Véget értek a kétoldalú megbeszélések az EU-csúcson, Tusk szűk körű egyeztetéseket folytat

Publikálás dátuma
2019.07.01. 08:58

Fotó: VIRGINIA MAYO / AFP
Amennyiben nem jutnak döntésre, az újonnan alakuló EP második plenáris ülését megelőzően, július 15-én újabb csúcstalálkozóra kerülhet sor.
A Brüsszelben zajló európai uniós csúcsértekezleten hétfő hajnalban lezárultak az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által kezdeményezett kétoldalú megbeszélések, amelyet követően Tusk még szűk körű konzultációra hívta Angela Merkelt, Emmanuel Macront,Mark Ruttét és Pedro Sánchezt - közölték diplomáciai források. Mivel a tagállami vezetők vasárnap esti első megbeszélésükön nem értek el előrelépést, Donald Tusk éjjel 11 órakor felfüggesztette a rendkívüli EU-csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. Tusk mintegy hat órán keresztül tárgyalt egyenként az uniós 28 országnak vezetőjével, hogy tisztább képet kapjon a jelöltek személyét érintő tagállami preferenciákról.  
Diplomáciai források közlése szerint továbbra sem világos, hogy az ötös körben folytatott tanácskozást követően, várhatóan hamarosan újrakezdődő teljes uniós tanácskozáson konszenzusra tudnak-e jutni

az uniós intézmények vezető tisztségeit illetően. A Politico című brüsszeli hírportál egy diplomatától úgy értesült, hogy amennyiben nem jutnak döntésre, az újonnan alakuló Európai Parlament második plenáris ülését megelőzően, július 15-én újabb csúcstalálkozóra kerülhet sor. A tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.
Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé.

Ennek ellenére a pártcsaládok - a folyamat demokratizálására hivatkozva - a 2014-es tisztújítás előtt csúcsjelölti rendszert vezettek be azzal a céllal, hogy azon pártcsalád jelöltje kapja meg a brüsszeli bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak. 2014-ben az állam-, illetve kormányfők többségi szavazással - magyar és brit ellenvetés mellett - úgy döntöttek, hogy az Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.
Szerző
Témák
EU-csúcs
Frissítve: 2019.07.01. 09:41

Robbantottak Kabul diplomáciai negyedében – Legalább 34 ember meghalt

Publikálás dátuma
2019.07.01. 07:54

Fotó: STR / AFP
A támadás az amerikai nagykövetség közelében történt.
Robbanás történt Kabulban hétfő reggel, az afgán főváros diplomáciai negyedében, ahol több ország nagykövetsége található, például az Egyesült Államoké is. A robbanás hírét az afgán belügyminisztérium közleményben megerősítette. A rendőrség egyelőre nem közölt további információt.
A Pazsvok és az Ariana afgán hírügynökség helyszíni beszámolókra hivatkozva azt közölte, elképzelhető, hogy a Púl-e-Mahmúd Hán nevű diplomáciai negyed mellett Kabul más részén is robbantás történt, ezt azonban hivatalos források egyelőre még nem erősítették meg. A robbantásnak több tucat sebesültje van, akiket azonnal kórházba szállítottak – írja a Tolo News
A helyi csatorna értesülése szerint 34 ember halt meg és 68 sebesültet szállítottak kórházba. Korábban az al-Dzsazíra pánarab televízió afgán belügyi forrásokra hivatkozva tíz halottról számolt be. Információik szerint a merényletben részes két fegyveres egy szomszédos épületben bujkál, és tűzharcot vív az afgán biztonsági erőkkel.
Szerző
Témák
Kabul
Frissítve: 2019.07.01. 09:41

