Előfizetés

Nyitott a verseny Juncker székéért

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.06.21. 17:25

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Nem csak Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és a többi vezető uniós tisztségviselő utódjáról nem tudtak megállapodni a tagállamok állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon, hanem arról sem, hogy egyáltalán kik vannak versenyben a fontos pozíciókért.
Emmanuel Macron francia elnök szerint a vezető jelöltek – az úgynevezett Spitzenkandidatok – rendszere leszerepelt, ezért minden pártcsalád lemondhat arról, hogy jelöltje novemberben elfoglalja az Európai Bizottság elnöki székét. Brigitte Bierlein ügyvezető osztrák kancellár másként értelmezte a péntek hajnalig tartott vitát, számára a döntés elnapolása egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Spitzenkandidatok bedobhatják a törülközőt. Angela Merkel német kancellár se igent, se nemet nem mondott, amikor megkérdezték, hogy vége van-e a pártkatonákat felvonultató jelölési folyamatnak. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy brüsszeli állásra ácsingózna. Orbán Viktor kormányfő a köztévének és a Hírtévének nyilatkozva egyenesen fogalmazott: „a Spitzenkandidatok elestek”. Az biztos, hogy egyelőre egyik vezető jelölt sem élvezi a huszonnyolc ország szükséges többségének a támogatását. Mint Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület, az Európai Tanács elnöke értésre adta, sem az Európai Néppárthoz tartozó Manfred Weber, sem a szocialista Frans Timmermans, sem a liberális Margrethe Vestager nem tudta maga mögé állítani a kormányok nagy részét. A huszonnyolcak ezért folytatják az egyeztetéseket, és legközelebb június 30-ikán, vasárnap ülnek össze Brüsszelben a döntés reményével. Céljuk, hogy a bizottsági elnököt majdan megválasztó Európai Parlament alakuló ülésére, július 2-ikára előálljanak egy lehetőleg konszenzusos jelölt nevével. Juncker utódját a tagállamok jelölik, és az EP választja meg tagjai több mint a felének szavazatával. A kormányközi eszmecserékkel párhuzamosan az uniós képviselőtestületben is folynak a tárgyalások a mérsékelt EU-párti erők között. Ska Keller zöldpárti frakcióvezető újságíróknak azt mondta, hogy először az öt évre szóló közös programjukat akarják tető alá hozni, és csak utána vitatkoznának a nevekről. A közös platform leghamarabb a jövő hét elejére készülhet el. A szocialisták és a liberálisok mindenesetre már bejelentették, hogy nem szavaznák meg Manfred Webert az Európai Bizottság elnöki tisztségébe. A néppárt nem tett hasonló nyilatkozatot, de ezek után aligha sorakozna fel a baloldali vagy a liberális jelölt mögé. Ami azt jelenti, hogy a Spitzenkandidat folyamatra valóban keresztet lehet vetni. Az Európai Bizottság elnöki posztja csak egy a sok betöltendő állás közül, amelyekről a tagállamoknak meg kell egyezniük. A csomagban szerepel az Európai Tanács (az állam- és kormányfői testület), az Európai Központi Bank elnöki tisztsége, és az EU kül- é biztonságpolitikai főképviselőjének pozíciója. Rengeteg a találgatás és a spekuláció, ám egyetlen komolyan vehető jelölt neve sem hangzott el a brüsszeli csúcs margóján. A Visegrádi Négyek vezetői közvetlenül a találkozó előtt tárgyalóasztalhoz ültek, és – mint Orbán Viktor bejelentette – a jövő héten is egyeztetni fognak. Neveket ő sem említett, csak annyit jegyzett meg, hogy az országcsoportnak minden pozícióra van két-három jelöltje. A találkozó második napján a Theresa May brit kormányfő nélkül tárgyaló huszonhetek üzentek a szigetország leendő miniszterelnökének, és megerősítették, hogy továbbra sem hajlandók újratárgyalni a brit kilépésről szóló kétoldalú egyezményt. Donald Tusk közölte azt is, hogy szeretnék elkerülni az Egyesült Királyság rendezetlen, megállapodás nélküli kilépését az EU-ból, és a lehető legszorosabb kapcsolatok kiépítésére törekednek a Csatorna túlpartjával.

Lemondott a grúz parlament házelnöke

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.21. 16:01

Fotó: VANO SHLAMOV / AFP
„A döntés a nép előtti felelősségvállalásnak minősül” – mondta Irakli Kobahidze.
Lemondott pénteken Irakli Kobahidze, a grúz parlament házelnöke a tbiliszi parlament előtt előző éjszaka lezajlott erőszakos tüntetés nyomán – jelentette be Kaha Kaladze, a kormányzó Grúz Álom – Demokratikus Grúzia párt főtitkára sajtótájékoztatóján.
„A döntés a nép előtti felelősségvállalásnak minősül”

– húzta alá Kaladze.

