Borzalmas körülmények között tartja fogva az Egyesült Államok a gyerekeket a menekülttáborokban

Publikálás dátuma
2019.06.29. 09:30

Fotó: Oscar Martinez Ramirez / AFP
Embertelen körülmények uralkodnak a mexikói határon kialakított menekülttáborokban az Egyesült Államokba bevándorolni készülők között. A washingtoni törvényhozás a botrány hatására emeli a támogatást.
A Rio Grande folyóba fulladt Óscar Alberto Martínez Ramírez-ről és alig kétéves kislányáról készült fénykép néhány nappal ezelőtt az egész világot megrázta. A 26 éves férfi elkeseredettségben a vízen keresztül próbált meg átjutni az Egyesült Államokba családjával, amikor megtudta, hogy hetekig is eltarthat, míg menekültkérelmüket elbírálják. Martínez Ramírez először gyermeké vitte át a folyón, majd visszafordult feleségéért, de szerencsétlenségükre a kis Valeria nem maradt a parton, végül apja, aki segítségére sietett vele együtt fulladt a a vízbe.  Az el salvadori család tragédiája sajnos nem egyedi eset. Ezrek próbálnak meg átjutni a mexikói határon a szebb jövő reményében, és ha nem is minden történet végződik ekkora szomorúsággal, a határon uralkodó körülmények a beszámolók szerint elviselhetetlenek. A 29 éves demokrata képviselőnő, Alexandria Ocasio-Cortez a múlt hét során egyenesen a “koncentrációs táborokhoz” hasonlította a menekülttáborokat, ami hatalmas vitát váltott ki az amerikai politikusok körében arról, hogy valóban ez-e a helyes kifejezés arra, ha 41 embert helyeznek egy nyolcfős szobában. A táborokról készült riportok embertelen körülményekről számoltak be, amelyek “rosszabbak mint a börtönben” ugyanis a dokumentumokkal nem rendelkező gyermekeket elszakították a családjuktól. Egy Dolly Lucio Sevier nevű orvos arról számolt be az ABC News-nak, hogy a határnál lévő táborokban az élet egyenlő a kínzással. Sevier a Texas állambeli Clinbe utazott, miután egy influenzajárvány miatt öt újszülött az intenzív osztályra került. Harminkilenc 18 év alatti fiatalt vizsgált meg, akik szélsőséges hideg körülmények között voltak elszállásolva, folyamatos lámpafény mellett, ráadásul sem alapvető higiéniai vagy orvosi ellátáshoz, illetve megfelelő mennyiségű ételhez és vízhez sem jutottak. Sőt a hat hónapnál fiatalabb gyermekek a beszámolók szerint nem a koruknak megfelelő ételeket kaptak - pürésített menüről szó sem lehetett. A megvizsgált 39 gyerek mindegyike olyan tüneteket mutatott, amelyek arra utaltak, hogy valamilyen súlyos traumát éltek át.  Az orvos azt is elmondta a csatornának, hogy a tizenéves fiataloknak, akiket megvizsgált, hosszú időn keresztül nem volt lehetőségük kezet mosni, mialatt őrizetben tartották őket. Így nem is csoda, hogy a különböző betegségek villámsebességgel terjedtek a táborban. A fiatal édesanyák szintén nem tudták ezidő alatt megmosni azokat az üvegcséket, amelyekből a gyermekeiket etetik. Sevier ezt a lépés egyértelműen szándékos mentális és érzelmi bántalmazásnak minősítette. Összefoglalásképpen pedig kiemelte, hogy azok a körülmények, amelyek között a texasi táborban az embereket tartják, jogosan hasonlíthatóak a kínzóhelyiségekhez. Egy gyermekjogi ügyvéd, Warren Binford hasonló helyzetről számolt be egy El Pasotól nem messze lévő táborból: itt 351 gyereket tartottak őrizetben, közülük százan még a 13. életévüket sem töltötték be, a legfiatalabb pedig alig múlt 4 hónapos. Többségüket három hétig vagy még hosszabb ideig tartották itt. Az őrök állítólag kineveztek közülük egy “főnököt” aki ráadás adag ételt kaphatott, ha képes volt rendet tartani a többiek között. Később ugyanebben a táborban tetűfertőzés tört ki, egy olyan cellában, ahol huszonöt gyerek lakott. Közülük hatan elkapták a fertőzést. Emiatt tetű elleni sampon érkezett a táborba, ám csupán két fésűt kaptak, amelyet meg kellett osztani egymás között - ez pedig tetűfertőzés esetén szigorúan tilos, ugyanis tovább ronthatja a helyzetet. Aztán az egyik fésű ráadásul el is veszett, amire a határon dolgozók dühükben úgy reagáltak, hogy elvették a gyerekektől a takarókat és a matracokat, majd arra kényszerítették őket, hogy egy éjszakán át a földön aludjanak.  Binford arról is beszámolt, előfordult, hogy egy kétévesre nem adtak pelenkát, és csupán néla alig néhány évvel idősebb gyerekek vigyáztak rá, akik szemmel láthatóan nem álltak még készen erre a feladatra.  Sokak szerint Ocasio-Cortez hasonlata nem éppen a legmegfelelőbb volt, amikor a koncentrációs táborok borzalmait emlegette, úgy tűnik azonban, az Egyesült Államok és Mexikó határán uralkodó állapotra még keresi a világ a szavakat, hiszen az ott történő igazságtalanságok olyanokat is érintenek, akiknek semmilyen felelősségük nincs abban, ahová kerültek: a gyerekeket. 