Szabad szemmel - Palotaforradalom tört ki az Európai Néppártban

Publikálás dátuma
2019.07.01. 06:28

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 1.
Bloomberg Palotaforradalom tört ki az Európai Néppártban, miután a német kancellár ejtette saját jelöltjüket és helyette inkább a szociáldemokrata Timmermanst akarta a Bizottság elnökének. Emiatt a személyi kérdések eldöntésére összehívott brüsszeli csúcson teljes káosz van, a tanácskozást fel is függesztették, Tusk most kétoldalú egyeztetéseken próbál valamilyen megoldást találni. Ezzel párhuzamosan ismét forgalomba kerültek bizonyos nevek Juncker utódjaként, ideértve Barnier-t, Georgievát, a Világbank bolgár elnökét, valamint a horvát kormányfőt. A konzervatív bolgár miniszterelnök ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ki kell tartani Weber mellett, mert Merkel a CDU és nem az EPP elnöke. Ír kollégája pedig arról beszélt, hogy a német vezető a pártcsaládon belül senkitől sem kért támogatást a szocialistákkal és a liberálisokkal tető alá hozott alkuhoz. Varadkar egyben emlékeztetett arra, hogy Timmermans-szal szemben nagy az ellenállás az új tagállamok között. Csehország képviseletében Babis azt hangoztatta, hogy a holland politikus nem tudja egyesíteni Európát. Véleményét osztja Szlovákia is. Kovács Zoltán pedig azt tette közzé a twitteren, hogy Magyarország mindenképpen meg akarja torpedózni a szociáldemokrata csúcsjelölt győzelmét, mert az teljességgel elfogadhatatlan volna. Ám ha mégis ő futna be, nos, az lidércnyomás volna Orbán Viktor számára, mert Timmermans mindig is határozottan kiállt a magyar jogállam lebontása ellen, mutat rá a jelentés. A V4-ek nem tudják megakadályozni megválasztást, még akkor sem, ha Olaszország is csatlakozik hozzájuk. Jelenleg egyetlen jelöltnek sincs esélye, hogy megkapja a szükséges többséget.
FT Valóságos falba ütközött a német kancellár, miután Merkel kereszténydemokrata szövetségesei kerek-perec visszautasították, hogy egy szociáldemokrata legyen a Bizottság következő elnöke. A nagy ellenállás csapás Timmermansnak, aki az oszakai csúcson született német-francia-spanyol-holland egyetértés alapján már esélyesnek érezhette magát. Az alku értelmében Weber az EP első embere lett volna. Csakhogy a Néppárt fellázadt a hivatalos csúcstalálkozó előtt tartott kereszténydemokrata találkozón, amire idáig nemigen akadt példa. A visegrádiak is határozottan elutasítják a holland politikust. Orbán Viktor megalázónak minősítette a kancellár elképzelését.
Die Welt A lap úgy értesült, hogy Merkel meglehetősen elszigetelődött a Néppártban, a többiek élesen támadták. A brüsszeli csúcs előtt összehívott szokásos megbeszélésen, zárt ajtók mögött az hányták a szemére, hogy figyelmen kívül hagyta az EPP érdekeit, amikor nem állt ki teljes határozottsággal Weber mellett. A konzervatívok elvetik Timmermanst, így most jól tájékozott körök szerint megint előtérbe került a bajor politikus megválasztása. A többség úgy gondolja, hogy nem szabad harc nélkül feladni a küzdelmet, és nem fogadják el azt, amit a német kancellár Osakában kialkudott. A helyzet kiélezettségére utal, hogy a csúcstalálkozó jó háromórás késéssel kezdődött, majd éjjel 11 óra tájékán Tusk felfüggesztette, mert semmi esélyt nem látott a megegyezésre. Ezért az éjszaka során mind a 28 állam- és kormányfővel tárgyalni akar. Utána teljes körben folytatódik a tanácskozás.
Politico Orbán Viktor azt írta a Néppárt elnökének, hogy súlyos, sőt történelmi hiba volna, ha az európai konzervatívok támogatnák a német-francia megállapodást a vezető uniós posztok betöltéséről. A Daul-nak küldött levélben a miniszterelnök elismeri: pontosan tudja, hogy a pártcsalád felfüggesztette a Fidesz tagságát, így ő most semmilyen formában nem befolyásolhatja a kereszténydemokraták politikáját. Ám a helyzet súlyossága folytán mégis ezt teszi, mert hiába nyerte meg az EPP a választásokat, átengedné a Bizottság vezetését a szociáldemokratáknak. Márpedig ez Orbán szerint megalázó, azon kívül pedig aláásná a Néppárt tekintélyét és méltóságát a világpolitikában. Továbbá igencsak rombolná a pártcsalád tekintélyét a saját választók körében. Mindent egybevéve pedig önmegsemmisítéshez vezetne, ha a nagy vetélytárs kapná meg a legfontosabb EU-s tisztséget. A kormányfő kéri Dault, hogy az tegyen meg mindent a kudarcnak az elkerülésére. Egyben arról tájékoztatja, hogy ő maga is ebben szellemben kíván tárgyalni konzervatív kollégáival.