Hozzátette, hogy
„a Grúz Álom hatalomra jutása óta nagyfokú számonkérhetőségéről tesz bizonyságot a társadalom előtt. És nem egyszer bizonyította ezt cselekedeteivel. Az elszámoltathatóság magas szintjének újabb megnyilvánulása Irakli Kobahidze parlamenti házelnök mai döntése, hogy lemond tisztségéről”.

Mamuka Mdinaradze, a kormánypárt frakcióvezetője szerint Arcsil Talakvadzét jelölik a házelnöki tisztségre. A grúz parlament előtt előző éjszaka erőszakos tüntetés zajlott le, amelyet az váltott ki, hogy az orosz parlament egyik képviselője elnökölt a törvényhozás épületében tartott, ortodox vallású képviselők részvételével rendezett nemzetközi gyűlésen. Csütörtökön tartották a grúz parlamentben az Ortodoxia Interparlamentáris Gyűlése nevű szervezet közgyűlését, amelyen 23 tagország ortodox vallású törvényhozói voltak jelen. A közgyűlésen Szergej Gavrilov, az orosz duma képviselője elnökölt, ő nyitotta meg a fórumot a parlamenti elnök székében ülve, ami hatalmas felháborodást váltott ki a kaukázusi országban. A közgyűlést szervező Zakarija Kucnasvili grúz kormánypárti képviselő időközben bejelentette: lemond parlamenti mandátumáról.
„Tudomásul veszem a grúz társadalom ingerültségét, bocsánatot is kértem ezért. Mindazonáltal emberként és férfiként úgy gondolom, nem helyénvaló, hogy a házelnök lemondott tisztségéről, a közgyűlés szervezője pedig a helyén maradjon. Önök tudják, hogy nem viselek parlamenti tisztséget, de van egy szabad képviselői mandátumom, ezért ma bejelentem, hogy kész vagyok lemondani róla”

– mondta Kucnasvili.

Előrehozott választásokat követel az ellenzék

Előrehozott választásokról szóló tárgyalásokat, a tbiliszi tüntetéseken őrizetbe vett aktivisták szabadon bocsátását és a belügyminiszter távozását követelte a grúz ellenzéki pártok nevében pénteken Tamar Kordzaia. Az ellenzéki Köztársasági Párt vezetője bejelentette, hogy folytatják a megmozdulásokat követeléseik teljesítése érdekében. Szalome Zurabisvili grúz elnök az éjszaka lezajlott erőszakos tüntetésekért Oroszországot tette felelőssé. „Oroszország ellenségünk és megszállónk. Ötödik hadoszlopa sokkal veszélyesebbé válik a nyílt agressziónál. Csak Oroszország húz hasznot az ország és a társadalom megosztásából, a belső konfrontációból, és ez manapság a leghatékonyabb fegyver” – írta a Facebook-oldalán. A Kreml azonban radikális grúziai politikusokat hibáztatott a szerinte „oroszellenes provokációért”.