Enyhíteni akar a kongresszus a migránsválságon

 Az amerikai törvényhozás mindkét háza megszavazta a migránsválság enyhítését célzó segélycsomagot. Ezzel 4,6 milliárd dollárt biztosítanak az amerikai-mexikói határon felállított gyűjtőközpontokban zsúfolódó illegális migránsok, köztük gyermekek ellátására: elszállásolásukra, élelmezésükre, orvosi ellátásukra és szállításukra. A demokraták meg szerették volna tiltani, hogy az összegből a határőrizeti és a rendőri szervek munkatársait is finanszírozzák, de ez a megszorítás végül kimaradt a jóváhagyott szövegből. Az viszont vitathatatlan, hogy ebből a pénzből egyetlen dollárt sem lehet a határfal – illetve kerítés - építésére fordítani. K.J. 

Frissítve: 2019.06.29. 11:05

Szabad szemmel: Orbán addig fúrta Webert, hogy most legrosszabb rémálma valósulhat meg

Publikálás dátuma
2019.06.29. 07:58

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 29
Die Welt A konzervatív újság úgy tudja, hogy az EU kormányfői az osakai G20-as tanácskozáson ejtették Manfred Webert, így most már biztosnak látszik, hogy a bajor politikus hiába pályázik a Bizottság élére. Úgy hírlik, hogy a döntést a német kancellár is elfogadta. Ennélfogva a vasárnapi EU-csúcson arról kell határozni, hogy ki lépjen Juncker helyére: Timmermans vagy valaki, akit a Néppárt ezután nevez meg Weber helyett, jóllehet az illető nem szerepelt csúcsjelöltként. Egyes források szerint akik szóba jönnek, azok: Barnier, Georigieva, a Világbank bolgár ügyvezető elnöke, valamint Plenkovics horvát kormányfő. A végső szót legkésőbb vasárnap este ki akarják mondani Brüsszelben.
FT Úgy néz ki, hogy Timmermansnak áll a zászló a Bizottság következő vezetőjeként, Weber az Európai Parlament elnöki tisztségével vigasztalódhat. Több magas rangú diplomata erről számolt be az osakai G20-as csúcson, ahol a háttéregyeztetéseken nagy súllyal esnek latba a személyi kérdések. A formálódó kompromisszum értelmében Francois Villeroy de Galhau, a Banque de France vezére kerülne az Európai Központi Bank élére. A tárgyalások folytatódnak, mert vasárnap ez lesz a soron kívüli brüsszeli csúcsértekezlet témája. Lengyelország és Magyarország, továbbá Szlovákia és Csehország, valamint egy-két balti állam is ellenzi a holland politikus megválasztását. A magyar és a lengyel fél meg is erősítette, hogy számukra elfogadhatatlan Timmermans személye, éspedig amiatt, ahogyan az a Bizottság második embereként eljárt a két állam ellen a jogállamiság ügyében. A spanyol miniszterelnök azonban azt közölte, hogy mindenképpen ő a fő esélyes Juncker utódjaként. Igencsak alkalmasnak tekinti Macron is. Így sok múlik Merkelen, miután Webert nem szeretné több mint 10 kormány. Tusk az Európai Tanács elnökeként arra figyelmeztetett, hogy a döntést szükség esetén többségi alapon is meghozzák, azaz a V4-ek, valamint a románok és egyes baltiak ellenében is.
Süddeutsche Zeitung Ha nem sikerül dűlőre jutni holnap, hogy ki legyen a Bizottság új elnöke, akkor hatalmas viszály fenyeget az Európai Parlament és a Tanács között. Egyre több hír jön arról, hogy Merkel hiába próbálta keresztülnyomni Webert. Macron kezdettől fogva ellenezte, hogy a bajor politikust emeljék pajzsra. Tusk csupán annyit közölt, hogy Osakában közelebb jutottak a megoldáshoz. De ő mindenképpen azt szeretné, ha Brüsszelben legkésőbb hétfő reggel felszállna a fehér füst. Diplomaták azonban úgy nyilatkoztak, hogy jelenleg még bonyolultabb a helyzet, mint korábban. A Néppárt immár nem tudja megakadályozni a dolgokat, mert Orbán világossá tette, hogy nem kér Weberből. A konzervatív táborból ugyanakkor hiányzik Kurz volt osztrák kancellár, vagyis a pártcsaládnak jelen helyzetben nincs döntő szava személyi kérdésekben. A kérdés az, hogy ezek után a kereszténydemokraták hajlandóak-e új jelölttel kirukkolni. Vagy netán próbálják megmenteni a Spitzenkandidat-rendszert és így beállnak Timmermans mögé. Weber környezetéből nem erősítették meg, de nem is cáfolták az értesülést, hogy a jelenlegi frakcióvezető elvesztette minden esélyét a posztra. Ám ez mindenképpen azt jelenti, hogy nem túl jól áll a szénája.    
