Egereknek már segített a stressz elleni oltás

Publikálás dátuma
2019.06.22. 11:11

Fotó: Pixabay
Az, hogy egy talajlakó baktérium, a Mycobacterium vaccae csökkenti az egerek stressz-szintjét nem újdonság, de most azt is kiderítették, mi állhat a hátterében.
Christopher Lowry, a Coloradói Egyetem (Boulder) kutatóorvosa 18 éve foglalkozik a Mycobacterium vaccae baktérium egészségre gyakorolt hatásával. Legújabb, 2018-as tanulmányában a munkatársaival stressznek tették ki a beoltott egereket, és arra jutottak, hogy az állatok nem csupán gyengébben reagáltak a stresszre, de a poszttraumás stressz-szindrómát is sikerült megelőzni. A kutatók ezek után azonosították azt a lipidet, amely ezt a hatást váltotta ki az állatokból, amelyet sikerült szintetikusan is előállítaniuk – írta a Qubit.
A talajlakó baktériumot a hetvenes években fedezték fel Ugandában, John Stanford immunológus azt vette észre, hogy a környékbeliek a baktérium hatásának köszönhetően jobban reagáltak a lepraoltásra. A későbbi kutatások egyre több jó tulajdonságot derítették fel: egy 2004-es kísérletben rájöttek, hogy a baktérium pozitív hatással van a betegek érzelmi állapotára, gyulladáscsökkentő hatása mellett pedig a stressz tüneteinek enyhítésében is jelentős szerepet játszhat. A kísérleteket a Brain and Behavior Research Foundation, az Egyesült Államok egyik vezető mentális egészséggel foglalkozó alapítványa az év tíz legjelentősebb felfedezései között emlegette 2016-ban.
A legújabb felfedezés áttörést hozhat a gyógyszeriparban: elképzelhető, hogy a segítségével stressz elleni védőoltás hozható létre, de a gyulladáscsökkentők piacán is nagy reményeket fűznek hozzá. A kísérleteket még csak egereken hajtották végre, az eredmények azonban biztatóak, bár a stresszválasz lekapcsolása veszélyes is lehet, ezért további vizsgálatokra van szükség.
Szerző
Témák
stressz kutatás

Fontosabbnak tartják az amerikaiak az aszteroida-kutatást az űrutazásnál

Publikálás dátuma
2019.06.21. 11:45
Illusztráció
Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P / AFP
Az amerikaiak inkább az aszteroida-kutatást támogatják, mint a Hold-,vagy a Mars-utazást - állapította meg egy közvélemény-kutatás, amelyről az AP hírügynökség számolt be.
A hírügynökség és a NORC Közpolitikai Kutatóközpont közös felmérésében megkérdezettek kétharmada számára nagyon, vagy különlegesen fontos az aszteroidák és az üstökösök figyelemmel kísérése. Hatvan százalékuk a Földről és a Naprendszerről meglévő ismeretek bővítését szolgáló kutatásokat tartja fontosnak, a megkérdezetteknek mintegy fele pedig a világűrbe felbocsátandó robotok kutatását előbbre valónak ítéli, mint újabb asztronauták küldését a világűrbe. A megkérdezetteknek csupán negyven százaléka tartja hasonlóképpen fontosnak a nemzetközi űrállomás további finanszírozását. A felmérés résztvevőinek 34 százaléka tartja fontosnak a más planétákon lehetséges élet kutatását, 27 százalékuk támogatja űrhajósok Marsra küldését és csupán 23 százalékuk ért egyet egy újbóli Holdra szállással.
A felmérés szerint az amerikaiak olyan űrkutatási programot támogatnak, amely az aszteroidák tulajdonságait, becsapódásuk következményeit, az űrkutatáshoz szükséges robotok alkalmazását és általában a tudományos kutatást állítja a középpontba. 
 Megkérdezték a kutatásban résztvevőket arról is, hogy mit tartanának fontosabbnak: az utazást a Marsra, vagy az ismételt Holdra szállást. A vörös bolygóra küldendő expedíciót a válaszolók 37 százaléka részesítette előnyben, míg 18 százalékuk a Hold-utazást preferálná. A megkérdezettek 43 százaléka szerint azonban egyik expedíció sem fontos. Érdekesség, hogy a 45 éven aluliak számára volt fontos a Mars-expedíció, míg az ennél idősebbek sem a Mars-, sem a Hold-expedíciót nem tartják különösebben fontosnak. 
A közvéleménykutatást egy hónappal az Apollo-11 Holdra szállásának 50. évfordulója előtt hozták nyilvánosságra. Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-án lépett elsőként a Holdra. Azóta az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 12 asztronautája járta meg a Holdat. Donald Trump amerikai elnök pedig nemrégiben jelentette be: a kormányzat azt szorgalmazza, hogy öt éven belül újabb űrhajósok induljanak a Holdra, majd esetleg a Marsra is.
Szerző
Frissítve: 2019.06.21. 12:14

Mesterséges intelligenciával működő MR gépet vett a városmajori szívklinika

Publikálás dátuma
2019.06.20. 16:10

Fotó: Soós Lajos / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Csúcskategóriájú, mesterséges intelligenciával felszerelt MR készülékkel vizsgálják mostantól a betegeket a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. A berendezés ára 522 millió forint, amelyet az intézmény javarészt saját forrásból finanszírozott.
A legmodernebb technikával készült Siemens MAGNETOM Aera készülék felgyorsítja az adatgyűjtést, emiatt a mérések és az egész vizsgálati idő rövidül, továbbá olyan ritmuszavaros betegek vizsgálata is lehetővé válik, akiknél eddig erre nem volt lehetőség. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az átadás alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmondta, a klinikán évente kétezer szív MR vizsgálatot végeznek. A klinikán rendelkezésre álló speciális lélegeztetőgép- és monitorrendszernek köszönhetően az altatásban lévő vagy újraélesztésen átesett betegek, továbbá csecsemők, illetve fogyatékkal élők vizsgálatát is el lehet végezni az új, mesterséges intelligenciával ellátott készülékkel. Egy kiegészítő audiovizuális rendszernek köszönhetően a gyerekek rajzfilmet nézhetnek, vagy zenét hallgathatnak vizsgálat közben. Az új MR berendezésnek az oktatásban, az orvostanhallgatók és asszisztensek képzésében is fontos szerep jut, és kutatásokhoz is használni fogják.
A készülék fejlesztése során a Siemens szakemberei kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a beteg a lehető legkomfortosabban érezze magát vizsgálat közben. Éppen ezért a gép nagyobb, 70 cm átmérőjű, rövid vizsgálóalagúttal rendelkezik, amely csökkenti a vizsgált személy bezártságérzetét – ismertette Oroszné Vincze Rita, a Siemens Healthcare Kft. ügyvezető igazgatója. A szakorvosok munkájának elősegítése érdekében a mérnökök olyan innovatív funkciókkal bővítették a gépet, mint például a vizsgálóhelyiségből kitolható és állítható magasságú betegvizsgáló asztal, vagy a betegmonitorozó kamera.
A berendezés ára 522 millió forint, amelyet a Semmelweis Egyetem saját forrásból – a 2018-as központi Fejlesztési Alap, valamint a Nemzeti Szívprogram pénzügyi forrásai terhére – vásárolt - derült ki az egyetem közleményéből.