Nagyon furcsa bizottság keresi Stumpf utódját az Alkotmánybíróságba

Publikálás dátuma
2019.06.27. 06:00

Fotó: Népszava
Hiába jár le júliusban az egyik alkotmánybíró mandátuma, a jelölésért felelős eseti bizottság még egyszer sem ülésezett.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti országgyűlési bizottság eddig egyetlen ülést sem tartott - tudta meg lapunk Gyüre Csaba jobbikos képviselőtől, a bizottság alelnökétől. Mivel nem volt ülés, így eddig egyetlen alkotmánybíró-jelölt neve sem merült fel, tette hozzá a képviselő. Gyüre Csaba azt is elmondta, hogy az eseti bizottság a testület május 28-i megalakulása óta tudomása szerint semmilyen tevékenységet nem végzett. Kérdésünkre, miszerint hogyan lehetséges, hogy a 12 fős testületben ellenzéki oldalról csak az LMP-s Keresztes László Lóránt és ő kapott helyet a 10 kormánypárti tag mellett, Gyüre azt mondta: ezen ő lepődött meg a legjobban. A törvény szerint ugyanis az eseti bizottságba minden képviselőcsoport legalább egy-egy tagot delegálhat.
Mindennek azért van jelentősége, mert július 23-án lejár Stumpf István alkotmánybíró mandátuma, s utódjára az idézett törvény szerint az eseti bizottság tesz javaslatot. Amúgy a jogszabály lehetővé teszi, hogy kilenc évre alkotmánybíróvá választott Stumpfot - szemben a később már 12 évre választott bírákkal - újraválasszák, de az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének alkotmánybírói tevékenysége alapján erre kevés az esély. Stumpf ugyanis - sokak meglepetésre - rendre szembement a kormánypártoknak kedvező alkotmánybírósági döntésekkel, különvéleményeiből egy a jogállam, a jog uralma mellett elkötelezett személyiség képe bontakozott ki. Ezért nem valószínű, hogy a Bibó Kollégium volt igazgatóját egykori mentoráltja, Orbán Viktor ismét szívesen látná alkotmánybírói szerepben.
A bizottság egyébként némi késésben lehet, hiszen a törvény szerint az Ab "új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg", ami ugyan még nem telt le, de a parlament már csak egy-két plenáris ülést tart Stumpf mandátumának lejártáig.
Nem hivatalos jelöltként több név is forog: a HVG által feldobott Handó Tünde esélyeit nem csak az gyengíti, hogy ő maga nem szeretne alkotmánybíró lenni, amihez ráadásul meg kellene szakítani kilencéves OBH-elnöki mandátumát, hanem az is, hogy a törvény szerint nem lehet alkotmánybíró, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül a kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be. Márpedig az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztsége állami vezetői tisztségnek számít.
Jelenleg egyébként nincs egyetlen olyan alkotmánybíró sem a 15 tag között, aki ne a Fidesz-KDNP támogatásával került volna be a testületbe.

Elmarad a bíró fizetésemelés

Az Országos Bírói Tanács (OBT) keddi közleménye szerint a korábbi ígéretek ellenére nem került az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslat, amely rendezné a bírói illetményeket, noha erre több tervezet is született. Márpedig a bíróságok költségvetését az OBH elnöke dolgozza ki, s az ő javaslata kerül a költségvetési törvénybe, de ehhez az OBT véleményét ki kell kérnie - ez utóbbi idén elmaradt. Mát 2004 óta nem volt átfogó bérrendezés a bírói karban, miközben - felrúgva a több évtizedes gyakorlatot - 2018 szeptemberében az ügyészek pótlékemelésben részesültek, így átlag 10-20 százalékkal többet keresnek, mint az azonos szinten, azonos szolgálati idővel rendelkező bírák. Az OBT hétfői ülésén azt is megállapította, hogy Handó Tünde a legfőbb ügyésztől, Polt Pétertől a közelmúltban kapott Pro Cooperatione Emlékérmét a sarkalatos törvény szerint szükséges OBT hozzájárulás hiányában fogadta el.

