A következő ombudsman a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese lesz

Publikálás dátuma
2019.07.02. 11:02

Fotó: Kovács Attila / MTI
Kozma Ákost kétharmaddal megválasztotta a parlament kedden, és a plénum előtt egyből le is tette az esküt.
Az alapvető jogok biztosává választotta Kozma Ákost kedden az Országgyűlés a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával, hat évre, titkos szavazással. A képviselők 137 igen, 39 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett választották meg a jelöltet, aki szeptember 26-tól tölti be posztját.
"Le kell venni a nyakkendőt és le kell hajolni az emberekhez"

- hangoztatta bizottsági meghallgatásán Kozma még jelöltként, kiemelve: mindenki ombudsmanja szeretne lenni. Megválasztása esetén elsőbbséget adna a gyermekjogok, a klímavédelem és a biológiai sokféleség, avagy az ember okozta kihalási hullám ügyének. Elmondta, hogy a Független Rendészeti Panasztestület - amelynek 2010 óta elnökhelyettese - évi 300-500, alapjogsértéssel kapcsolatos ügyet vizsgál, ami "ombudsmani jellegű" tevékenységnek tekinthető. Ebben pedig ő csaknem tízéves gyakorlatot szerzett, ezért merte elvállalni a jelölést. A leendő alapjogi biztos arról is beszélt, hogy a teljes nyitottság híve, közös munkára hívja a sajtó képviselőit, és ehhez meg fogja teremteni a szükséges szervezeti kereteket.
Kozmát, aki 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese, Áder János köztársasági elnök javasolta a tisztségre. Meghallgatásán ellenzéki képviselők szóvá tették, hogy nemzetközi dokumentumok szerint az ombudsmant nyílt eljárásban, civilekkel konzultálva kell jelölni. Kozma Ákos az államfői jelölése módját nem kívánta kommentálni, csak annyit mondott, hogy az törvényes volt. Az új ombudsman kedden esküt tett az Országgyűlés előtt.
Kozma Ákos 1997-ben tett jogászi szakvizsgát, az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, a Pénzügyminisztériumban és a Belügyminisztériumban, 1996 és 2013 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktatott alkotmányjogot és európai uniós ismereteket. Az alapvető jogok biztosának tisztségét 2013 szeptembere óta Székely László, az ELTE jogi kara polgári jogi tanszékének tanára tölti be. Mandátuma szeptemberben jár le.

A közigazgatási bíróságokról is dönteni fognak

A képviselők tíz előterjesztésről is döntenek kedden. Elfogadhatják például az úgynevezett lex Czeglédy törvénymódosítást, amely kimondja: a mentelmi jog nem illeti meg azokat a képviselőjelölteket, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban, kényszerintézkedés hatálya alatt állnak, illetve a vádemelés még a jelöltté válás előtt megtörtént. Szavaznak továbbá a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról, a kormány köznevelési törvénycsomagjáról - amiről elhalasztották a döntést - , a jövő évi költségvetés megalapozásáról, valamint az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői magyarországi állomásozásának engedélyezéséről. A határozathozatalok után a trafiktörvény felülvizsgálatáról tartanak általános vitát a fideszes Lázár János dohányzásügyi miniszterelnöki biztos kezdeményezésére.

Frissítve: 2019.07.02. 11:03

Hollik: nagyot nyernek a vállalatok a 2020-as költségvetésen

Publikálás dátuma
2019.07.02. 10:35

Fotó: Népszava
Csak kerítéssel és nagy szavakkal állnák útját a klímamenekülteknek, de a klímakatasztrófa lassítása helyett inkább csak atomerőművet épít a Fidesz-KDNP.
A Fidesz még mindig a bevándorlással és etnikai sokszínűséggel való ijesztgetésre, illetve a kereszténységgel való kérkedésére építi politikáját, derül ki a Magyar Hírlapnak Hollik István fideszes képviselővel készített anyagából. Ezen kívül Hollik egy, a fideszes politikusoktól ritkán látható gesztussal egy valós összefüggésre is rávilágított:
"a migrációnak az egyik kiváltó oka és fő mozgatórugója éppen a klímaváltozás"

