Előfizetés

„Mit akar még hallani?” – bemutatkozott a Corvinus elnöke

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.06.27. 18:04
Anthony Radev
Fotó: SEED School for Executive Education and Development
Európa és a világ egyik legjobb egyetemévé tennék a Budapesti Corvinus Egyetemet az intézmény új irányítói, de még maguk sem nagyon tudják, hogyan.
Talán még az eddigieknél is több kérdéssel távoztak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) munkatársai arról a csütörtök délutáni dolgozói fórumról, amit azért hívtak össze az egyetem régi és új vezetői, hogy tájékoztatást adjanak a küszöbön álló átalakulásról. Július elsejétől ugyanis az állam helyett a frissen létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány lesz az intézmény fenntartója. Az alapítványi kuratórium elnökének Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját nevezték ki, aminek nem kevés köze van ahhoz, hogy az alapítvány alapító vagyonát a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénypakettje teszi ki. Hernádi csütörtökön bejelentette: létrejött az elnöki pozíció, a BCE elnökének pedig Anthony Radev üzletembert nevezték ki (az Index információi szerint a magyar, bolgár és német állampolgársággal is rendelkező Radev kifejezetten jó viszonyt ápol Hernádi mellett Csányi Sándor OTP-vezérrel, de Orbán Viktor miniszterelnökkel is). Feladata lesz a pénzügyi kötelezettségvállalások menedzselése, a stratégiaalkotás és „az egyetemi ökoszisztéma” működtetése. Munkáját az elnöki testület fogja segíteni, melynek tagja lesz Lánczi András rektor és Pavlik Lívia kancellár is. Bár Radev is ott volt a fórumon, nem tervezett szólni a megjelentekhez. Az egyik oktató végül vette a bátorságot és megkérdezte: konkrétabban mi lesz az elnök szerepe, és tevékenysége mit jelent a rektori feladatokra nézve? – Először is köszönöm a kuratóriumnak a bizalmat. Másodszor reménykedem benne, hogy megtaláljuk a közös hangot az együttműködéshez. Köszönet és remény, ezt a két szót tudom mondani. Mit akar még hallani? – felelte a kissé feszültnek tűnő Radev. A teremben lévők közül többen kínos nevetéssel nyugtázták az elnök megszólalását. Noha Hernádi folyamatosan az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, a konkrét kérdésekre ő sem tudott megnyugtató válaszokat adni. Deák Dániel, az egyetem közalkalmazotti tanácsának elnöke például arra volt kíváncsi: az ötfős kuratórium kinek tartozik majd felelősséggel? – A tagok olyan emberek, akik elsősorban maguk irányába tartoznak felelősséggel. Saját magunk felelünk azokért a döntésekért, amiket meghozunk – hangzott a válasz, ami „magyarra” lefordítva az egyik dolgozó szerint azt jelenti: a kuratórium senkinek nem tartozik felelősséggel. Toronyai Gábor, az egyetemi szakszervezet elnöke azt szerette volna megtudni: milyen lesz az egyetem oktatási kérdésekben kompetens szenátusának és a kuratóriumnak a viszonya? Hernádi válasza: nem fogják minden döntéshez a szenátus véleményét kérni, mert „így gyorsabb”. – Gyorsabb és diktatórikusabb – tette hozzá halkan az egyik oktató. Egy másik egyetemi munkatárs arra kérdezett rá: a nemzetközi felsőoktatási piacon hol vannak azok a rések, amelyeket betöltve a Corvinus Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülhet 2030-ra? – Ezt önöknek kell látni – felelte Hernádi. A fórumon felmerült, mi lesz a dékánok sorsa. Hernádi kissé zavarba jött, mintha csak akkor jutott volna eszébe, hogy dékánok is léteznek. – A szenátusban kapnak helyet – mondta. Arra a kérdésre, a kuratórium beleszól-e majd például a szakok indításával vagy megszüntetéssel kapcsolatos döntésekbe, úgy válaszolt: nehéz lesz elkerülni, hogy ne szóljon bele.   

