közleményében Dennis Muilenburg, a repülőgépgyár elnök-vezérigazgatója.

További részleteket nem közölt a felajánlott segélyekről. A Boeing ellen jelenleg több mint egytucatnyi per van folyamatban a két baleset miatt. Az indonéziai Lion Air légitársaság repülőgépével tavaly októberben az indonéz partoknál lezuhant utasok családtagjai közvetítő révén próbáltak megegyezni, és amerikai sajtójelentések szerint írásban meg is egyeztek a kártérítésről. Az Ethiopian Airlines idén márciusban Addisz-Abeba közelében lezuhant utasainak családtagjai szintén perelnek. Az eddigi vizsgálatok azt állapították meg, hogy a Boeing két, 737 MAX 8 típusú gépének szerencsétlenségét a repülőgép emelkedési szögét szabályozó szoftver hibája okozta, amelyről a vállalat vezetőinek is tudniuk kellett, hiszen – mint kiderült – a hibát több pilóta is jelezte. Ugyanakkor felmerült a pilóták továbbképzésének elégtelensége, valamint az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) felelőssége is, mivel a vizsgálatok szerint a hivatal nem kellő gondossággal folytatta le a géptípus repülési engedélyének kiadását szolgáló eljárást. A nemzetközi szakemberek bevonásával indított vizsgálatok még tartanak, a szoftverhibákat ugyan részben kijavították, de a próbarepüléseken további hiányosságokat észleltek. A Boeing egyelőre nem közölt pontos dátumot arról, mikor állíthatók ismét forgalomba a 737 MAX 8-as típusú utasszállító repülőgépek.
Szerző
Témák
Boeing

Most egy 14 éves lány megerőszakolói úszhatják meg a szigorúbb büntetést a spanyol törvényeknek hála

Publikálás dátuma
2019.07.03. 21:19
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kísértetiesen hasonlít az ügy az úgynevezett farkasfalka esetére, amikor a megfélemlített áldozat tétlensége miatt kaptak elsőfokon enyhébb büntetést az elkövetők.
Hét fiatal férfi tett erőszakot egy 14 éves lányon a spanyolországi Manresa városának egyik gyárterületén, de az ügyészség jelentősen enyhébb büntetést kérhet a vádlottakra azért, mert áldozatuk ittas volt, kábítószert fogyasztott, és legfőképpen mert nem védekezett.
Az ügyről a Guardian nyomán beszámoló 24.hu azt írja, még 2016-ban történt az eset, egy elhagyatott gyár mellett. Az egyik elkövető előbb elvitte a lányt egy kunyhószerűségbe, majd odahívta a többieket és közölte velük, hogy mindenkinek 15 perce van. Hatan mentek végig áldozatukon, a hetedik pedig maszturbált, miközben nézte őket. Mindegyik vádlott tagadja, hogy bármi köze lenne az esethez, bár egyikük DNS-mintáját még a lány alsóneműjén is megtalálták.
A lány védői azt állítják, hogy megfélemlítették őt. Hétfőn tesz vallomást, és ha az ügyészség úgy állapítja meg, hogy nem védekezett, a spanyol jogszabályok értelmében nem "szexuális erőszak", csak "szexuális visszaélés" történt. Előbbiért 15-20 év, utóbbiért 10-12 év börtönbüntetést lehet kiszabni.
A történet kísértetiesen hasonlít a hatalmas társadalmi felháborodást kiváltó farkasfalka-ügyre. Ez szintén 2016-ban kezdődött: öt férfi a pampolnai bikafuttatás alatt egy kapualjban erőszakot tett egy 18 éves lányon. Tettüket előre eltervezték, majd videóra is vették. A felvételen viszont csak annyi látszik, hogy az áldozatuk - akinek egyébként még mobiltelefonját is elvették, nehogy segítséget tudjon hívni - mozdulatlan elszenvedője tetteiknek. A rettegő áldozat "túl passzív volt", tehát nem történt erőszak - ítélt először a spanyol bíróság, sajnálatos harmóniában a jogrenddel.
Számtalan sokezres tüntetés után a kormány kezdeményezte a törvény megváltoztatását, de ez még nem érett be. A Legfelsőbb Bíróság minden esetre végül kimondta, hogy csoportos erőszakot követtek el az ítéletet szabadlábon váró tagjai az úgynevezett farkasfalkának, büntetésüket pedig az első 9 évről 15 évre súlyosbította.

Szinte sehol nem számít erőszaknak Európában a beleegyezés nélküli szex

A spanyol törvény szerint akkor lehet nemi erőszakról beszélni, ha fizikai erőszak vagy megfélemlítés történik, ha nem, akkor szexuális visszaélés történt. Bár most Spanyolország került reflektorfénybe, de máshol sem jobb a helyzet: Európában és az Európai Unióban csak hét olyan ország van, ahol a beleegyezés nélküli szex nemi erőszaknak minősül. Jelenleg csak az Egyesült Királyság, Belgium, Ciprus, Luxemburg, Izland, Írország és Németország törvényei állják útját annak, hogy a spanyolországihoz hasonló megtörténhessen.
Magyarországon ráadásul egy 2016-os Eurobarometer felmérés arra világít rá: a lakosság 47 százaléka szerint bizonyos esetben kifejezetten elfogadható a nem kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális együttlét. Az EU-s átlag 27 százalék.

Szerző