The Times Európai vezetők sorra utasítják vissza Putyin véleményét, miszerint a liberalizmus halott. Tusk, az Európai Tanácsa elnökeként kifejtette, hogy aki temeti a liberális demokráciát, az azt is állítja, hogy az idő túllépett a szabadságjogokon, a jogállamon és az emberi jogokon. Hozzátette, hogy ezek továbbra is alapvető értékek maradnak az EU-tagállamok számára. Aminek lejárt az ideje, az a tekintélyelvűség, a személyi kultusz, az oligarchák uralma. A lap rámutat, hogy amit az orosz elnök egy napja a Financial Times-nak mondott, az az eddigi legnyíltabb okfejtés egy olyan doktrína mellett, amit a Kínai Kommunista Párt, a populista Orbán Viktor és Trump is oszt. Vagyis hogy a liberális demokrácia immár nem felel meg a valóságnak. Theresa May találkozója igencsak civakodósra sikeredett Putyinnal Osakában, és a brit kormányfő utána kijelentette, hogy határozottan kiáll a liberális demokrácia, az emberi jogok, a társadalmi csoportok egyenlősége mellett.
FT A lap vezércikkben utasítja vissza Putyin tegnapi nyilatkozatát, miszerint lejárt lemez a liberalizmus. Mint rámutat, az orosz elnök 7 éve folyamatosan igyekszik aláásni a nyugati liberális rendet. Ám mostani, győzedelmes kijelentésének nem sok alapja van. A liberális, szabad piacra épülő demokrácia ugyanis a fő szervező erő marad a legtöbb fejlett államban, már ahol nem a szénhidrogéneken alapszik a gazdaság. Az államfő kijelentése azonban azt jelzi, hogy Nyugatnak fokozott erőfeszítéseket kell tennie a liberális értékek védelmében a populista-nacionalista veszéllyel szemben. A kihívás részben az unión belülről jön: Le Pentől, Orbántól, Salvinitől, valamint Trumptól. Sőt, utóbbi valószínűleg nagyobb fenyegetést jelent a nyugati összefogás szemszögéből, mint Putyin. Az orosz államfő győzelemérzete azonban nem megalapozott, mert igazából a szabad piac, a magántőke elsődlegessége nem kérdőjeleződik meg. Ami veszélyben van, az a nyitott határ, a társadalmi türelem, az egyéni jogok rendszere, a demokrácia és a jogállam. Oroszország gyenge, a lakosság elégedetlensége nő. Kína ezzel szemben lekörözte az ügyben, hogy miként kell egyesíteni a piacgazdaságot és az illiberális rezsimet. Viszont az is igaz, hogy a pénzügyi válság sokat ártott a liberalizmus tekintélyének. Az a benyomás keletkezett, hogy túl sok a vesztes a globalizáció és a bevándorlás következményekét. A populista válasz azonban téves. A nagy pártoknak komolyan kell venniük a választók aggályait, be kell ruházniuk a szolgáltatásokba és az infrastruktúrába. Azon kívül többet kell költeniük az oktatásra, mert ez a robotok és a mesterséges intelligencia korszaka. El kell fogadniuk továbbá, hogy az országok sokkal, de sokkal erősebbek, ha érték- és szabályalapú intézményekre ruházzák rá a szuverén jogokat. A bezárkózás nyomasztó lépés hátrafelé. A feladat nem könnyű, de nem is lehetetlen. Meg kell újítani és új életre kell keltenia liberalizmust. Ez a legjobb módszer arra, hogy kiderüljön: milyen sivár is Putyin és a hozzá hasonlók világképe. 
Guardian A lap kommentárja úgy látja, hogy nagyon is indokolt Putyin győzelemittassága, amikor az államfő a liberális értékek összeomlásáról beszél, mert mindenütt zavartalanul nyomulnak a populisták, a sötétség fenyegeti a világot, ám ezért az EU-t is felelősség terheli. De hát miért is ne károgna az orosz vezető a migránshullám visszacsapásáról és a multikulturalizmus elleni támadásról, amikor feljövőben van az általa megtestesített tekintélyelvűség. És tényleg, az emberiség jövője lehet belőle. Tusk válasza minderre abszolút képmutatás, mivel Magyarország ténylegesen putyini