Nyugati a magyar munkás képzettsége, de már keleten sem versenyképes a bére

Publikálás dátuma
2019.06.19. 15:16

Fotó: Mint Images / AFP
A magyar reálbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak a 2009 és 2018 közötti időszakot nézve, a kormány pedig "adathamisítással" rontja a szakszervezetek tárgyalási pozícióját.
A magyarországi munkaadók kevesebb munkabért fizetnek, mint amennyit a termelékenység alapján adhatnának - mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerdán Budapesten, a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén. Kordás László hangsúlyozta, hogy
a szakszervezeteknek azért nincs és nem is lehet pontos képük a gazdaság helyzetéről, hiszen 2015 óta a kormány korlátozza az alapvető adatok hozzáférhetőségét.

Megszűnt a tárgyalások nyilvánossága és átláthatósága. Arról, hogy az Orbán-kormány hogyan tesz meg mindent, hogy homályban maradjon a magyarországi szegények helyzete, itt ír bővebben a Népszava. Kordás erről úgy nyilatkozott lapunknak: a kormány az adathamisítással a bértárgyalásokon akadályozza a szakszervezeteket, és lehetetlenné teszi, hogy érdemben véleményezzék a költségvetést vagy az adótörvényeket. Ez nem lehet véletlen, tekintve, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég egyenesen azt magyarázta külföldi nagyvállalatoknak: a kormány dolga alacsonyan tartani a béreket. A szakszervezetek azt tervezik, hogy határozottabban fognak küzdeni a közérdekű adatokért.
Magyarországon nincs munkaügyi kormányzás

- fejtette ki a rendezvényen Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Szintén megállapította, hiányoznak a munkaerőpiacra és állami foglalkoztatásra irányadó adatok. Az MKKSZ konszenzusos fórumot szeretne a kormány, az ellenzék, a munkaadók, önkormányzati és munkavállalói érdekszövetségek részvételével - tette hozzá. Véleménye szerint 30 évvel a rendszerváltás után a konszenzus fogalma szinte feledésbe merült, noha - mint mondta - épp az együttgondolkodás vihetné előre a munkavállalók helyzetét.
Közép- és Kelet-Európában a munkaerő képzettsége a nyugatinak felel meg, ám a térség a nemzetközi munkamegosztásban alacsony helyet foglal el, a bérek jelentősen elmaradnak a termelékenység szintjétől

- tette hozzá Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (European Trade Union Institute, ETUI) munkatársa. A cégek termelékenysége között hatalmas különbség van az országon belül is, a munkakörülmények sok helyen rosszak, folytatta. A magyar mutatók a térségen belül is kedvezőtlenek, a 2009 és 2018 közötti időszak egészét tekintve a magyar reálbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak - tette hozzá. Véleménye szerint Magyarország lassan már Romániával, és hamarosan Bulgáriával sem tud versenyezni, az elvándorlásban is csak papíron nem áll rosszul.
A Bérfelzárkózás Magyarországon című rendezvényt meghirdető német Friedrich Ebert Alapítvány a Weimari köztársaság szociáldemokrata elnökének nevét viseli. Magyarországon 1990-ben jelent meg.

Jó hír az autósoknak: péntektől olcsóbb lesz a benzin

Publikálás dátuma
2019.06.19. 13:24

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomásoknál.
A Mol 2 forinttal csökkenti a 95-ös benzin nagykereskedelmi árát pénteken, a gázolajé nem változik – értesült az MTI szerdán piaci forrásból. A változást követően a benzin literenkénti átlagára 375 forintra csökken, a gázolajé 386 forint marad. Az üzemanyagok ára legutóbb épp szerdán változott, a 95-ös benziné 5 forinttal, a gázolajé 2 forinttal lett kevesebb. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző
Témák
üzemanyag benzin
Frissítve: 2019.06.19. 14:32

Csökken a Diákhitel1 kamata

Publikálás dátuma
2019.06.19. 13:18

Fotó: Népszava
A kizárólag képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díj.
A szabad felhasználású Diákhitel1 kamatát 1,99 százalékra csökkentette az előző félévi 2,2 százalékról a július 1-jétől december 31-ig tartó időszakra a Diákhitel Központ Zrt. – jelentette be Magyar Péter, a társaság új vezérigazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A képzési költségre használható Diákhitel2 az állami kamattámogatásnak köszönhetően változatlanul 0 százalékos kamattal vehető fel – mondta. A Diákhitel1 konstrukció esetében havi 15 és 70 ezer forint közötti összeg igényelhető, a kizárólag képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díj – tette hozzá. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az eddigi legkedvezőbb feltételekkel igényelhető a szabad felhasználású diákhitel, a kihirdetett kamatmérték rekord alacsony. Sipos-Tompa Levente, a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy a képzés támogatása mellett a diákhitel a pénzügyi tudatosság erősítésében is fontos szerepet játszik, a konstrukciót igénybe vevők első komoly pénzügyi döntésüket hozzák meg.
Szerző