Balczó Zoltán és Nunkovics Tibor lesz a Jobbik két új országgyűlési képviselője

Publikálás dátuma
2019.06.21. 19:43
Illusztráció
Fotó: Népszava
Megvan, kik ülnek az EP-képviselővé választott Gyöngyösi és a mandátumáról lemondó Kepli után megüresedő helyekre.
Az európai parlamenti képviselővé választott Gyöngyösi Márton és a képviselői mandátumáról lemondó Kepli Lajos helyett Balczó Zoltán és Nunkovics Tibor lesznek a Jobbik országgyűlési képviselői - döntött ma a Jobbik Országos Elnöksége.
Balczó Zoltán az Országgyűlés korábbi alelnöke és a Jobbik korábbi EP-képviselője energetikai és uniós ügyekkel foglalkozik majd, írja közleményében a párt. A dorogi, közgazdász végzettségű Nunkovics Tibor fő területe a környezetvédelem és a magyar munkavállalók érdekképviselete lesz.
Szerző
Témák
Jobbik

Pölöskeiné: Nem lényeg a tankötelezettség

Publikálás dátuma
2019.06.21. 19:04

Fotó: Molnar Adam / Népszava
A szakképzési helyettes államtitkár szerint 16 éves kor fölött a szülőknek kellene gondoskodniuk gyermekeik taníttatásáról.
– A tankötelezettség korhatára nem lényeges – jelentette ki Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésére felelős helyettes államtitkár egy péntek délutáni kerekasztal beszélgetésen, melynek témája a hazai szakképzés jövője volt. Pölöskeiné arra a kérdésre válaszolt így: annak, hogy a kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettséget, milyen hatása van a szakképzésre? Hogyan lehet 16 éves koruk után is bent tartani a gyerekeket a rendszerben, miközben a lemorzsolódás épp a szakmai képzésben a legmagasabb, 12 százalék? A helyettes államtitkár szerint az újságírók, különösen az ellenzékiek „nagyon szeretik” ezt a témát, de szerinte a kérdésben nincs „arany igazság”, vannak országok, ahol magasabb, s vannak, ahol alacsonyabb a tankötelezettség; Ausztriában például 15 év. Azt ugyanakkor elismerte: a szakközépiskolák nálunk különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. Szerinte inkább olyan szabályozásra lenne szükség, ami nem engedi meg, hogy a diák végzettség nélkül hagyja el az oktatási rendszert. – Ausztriában nemrég született egy rendelet, hogy noha a tankötelezettség korhatára 15 év, de a szülőknek gondoskodniuk kell arról, hogy gyermekük 18 éves koráig szerezzen valamilyen végzettséget. A magyar kormánynak is javasolnánk, hogy ezt a szabályozást vegye át – fogalmazott Pölöskeiné. Beszélt arról is, szerinte jó döntés volt, hogy a szakképzést a gazdasághoz kapcsolták, bár szerinte jobb volt, amikor még a Nemzetgazdasági Minisztérium felelt a területért, igaz, most az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál sincs olyan rossz helyen. Szerinte az innováció kiemelkedően fontos a szakképzés jövőjében, „hiába szeretné mindenki a változatlanságot”. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakértője arra hívta fel a helyettes államtitkár figyelmét: nem a változással van a gond, hanem azzal, hogy elmúlt 8-9 évben lezajlott változtatások egyértelműen rossz irányúak voltak, a szakképzés színvonala nem felel meg a mai társadalmi kihívásoknak. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke hozzátette: a Szakképzés 4.0-ra keresztelt kormányzati stratégia – ami 2020 szeptemberétől ismét átalakítaná a szakképzést – ugyan mutat jó irányokat, de eddig sem a bevezetéshez szükséges cselekvési tervet, sem a szükséges jogszabály változtatásokat nem látni, és a 2020-as költségvetésből sem olvasható ki az átalakítások fedezete. 

Közös kiállás a köznevelési törvény módosítása ellen

Több mint 30 civil szervezet – mint a Szülői Hang, az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, az Akadémiai Dolgozók Fóruma – állt ki péntek délután a Kossuth téren, hogy a köznevelési törvény bejelentett módosításai ellen tiltakozzanak. Közös nyilatkozatukban arra hívták fel a figyelmet: a törvénytervezet tovább csorbítja az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját és a szülők önrendelkezési jogát. A nyilatkozathoz ellenzéki pártok és parlamenti képviselők is csatlakoztak. 

Szerző

A reptér hibájából történhetett a szerdai baleset Ferihegyen - belső vizsgálatot indít a Budapest Airport

Publikálás dátuma
2019.06.21. 17:55

Fotó: Molnár Ádám
A vizsgálat eredményeit a társaság azonnal nyilvánosságra fogja hozni. Közben a Közlekedésbiztonsági Szervezet is nyomoz.
Belső vizsgálatot indított a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője a szerdai reptérzárat okozó futópálya-sérülés miatt - közölte a Budapest Airport pénteken. A repülőteret szerda este kellett lezárni azért, mert
a Wizz Air Stockholmból érkező Airbus A321-esének futóműve megsérült a futópálya hibája miatt.

A betonfelület sérülése miatt sem az utasok, sem a repülőgép nem volt közvetlen vagy közvetett veszélyben. A sérülést a földi kiszolgáló személyzet vette észre, miután a légi jármű a forgalmi előtéren állóhelyére gurult - írták.
A Budapest Airport információi szerint a cég az incidens kezelése során minden vonatkozó szabályozási eljárásnak megfelelt, értesítették az illetékes hatóságokat, szervezeteket és szolgálatokat, illetve az utasokat is tájékoztatták.
A Budapest Airport vezetősége belső vizsgálatot indított az ügyben, és a hatóságokkal is mindenben együttműködik. A belső vizsgálat eredményeit a társaság nyilvánosságra hozza, amint az rendelkezésre áll. A Közlekedésbiztonsági Szervezet is vizsgálja a szerdai balesetet.