- mondta nyilatkozatában a politikus. Elismerte továbbá, hogy ha a mostani ütemben folytatódik a klíma globális összeomlása, még több menekült indul útnak. De aztán egy csepp megbánást sem mutatott azért, hogy a magyar kormány elgáncsolta az uniós 2050-es klímacélokat. Előbb küldjenek előbb még több pénzt, a gazdaság modernizálására, üzente burkoltan az uniós pénzek hűtlen kezelésével gyakran gyanúsított kormány képviselője, és majd aztán lehet szó karbonsemlegességről. Ezek után pedig mindenfajta szemérmesség nélkül beszélt arról, hogy a 2020-as büdzsé egyik nagy nyertesei az áfa- és adóterhek csökkentésével megtámogatott vállalkozások lesznek. Azok, amelyek károsanyag-kibocsátásának féken tartását megakadályozta a kormánypárt.
Az Európai Bizottság elnökjelöltjeiről azt mondta Hollik, Michel Barnier néppárti Brexit-főtárgyalót - akár csak öt éve - most is támogatnák. Levegőben lógó néppárti tagságukat pedig továbbra is a függetlenség netovábbjaként próbálja előadni a kormánypárt. "A döntés a mi kezünkben van", bizonygatja Hollik, bár a Fidesz nincs olyan helyzetben, hogy a kilépésen kívül másról dönthessen; azzal pedig láthatóan nem siet, miután a hozzá közeli szélsőjobboldali pártok többsége igen szerényen szerepelt az EP-választáson.
Szerző
Frissítve: 2019.07.02. 10:40

Mégsem szavaz ma a parlament köznevelési törvény módosításáról

Publikálás dátuma
2019.07.02. 10:33

Fotó: Népszava
Újabb módosító javaslatokat szeretnének még benyújtani.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az utolsó pillanatban kérte Kövér László házelnöktől a köznevelési törvény módosítása mára tervezett végszavazásának elhalasztását. Erre azért volt szükség, mert a törvényhez újabb módosító javaslatot kívánnak benyújtani. A házszabály szerint ez legkésőbb annak a hétnek az utolsó munkanapjáig nyújtható be, amelyen az Országgyűlés döntött a zárószavazás elhalasztásáról. Az eddig ismert, érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül benyújtott módosító javaslatokat – amelyekkel egyebek mellett kiüresítenék az alternatív iskolák tanterveit, kivezetnék a magántanulói jogviszonyt, megszüntetnék a rugalmas iskolakezdést – szakmai és civil szervezetek elfogadhatatlannak nevezték. Civilek és ellenzéki politikusok múlt héten közös nyilatkozatban tiltakoztak a módosítások elfogadása ellen. Véleményük szerint ez a törvénytervezet tovább csorbítja az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját és a szülők önrendelkezési jogát. 

Szeptemberben indul a debreceni elitiskola, 2-5 milliós tandíjjal

Idén ősszel indul az a debreceni nemzetközi elitiskola, amit a Modern Városok Program keretében finanszíroz a költségvetés – írta a 24.hu. A „magániskolának” nevezett Debreceni Nemzetközi Iskolára (International School of Debrecen) összesen 3,8 milliárd forint közpénzt fordít az állam. A lap szerint egy gyermek oktatása az óvodától az érettségiig több mint 45 millió forintnyi tandíjba kerül majd, ennek ellenére idén szeptembertől nem indítanak ösztöndíjprogramot, csak gazdag családok gyermekei járhatnak majd oda, évi 2-5 millió forint közötti tandíjjal – miközben épület költségeit az utolsó fillérig az adófizetők állják.

Szerző