állam: az autokrata, szélsőjobbos Orbán Viktor vezérletével illiberális demokráciával henceg. Lecsapott a kritikus sajtóra, civileket üldözött, bezáratott egy egész egyetemet, elfojtotta az igazságszolgáltatás függetlenségét és felkorbácsolta a gyűlöletet a migránsokkal szemben. A hatalmas korrupció folytán az ország kiérdemelte a kleptokrácia minősítést. Emellett vad antiszemitizmusba süpped. És az unió mindezt megengedte, akárcsak Lengyelországban. Ahogy Ignatieff, a CEU rektora megfogalmazta: a magyar lidércnyomáshoz Brüsszel segédkezet nyújtott, rábólintott a dolgokra. De mehetünk tovább is: Salvini jó eséllyel hamarosan az ország vezetője lesz. És akkor még ott van Amerika is. Szóval a világ hátramenetbe kapcsol, egyidejűleg sérülnek a nők és a kisebbségek jogai, illetve szélsőjobbos demagógok kiaknázzák a fokozódó gazdasági és szociális bizonytalanságokat. A fény kialszik és ha nem jön be a remény alternatív politikája, akkor a sötétség megesz mindannyiunkat.
Guardian Az egyik nagy nemzetközi civil szervezet, a Berlinben működő Democracy Reporting International igazgatója úgy ítéli meg, hogy az unió tanult a magyar kudarcból és Lengyelországban már megvédi a jogállamot. Michael Meyer-Resende szerint nem kizárt, hogy 2019 úgy vonul be a történelembe, hogy ez volt az az év, amikor az EU megállította a demokratikus intézmények szétverését a tagállamokban. Ehhez elegendő egy pillantást vetni arra, miként visszakozott a magyar, a lengyel és a román kormány több demokrácia-ellenes lépés ügyében is. Azt még nem tudni, hogy fordulóponthoz értünk-e, de az biztos, hogy a jog, a pénz és a politika összefogott, így más nem is könnyű bárhol másutt alkalmazni az orbáni forgatókönyvet. A brüsszeli intézmények túl sokáig csak nézték, miként veszi át a Fidesz az ország ellenőrzését. De még nincs minden veszve, mert folytatódik a harc. Ezért annyira fontos az Európai Bíróság minap kimondott ítélete, miszerint jogsértő a lengyel Legfelsőbb Bíróság tagjainak idő előtt nyugdíjazása. Merthogy Luxemburg ily módon meglepetésszerűen megakadályozta, hogy a hatalom meghódítsa a testületet. Vagyis az EU fogai élesek és még élesebbek lesznek, ha hozzájön, hogy megnyirbálják az anyagi támogatást Magyarország és Lengyelország számára, ha azok nem tartják be a jogállami elveket. Különösen a magyar kormány hírhedt a korrupció miatt, ám Orbán immár aggódhat, hogy befellegzett a módszerének, vagyis hogy Brüsszel ellen lázít, miközben elfogadja annak pénzét. Eközben nem tudtak áttörést elérni a földrészen a szélsőjobbos, illetve demokrácia-ellenes pártok. A nagy pártcsaládok jelenleg nagyobb nyomást gyakorolnak azokra az erőkre, amelyek támadják a jogállamot. Orbán pl. ennek hatására visszavonta a közigazgatási bíróságok tervét. Az EU-nak fenn kell tartania ezt a lendületet a demokratikus intézmények védelme érdekében. Az eddigi károkat természetesen nem könnyű ovosolni, de meg lehet gátolni, hogy bizonyos államok még jobban a tekintélyelvűség felé sodródjanak. A tét Európa demokratikus integritása. Itt nem a pártoknak, hanem az államoknak kell cselekedniük. Ha közülük akár csak egy is megszűnik demokrácia lenni, akkor azt megérzi az egész európai folyamat: egyetlen hajszál is tönkreteszi a levest. Az előrelépés érdekében létre kellene hozni egy mechanizmust, amely figyeli a demokrácia alakulását a kontinensen. Azon kívül jobban fel kellene világosítani a helyi bíróságokat, hogy nyugodtan forduljanak az európai testületekhez. A Bizottság is gyakrabban vihetne ügyeket az Európai Bíróság elé, ahelyett, hogy olyan kormányokkal tárgyalna, amelyek nem akarnak változtatni az irányon. Végül pedig világosabban meg kellene vonni a határvonalat, amikor arról van szó, hogy valamely kormány a demokrácia ellen lép fel, illetve amikor a Nyugat csupán nem ért egyet egyik vagy másik politikai döntéssel.
Szerző