Guardian A vezércikk szerint Putyin téved, amikor leírja a liberalizmust, mert a liberális értékek továbbra is épp olyan fontosak a világ számára, mint idáig bármikor. Hozzáteszi, hogy az elnök eddig már sokféle arcát mutatta, ám most lehullt az álarc, és ami előtűnt, az meglehetősen undorító: középszerűség, félelem és düh szülte kicsinyes gondolkodásmód. Világnézete, amit a hideg háború és a KGB-nél kapott kiképzés formált, eltorzult, sértett és defenzív. Szinte semmiről nincs jó véleménnyel, és teljesen üres, ha a vezetésről és erkölcsi iránymutatásról van szó. A Financial Times-nak adott interjú szándékosan provokatív, és megint csak azt célozta, hogy erősítse a megosztottságot. De éppen azért kell vele foglalkozni, mert itt mutatkozik meg a putyinizmus fenyegető, felforgató oldala. Trump a szövetségese, mindketten szeretik a tekintélyelvű kormányzást, az elnöki rendeleteket, ugyanakkor elutasítják a demokratikus korlátokat és durva víziójuk van a nemzetek, a pénz és a puszta erő által széttagolt világról. Európán belül Orbán Viktor példa az erős emberre, akinek a félelemkeltő üzenete az, hogy a lakosság és a nemzet veszélyben van, több külső forrás miatt is, és ő csak meg akarja védeni az övéit. Olyan, lidércnyomásos világ ez, amelyben a demokratikus egyetértés már nem számít, ahol kigúnyolják az egyéni jogokat, ahol büntetik a gender-beli és faji különbségeket, a bíróságok és a bírák immár nem pártatlanok, az újságok azt írják, amit megrendelnek tőlük, gyengeségnek tekintik a türelmet és a részvétet, viszont semmibe veszik a nemzetközi jogot. A jobboldali fenyegetés nyilvánvaló. Ugyanakkor meg kellene fontolniuk tetteiket azoknak, akik a baloldalról hajlandóak együttműködni a mai fasizmussal. A demokrácia és az EU hiányosságai nem igazolhatják a rombolást és a rágalmakat.    A 30-as évek tanulsága, hogy ismerni kell az ellenséget. Meg kell védeni az egyetértésen és szabályokon alapuló világrendet, ahelyett, hogy behódolnánk az új, nemzeti-populista kigőzölgés demagógjainak. Nagyon igaza volt Tusknak, amikor azt mondta, hogy igazából a tekintélyelvűség, a személyi kultusz és az oligarchák uralmának ideje járt le. Látni kell, hogy Putyin milyen Oroszországot teremtett: olyat, amely egypártrendszer, amelyben rendszerszintű a korrupció, a polgárjogok elnyomása, a cenzúra és a maffia-típusú gyilkosság. Biztos, hogy sokan akarnának az elnök szemébe nézni, csak éppen más okból, mint ahogyan azt ő hiszi.   
Daily Telegraph A konzervatív újság azt írja, miután Putyin támadást intézett a liberalizmus ellen, hogy az interjú tanúsítja: érdemes harcolni a szabadságért. A világban, Magyarországtól kezdve, Olaszországon át, az USÁ-ig, ellenhullám indult a liberalizmus ellen, a hozzákapcsolt nyitott határokkal, multikulturalizmussal, politikai korrektséggel és a bürokratikus elit által hozott csip-csup szabályokkal egyetemben. Nem csoda ezek után, hogy az orosz elnök éles támadást indított a liberálisok ellen, miközben keresi a viszályok lehetőségét a nemzetközi színtéren. De már a fogalom meghatározásánál téved, mert csupán a liberalizmus vitatott kísérő jelenségeit ragadta ki, mintha azok alkotnák az irányzat lényegét.    A szabadság olyan dolgokat ad, amiket megéri megvédeni: így a szólásszabadságot és a szabad vállalkozás jogát. A gond ott van, amikor elválnak a gazdasági és politikai szabadságjogok. Bárcsak a kínaiak élvezhetnék a liberalizmus összes gyümölcsét, akkor igazságosabb lenne a javak elosztása és ismét csak bebizonyosodna, hogy minél szabadabb egy nép, annál magasabb az életszínvonala. Ez az a tanulság, amit Putyin nyilvánvalóan nem hajlandó belátni: nem mehet bele ilyesmibe, mert akkor bizonyosan összeomlana szklerotikus, tekintélyelvű rendszere. Nem egyszerűen zavart igyekszik kelteni külföldön, hanem emellett odahaza ideológiai alapot akar teremteni a diktatúra számára.
Szerző