A konzervatív párttagság kezében a brit miniszterelnökség sorsa

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2019.06.21. 15:06

Fotó: JEFF OVERS / AFP/BBC
Az utolérhetetlennek látszó Boris Johnson manipulációja lehet, hogy külügyminisztériumi utódja, Jeremy Hunt lett a kihívója.
Csütörtök estére eldőlt, hogy Jeremy Hunt külügyminiszter, korábban az egészségügyi tárca felelőse végzett elődje, Boris Johnson mögött a második helyen a Konzervatív Párt vezetőválasztási kampányának első felében. Így kettőjük neve kerül a mintegy 160 ezerre becsült tory párttaghoz postázandó szavazólapra. A közel egyhónapi gondolkodás után visszaküldött voks eredményét a július 22-vel kezdődő héten hirdetik ki. Ezt követően keresheti fel Theresa May ügyvezető kormányfő a Buckingham-palotában az addigra szabadságra készülő II. Erzsébetet és nyújthatja be lemondását. A szokásoknak megfelelően röviddel azután, hogy a hivatali Jaguar XJ Sentinel autójában érkezett korábbi miniszterelnök immár egy „alantasabb” autóval elhagyja a királyi rezidenciát, érkezik meg a Konzervatív Párt új vezetője és fogadja el az uralkodó felkérését a következő kormány megalakítására, majd használatba veszi a hivatalával járó, az udvaron várakozó úri járgányt. A brit történelem egyik legrövidebb ideig, 2016. július 13-a óta hatalmon lévő kormányfője, Theresa May legalább elmondhatja majd magáról, hogy több mint három éven át volt a Downing Street 10. lakója. Boris Johnson volt külügyminiszter már a konzervatív frakció 313 tagja között rendezett szavazások negyedik fordulójában megszerezte a képviselők több mint a felének, 157 honatyának a támogatását. A brit fair play-be vetett hitet viszont alaposan megingatta, hogy a sorból némileg kilógó két jelölt, előbb Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter, az egyetlen máig maradáspárti és a megegyezésen alapuló Brexithez ragaszkodó aspiráns, illetve a magát alacsony sorból, egy pakisztáni bevándorolt autóbuszvezető fiából felküzdött Sajid Javid belügyminiszter „visszafejlődtek” a rundók során, azaz ahelyett, hogy szavazatokat nyertek volna a kiesőktől, csökkent a rájuk leadott voksok száma. Mint kitudódott, nehezen leplezett taktikázás, „szavazat-kölcsönzés” végig zajlott, míg különösen a csütörtökön rendezett két utolsó menetben több tucat képviselő maradt távol Westminstertől és hatalmaztak meg kollégákat maguk helyett, akik azután nem feltétlenül tartották be az instrukciókat. Mindez különösen feltűnő volt az utolsó, ötödik fordulóban. Miközben Sajid Javid belügyminiszter kiesése, így 34 szavazat felszabadulása után öt képviselő jelezte nyilvánosan, hogy a továbbiakban Boris Johnsont támogatja, csak hárommal több szavazata lett. 160-on zárt, míg meglepetésre Jeremy Hunt, a diplomácia vezetője mindössze két vokssal megelőzte az addigi „ezüstérmes” Michael Gove-ot. A környezeti miniszter szövetségesei azt állítják, hogy Johnson emberei képviselők megvesztegetésével, későbbi pozíciók ígéretével érték el, hogy a könnyebb ellenfélnek tűnő Hunt jusson tovább a küzdelemben. A pénteki brit lapok nyíltan szólnak arról, hogy ez volt Boris bosszúja, amiért Gove, akivel a 2016-os Brexit-népszavazás előtti kampányban vállvetve harcolt, percekkel az ezt követő vezetőválasztás előtt látványosan, becsületsértéssel felérő módon kihátrált mögüle. A mostani szavazatvásárlással Johnson tábora egy szinte elkerülhetetlen nyári pszichodrámától fosztotta meg a közvéleményt és tovább rombolta a Konzervatív Párt tekintélyét. A döntőbe jutott duó a következő hetekben a szigetország valamennyi tartományát érintő korteshadjáratot bonyolít le. A szombaton Birmingham-ben kezdődő 16 lakossági fórumot ugyan élőben közvetítik a tévéállomások, de csak a Konzervatív Párt regisztrált tagsága kérdezhet. Így különösen fontos, hogy megvalósuljanak a BBC, az ITV és a Sky News által tervezett tévéviták. A BBC azonban magára haragította a vezetőválasztási kampány káoszba torkollott, a részvevők egymás szavába vágtak, a máskor oly magabiztos műsorvezető, Emily Maitlis nem tudott rendet teremteni. A közszolgálati óriás ráadásul elmulasztotta “átvilágítani” a különböző helyszínekről bekapcsolt kérdezőket. Így közéjük kerülhetett egy állásából felfüggesztett iskolaigazgató, muzulmán prédikátor, aki korábbi antiszemita Twitter-üzenetekkel és nők elleni erőszakos cselekedetekkel egyaránt botrányt okozott. Politikai kommentátorok, köztük Jenni Russell, a The Times publicistája attól tart, hogy fölénye birtokában Boris Johnson a rá jellemző elhamarkodott megjegyzések elkerülése érdekében lehetőség szerint tartózkodni fog a nyilvános, spontán megszólalásoktól és ragaszkodik előre megírt szövegeihez. A volt londoni főpolgármestert legyőzni nehezen lehet, csak maga veszítheti el a versenyt. A kampány második része előtt a konzervatív párttagság háromnegyede gondolja, hogy jó vezető lenne. A meglepetésre két főpolgármester-választást is nyert 55 éves politikusról azt tartják, hogy ő az egyetlen, aki mind Nigel Farage Brexit Párt elnököt, mind Jeremy Corbyn munkáspárti vezért maga mögé képes utasítani. Ha azonban az 53 éves Jeremy Hunt a vitafórumokon képes megszorongatni, felszínre kerülhet felületessége és ellentmondásossága is. A magát az „esélytelenebb félnek” nevező külügyminiszter mindenesetre megígérte, hogy “mindent belead a harcba”. Ellene szól, hogy a népszavazás során az EU-ban maradásra szavazott. Az első, a Sky News által elvégzett közvélemény-kutatás szerint az emberek 44 százaléka tartaná Boris Johnsont jobb kormányfőnek, míg Jeremy Huntba 25 százalék helyezi a bizalmát. Hasonlóan 43 százalék szeretné, ha Johnson és 29 százalék, ha Hunt foglalkozna a Brexittel.