Életfogytig tartó börtönre ítélték a Charlottesville-i gázoló nácit

Publikálás dátuma
2019.06.29. 07:37

Fotó: Cory Clark / NurPhoto
Szándékosan hajtott a baloldali tüntetők közé.
Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték pénteken az Egyesült Államokban James Alex Fields ohiói neonáci férfit, aki a 2017 nyarán történt Charlottesville-i zavargásokon szándékosan halálra gázolt egy baloldali tüntetőt. A 22 éves Fields a per során már korábban bűnösnek vallotta magát 22 rendbeli, gyűlöletből elkövetett bűncselekményben. Ezek egyikére - a szándékosan elkövetett halálos gázolásra - életfogytig tartó börtönbüntetést lehet kiszabni. 2017 augusztusában a virginiai Charlottesville egyetemi városban jobboldali érzületű tüntetők megmozdulást szerveztek egy, a városban felállított szobor elmozdítása ellen. A szobor Robert E. Lee tábornokot, az amerikai polgárháború déli államai - a konföderáció - hadseregének főparancsnoka volt. Az Egyesült Államok több déli tagállamában évek óta zajló történelmi revíziós kísérletek sorába illeszkedőn a városi önkormányzat úgy döntött, hogy a szobrot eltávolítja a belvárosból. Erre válaszként hirdettek tüntetést a szobrot megőrizni akaró virginiaiak. A békésnek meghirdetett tüntetésre azonban más tagállamokból is érkeztek, köztük a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajgyűlölők is. Közben a tüntetésen megjelentek baloldali csoportok is, amelyek a szobor eltávolítása mellett szerveztek megmozdulást. A két csoport összecsapott egymással, és James Alex Fields szándékosan belehajtott a baloldali tüntetők tömegébe, halálra gázolva a 32 éves Heather Heyert. A zavargások nagy visszhangot váltottak ki az Egyesült Államokban, és éles bírálatok érték Donald Trump elnököt is, aki első nyilatkozatában leszögezte, hogy mindkét tüntető csoportnak megvan a felelőssége a történtekért. Több elemző szerint a Charlottesville-i véres összecsapások fordulópontot jelentettek: felhívták a figyelmet az erősödő amerikai fehér fajgyűlölő mozgalmakra. A James Alex Fields elleni perben tavaly decemberben az ügyész a maximális büntetés kiszabását, azaz életfogytig tartó börtönt javasolta. A vádlott ügyvédjei védencük nehéz gyermekkorára és mentális betegségére hivatkozva enyhébb büntetést kértek, ám a bíró nem méltányolta az érvelést. "A vádlott bűncselekményei olyan iszonyatosak - és az ártatlanok megnyomorítása olyan komoly -, hogy ezek felülírnak minden olyan tényezőt, amelynek alapján a vádlott enyhébb büntetés mellett érvelhetne" - fogalmazott az ítélethirdetés előtti záróbeszédében Christopher Kavanaugh ügyész.
Szerző