Szerző
Frissítve: 2019.06.27. 06:08

Keresztény menekülttábort segít ki több százmillióval a kormány Etiópiában

Publikálás dátuma
2019.06.26. 21:13
Menekült nők és gyerekek pihennek egy etiópiai menekülttáborban, Burayuban. A kép illusztráció
Fotó: Minasse Wondimu Hailu / 2018 Anadolu Agency
Táborfejlesztésre és szegénykórházra küld 1,1 milliárdot a magyar kormány a kelet-afrikai államba. Ennél jóval nagyobb tőkeinjekciót kaptak a hazai egyházi beruházások.
Nem volt eredmény nélküli, hogy júniusban etióp egyházi méltóságok találkoztak Orbán Viktorral, és hogy azelőtt Azbej Tristan üldözött keresztényügyi államtitkár is elutazott Kelet-Afrikába. A a szerdai Magyar Közlönyből derül ki, hogy a kormány a Hungary Helps-program keretében összesen 1,1 milliárd forintot küld a „a szülőföldjük térségében maradt etiópiai, eritreai, szomáliai, szudáni és dél-szudáni keresztény és más üldözött vallási és nemzetiségi kisebbségekhez tartozó családok” megsegítésére - nyilván azért, hogy a továbbiakban is „szülőföldjük térségében” maradjanak.
A keretből 483 millió forintot szánnak a Mai Aini (Könny és Szomorúság) menekülttábor támogatására – a 2008-ban alapított táborban az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint tavaly októberben közel 18 ezren laktak; a forrás megítélésekor sejthetően az sem volt utolsó szempont, hogy az itt élők Azbej Tristan szerint zömében keresztény vallásúak. Az Orbán-kormány azonban ennél is többet, 644 millió forintot adományoz az addisz-abebai Migbare-Senay szegénykórház támogatására. A forrásokat azon három etióp egyház – az az Etióp Ortodox Tewahido Egyház, az Etióp Katolikus Egyház és a Jézus Helye Etióp Evangéliumi Egyház – kapja és kezeli, melyek vezetői Budapesten egyeztettek a miniszterelnökkel.

A menekültekre kevesebb jutott, mint a templomfelújításra

Szintén a közlönyből tudhatjuk meg, hogy a kormány idén és jövőre is csinos kerettel támogatja a hazai egyházi intézményeket: az Országvédelmi Alapból a két év alatt összesen 5,6 milliárd forintot csatornáznak át, összesen 13 egyházi projektbe. A támogatott beruházások között a legnagyobb tételt, egymilliárd forintot a Kaposvári Székesegyház felújítása jelenti, de azért kapnak 400 milliót a Sarutlan Kármelita Nővérek is, hogy megvásárolhassák és lelkigyakorlatos központtá alakítsák a Baranya megyei Bánusz-tanyát. 
Ha már a közlönyben többször is felmerült hitéletről és kereszténységről van szó, jó szem előtt tartani, hogy 
az Orbán-kabinet kevesebb mint félmilliárdot küldött mint 15 ezer rászoruló menekültnek, és egymilliárdot egy székesegyház – vagyis, egy élettelen épület – renoválására.

Igaz, legalább a rászoruló etiópoknak és menekülteknek legalább jut valami: saját röszkei tranzitzónánkban megesik, hogy enni sem kapnak a menedékjogra váró, legálisan Magyarországra érkező családok. Persze, utóbbiak általában nem is keresztények.
Szerző

Varga Judit lesz az új igazságügyi miniszter

Publikálás dátuma
2019.06.26. 19:41
Varga Judit. A korábbi uniós kapcsolatokért felelős államtitkár igazságügyi miniszter lesz
Fotó: kormany.hu
Az EU-t uszító közösségnek nevező politikus váltja Trócsányi Lászlót, aki viszont épp az „uszítók” parlamentjébe tart.
Varga Juditot, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárát jelöli igazságügyi miniszternek Orbán Viktor miniszterelnök, azután, hogy a jelenlegi tárcavezető, Trócsányi László elfoglalja képviselői helyét az Európai Parlamentben - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szerda délután. Trócsányit jelölik egyébként a megújuló Európai Bizottság Magyarországot megillető biztosi tisztségére is.
A miniszterelnök szerda délután egyeztetett a jelölttel, és ez alapján Varga Judit igazságügyi miniszteri kinevezésére tesz javaslatot Áder János köztársasági elnöknek. Orbán Viktor kezdeményezi a miniszterjelölt bizottsági meghallgatását is Kövér Lászlónál, az Országgyűlés elnökénél . A kinevezés nem volt váratlan fordulat, a kormányközeli forrásokra hivatkozó ATV már korábban jelezte, hogy Varga lehet Trócsányi utódja. A politikusnő arról is ismert, hogy bár államtitkárként éppen az uniós kapcsolatokért felelt, uszító közösségnek nevezte az EU-t – és hogy 37-et biztosan tud dekázni egy focilabdával.
Szerző