Nem csak a felnőtteké a világ a VOLT-on

Publikálás dátuma
2019.06.22. 11:30

Fotó: Bodorkós Máté / VOLT Fesztivál
Egy rockfesztiválról elsősorban nem a gyerekprogramok jutnak eszünkbe, az idei VOLT azonban őket is várja.
A 12 év alattiak egy a fesztiválról szóló saját rajzzal juthatnak be a Lővérek fesztiválhelyszínére. Lufi- és vattacukorrajongók előnyben. A fesztiváltúrán megmutatják a szervezők, mi van a sztárok uralta nagyszínpadon és mögötte, milyen járgányokkal építik fel ezt a színpadokat, hogyan kommunikálnak egymással a szervezők. A túrára regisztrálni kell.  Lesz Pompom party, ahol szülők és gyerekek közös diszkójában táncolhatnak, a Kezes-lábas játszóházban eszement eszközökkel készülnek a legkülönfélébb művek, a Kockavadászoknál Lego-kiállítás, rajz- és építőverseny várja a gyereket, a HangolÓránál pedig mindenféle hangszert ki lehet próbálni.

Az Aranyszamár Bábszínház látványos, a humort egyáltalán nem nélkülöző előadásai, a Világjáró marionettek című sokszorosan díjnyertes, világjáró, egyszemélyes produkció és a Trillmanók is közös játékra és zenélésre invitálnak. A Játszóház Projektnél társasjátékok sokaságával próbálhatják ki, milyen mamutra vadászni, lehetnek seriffek a vadnyugaton, megmenthetik a világot a pusztulástól vagy óriás szörnyek bőrébe bújhatnak. A KACS Műhelyben elkészíthetik saját akváriumukat csodálatos vízi lényekkel, és a textil bábokat életre is kelthetik saját meséjükben. Nincs már fesztivál tehetségkutató nélkül, a Liget színpadon énekelhetnek, zenélhetnek, szavalhatnak és táncolhatnak is az elég bátrak.  Telekom VOLT Fesztivál
június 26.-29. Sopron

Valóságok között

A felnőttek sem csak koncertekkel találkozhatnak a VOLT-on. Lesz slam és színház, jóga, önismereti és párkapcsolati beszélgetés, filmekről is szó esik, és irodalmi délutánt is tartanak. Különös utazásra visz a TÁP színház Virtuális valóság darabja, bemutatkozik a Szépírók Társaságának irodalmi műsorsávja., amelyben minden nap egy hívószó mentén kötnek össze egy írót és egy slammert.

Témák
VOLT fesztivál

Szuperhősi küzdelem a tisztességes szinkronos bérért

Publikálás dátuma
2019.06.22. 10:25

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Felemelték a szavukat a Bosszúállók című film magyar hangjai. Állítják, a bérezésük nevetségesen alacsony, miközben évek óta téma, hogy szükség van-e egyáltalán szinkronizált filmekre.
Nem szűnnek meg a szinkronizált filmek, ám a lakosság nyelvtudásának fejlesztése miatt törekednek arra, hogy minél több alkotás legyen elérhető és nézhető eredeti nyelven, akár felirattal – adta hírül múlt év őszén az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A több mint nyolcvanéves múltra visszatekintő magyar szinkron visszaszorításáról több éve lehet hallani. Mindenesetre lapunkat múlt évben az egyik legnagyobb magyarországi mozihálózat, a Cinema City arról tájékoztatta: a nézők 78 százaléka a szinkronizált filmeket részesíti előnyben.
A képzett (szinkron)színészek állítják: az őket foglalkoztató stúdiók a gyorsaság és az olcsóság bűvöletében élnek. „Diktátum van. Szakszervezeti szinten nem tudjuk érvényesíteni az érdekeinket, mert a stúdiókban kényszervállalkozások működnek, amelyek teljesen tehetetlenek a gazdasági erőfölényben lévő stúdiókkal és globális megrendelőkkel szemben. Vagy megcsinálod a munkát annyi pénzért, amennyit mondanak, vagy többet nem hívnak” – nyilatkozta a Népszavának múlt év őszén a Színházi Dolgozók Szakszervezete (Szídosz) Szinkron Alapszervezetének elnöke. Rajkai Zoltán arról is beszélt: a szinkroniparban dolgozók bére az elmúlt húsz évben a tizedére csökkent, miközben a médiaipar egyéb szereplői évente 20-40 százalékos növekedést értek el. Fél évvel később Rajkai a maga bőrén tapasztalhatta meg a diktátumot: tizennyolc év után elvették tőle Mickey egér szinkronszerepét, miután magasabb bért kért.
Most csütörtökön a Bosszúállók című film magyar hangjai – a Szídosz Szinkron Alapszervezete – a Katona József Színházban tartott sajtótájékoztatót arról, hogy komoly veszélynek látják a magyar szinkron ellehetetlenülését. „Határozottan tiltakozunk a szinkroniparban kialakult kizsákmányoló, a gazdasági erőviszonyokkal visszaélő, a partnerséget és sok esetben a törvényes jogi kereteket nélkülöző üzleti magatartás ellen. A szinkroniparban dolgozó munkavállalók – többnyire kényszervállalkozások: színészek, szinkronrendezők, szinkrondramaturg-fordítók, hangmérnökök, vágók, szinkron gyártásvezetők – mind harminc évvel ezelőtti árakon dolgoznak. Reál értékben tizedére csökkentek a jövedelmek és szakterülettől függetlenül senki nem kapja meg a munkájáért járó anyagi és szakmai megbecsülést” – írták többek között pénteken közzétett 15 pontos kiáltványukban.
A Katona József Színház tagja, Nagy Ervin színművész a magyarszinkron.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott: „Az elmúlt 30 évben a szinkron berkein belül kialakult egy modern rabszolgaság, én pedig az ez ellen való tiltakozásnak egyértelműen élharcosa szeretnék lenni. Bátran üzenem a rabszolgatartóknak, hogy készüljenek, mert itt háború készül, nem harc.”
Témák
szinkron film tévé