Nincs pénz, ha nincs jogállam - bekeményít a soros EU-elnök Finnország

Halmai Katalin (Helsinki)
Publikálás dátuma
2019.06.27. 17:25

Fotó: Shutterstock
A nettó befizetők többet adnának a közösbe, de csak akkor, ha a támogatott tagállam tiszteletben tartja a jogállamot - értesült a Népszava.
Finnország július elsején veszi át Romániától a stafétabotot az EU miniszteri tanácsának élén, és elődjétől eltérően kiemelt jelentőséget kíván tulajdonítani a jogállami elvek érvényesülésének decemberig tartó elnökségi féléve alatt. EU-elnökként a tagállamok demokratikus teljesítményét értékelő új szabályrendszer kidolgozásán és jóváhagyásán fog dolgozni, és szorgalmazni fogja az uniós pénzügyi támogatások összekapcsolását a jogállamiság tiszteletben tartásával - hangzott el Helsinkiben folytatott beszélgetéseinken. Mivel a huszonnyolcaknak a következő elnökségi félév alatt kellene megállapodniuk a közösség 2020 utáni büdzséjéről, a finnekre hárulna az új feltételrendszer elfogadtatása is. A tervek szerint decemberben már nyélbe is ütnék a megállapodást a következő hétéves költségvetésről. Név nélkül nyilatkozó magasrangú kormányzati tisztségviselők a jogállam és az uniós források összekötését nevezték a hat hónapos finn EU elnökség legnagyobb kihívásának. A körvonalazódó javaslat értelmében a nettó befizető államok kötelezettséget vállalnának rá, hogy a Brexit miatt keletkező hiány pótlásánál is nagyobb mértékben növelnék befizetéseiket a közös büdzsébe, ha a pénz felhasználását a jogállami normák betartásához kötnék. Az elképzelés szerint ezzel vennék rá az új feltételrendszer bevezetését elutasító tagállamokat az egyhangú elfogadáshoz kötött jogszabály megszavazására. Az Európai Bizottság egy-két héten belül elfogadja egy új jogállamisági mechanizmus létrehozásáról szóló javaslatát, ami információink szerint kiindulási alap lehet a demokratikus értékrend védelmében hatékonyabb közösségi eszközöket követelő finn soros elnökség számára. A következő soros elnökség emellett szeretné felgyorsítani a Magyarországgal szemben zajló szankciós eljárást a Európa-ügyi miniszterek döntéshozó testületében. Egyelőre folynak a konzultációk, de nem kizárt, hogy már júliusban sor kerül a magyar kormány meghallgatására, amire még nem volt példa a tavaly szeptember óta tartó úgynevezett 7. cikkelyes folyamatban. A meghallgatás az eddigi véleménycseréknél jóval részletesebb és strukturáltabb párbeszéd az érintett tagállam és uniós partnerei között. Tytti Tuppurainen Európa-ügyi miniszter a finn fővárosba látogató brüsszeli újságírók előtt tartott előadásában hosszan ecsetelte, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása mennyire fontos az EU egészének működése szempontjából. Nem csak a belső piac zökkenőmentes működésének elengedhetetlen feltétele, hanem a bel- és igazságügy területén folytatott együttműködésnek is. Biztosítani kell, hogy a nemzeti bírák, akik szintén uniós bírák, a jogállami normáknak megfelelően végezhessék a munkájukat - fejtette ki.

Áramszünet miatt haltak le a NAV online rendszerei

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.27. 16:50
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kimaradás olyan gondokat okozott, hogy több hálózatot is ki kellett kapcsolni az adóhatóság szerint.
Ne csodálkozzon, ha nem működik az EKR vagy a NAV pénztárgép-rendszere: maga az adóhatóság kapcsolta le, egy nagyobb javítás keretében.  Mint honlapjukon írták, „áramellátási zavarok” léptek fel, ami olyan súlyosan érintett több online hálózatot, hogy ezeket  le is kellett kapcsolni a munkálatok idejére.
Az üzemszünet csütörtökön délután negyed egytől lépett életbe, és az alábbi szolgáltatásokat érinti: • online pénztárgép rendszer, • Online Számla rendszer, • Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer, • váminformatikai rendszerek (Külső Kommunikációs Központ), • uniós kommunikációs rendszerek A NAV hozzáteszi, már dolgoznak a helyreállításukon, és türelmet kérnek a lakosságtól.