Erős áthallásokkal lengetik a zászlót

Publikálás dátuma
2019.06.21. 11:20

Fotó: Kecskeméti Katona József Színház
Nagy érdeklődés kísérte az Állami áruház című kecskeméti előadás városmajori vendégjátékát.
Az előzmény, mely szerint állítólag a nézők nem voltak kíváncsiak Pécsen a produkcióra, a színházi találkozó szervezői szerint legalábbis nem fogyott elég jegy, ezért le is mondták az előadás, valószínűleg csak fokozta a kíváncsiságot. A vállalkozás egyébként is több szempontból izgalmas, hiszen az ötvenes évek elején született szocialista propaganda operettről van szó, melynek a filmváltozatában legendás színészek játszottak. Ráadásul Ascher Tamás, akit a mostani előadásban meg is idéznek, a hetvenes években Kaposváron színre vitte a darabot és azt előadást az egyik első újító operett rendezésként tartják számon. Ezután hozzányúlni az Állami áruházhoz nem kis bátorságra vall, de a független K2 két fiatal rendezője Benkó Bence és Fábián Péter ezúttal egy vidéki kőszínházban nekileselkedett a feladatnak. Nem is eredménytelenül. A szándék nyilván az volt, hogy megmutassák, mitől aktuális ma is az ötvenes évek felülről vezérelt, diktatórikus, személyi kultuszos világa. Nos a több mint három órás előadás látványosan és kreatívan bizonyítja, hogy bár munkaversenyek nincsenek, de ezt leszámítva nem sok minden változott. A nevekkel folyamatosan játszanak az alkotók a már említett Ascher Tamás mellett, Tordai Terit, vagy a Tanú című film alakjait is megidézik, Pelikán Józsitól, Virág elvtársig, illetve a minisztérium felső hangja pedig nem más, mint Viktor bácsi… Gondoljon mindenki arra, akire akar. Azt hiszem, minden nézőnek ugyanaz jut eszébe. Nagyon sok a verbális és a színházi lelemény az előadásban, sokszor olyan az egész, mint egy tűzijáték. Még az sem zavarta a városmajori összképet, hogy az első rész közepe táján leszakadt az ég, vagy a fedett nézőtérre rázúdult az eső, amely komoly zajjal járt.
A színészek közül a Dániel kartársat játszó Szemenyei János emelkedik ki egyértelműen. Mindet tud, remekül énekel, táncol, mozog és ráadásul a paródia műfaját, mintha neki találták volna ki. A többi főszereplő, az Ilonkát játszó Dobó Enikő, a Kocsis Ferencet alakító Koltai-Nagy Balázs is markáns. A jelenet pedig, amelyben a könyvelőt játszó Pál Attila arról énekel, hogy neki mindig meg kellett hajolni, közben állami vezetők fényképe jelenik meg Rákositól Orbánig, messze túlmutat önmagán. A diktatúra, az elnyomás legmélyebb, legemberibb rétegeibe jutunk el, hogy aztán nem sok idő múlva elandalodjunk az Egy Duna-parti csónakházban című örökzöldön. A végén megjelenik az előadást végig csendesen figyelő cenzor is és átrendezi az utolsó jelenetet. A nem vörös színű zászlót kicserélteti vörösre. Sajnos bár azt hittük, hogy a rendszerváltás után már nem ismétlődhet meg nap mint nap átéljük azt, hogy valakik erőszakkal belenyúlnak az életünkbe. Mi pedig vagy lengetjük azt a zászlót, vagy jó messzire elhajítjuk. Kitalálhatják, hogy az Állami áruház szereplői melyik megoldást választották.

Info

Állami áruház A kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka a Városmajorban Rendező: Benkó Bence és Fábián Péter  

Szerző