Lengyel és magyar jogvédők szerint is ketyegő bomba a halasztott bírósági törvény

Publikálás dátuma
2019.06.18. 10:30
Pardavi Márta a Magyar Helsinki Bizottság vezetője
Fotó: Népszava
Négy civil szervezet szeretné eléréni, hogy az Ab törölje a közigazgatási bíróságokról szóló szabályozás alkotmányellenes pontjait. A törvény jegelték, de bármikor elővehetik.
Az Alkotmánybíróság munkáját segítő beadványban kéri négy, magyar és lengyel jogvédő szervezet a közigazgatási bíróságokról szóló törvény alkotmányellenes rendelkezéseinek megsemmisítését – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság közleményéből. A négy szervezet – a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International Magyarország és a lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFPCA) – ezzel csatlakoztak az ellenzéki politikusok által indított korábbi eljárásokhoz, mert szerintük a kormánytöbbség által elfogadott szabályok sértik a bírói függetlenséget, és politikai befolyásnak rendelik alá az igazságszolgáltatás működését. 

Félretették, de nem örökre

Aggodalmuk nem alaptalan: bár a kormányzat bejelentette, hogy határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését, és az elhalasztásról szóló jogszabályt jelenleg tárgyalja az Országgyűlés, az egyelőre nem biztos, hogy a kormánytöbbség le is mond a Trócsányi László igazságügyi miniszter által kidolgozott modellről. „A közigazgatási bíróságokról szóló szabályok a jogrendszer és az Alaptörvény részei maradnak, és a nemzetközi egyezményeket, valamint a bírói függetlenséget is sértő szabályokat a jövőben bármikor életbe léptetheti a kormánytöbbség, ha elcsendesülnek a jogállamiság magyarországi sérelméről szóló nemzetközi viták" – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
„Azért fordultunk az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület egyszer és mindenkorra mondja ki: a közigazgatási bíróságok kormányzati gyámság alá helyezése alaptörvény-ellenes, és sérti a bíróságok függetlenségét" – ezt már Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója emelte ki.  

A hivatalnok bosszúja

Az Országgyűlés ellenzéki tagjai még télen fordultak az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvények vizsgálatát kérve. A kritikusok szerint a most jegelt törvények alapján miniszter szinte kontroll nélkül dönt arról, hogy milyen szakmai háttérrel lehet valaki bíró, továbbá a miniszter választja ki a bírói tisztségre jelentkezők közül a nyertes pályázót is, érdemi kontroll-mechanizmusok nélkül. 
Így előfordulhat olyan helyzet, hogy a közigazgatásból érkező hivatalnokból lett bírók a kinevezésük után rögtön dönthetnek a korábbi munkáltatójuk ellen indult közigazgatási perekben.

 A szakértők úgy vélik, hogy olyan, felülről irányított, hierarchikus rendszer jönne létre, amely teret enged a politikai befolyásnak a bíróságok döntésében.    Azok a nehézségek, amelyekkel az Országos Bírói Tanácsnak szembe kell néznie, jól mutatják, milyen fontos a bíróságok igazgatásának hatékony ellenőrzése. A beadvány készítői szerint a közigazgatási bíróságok irányításának ellenőrzése a jelenlegihez képest is gyengülne, az ellenőrzésre hivatott testület nem rendelkezne érdemi hatáskörökkel a hierarchikus igazgatási rendszer kontrollállására. A Felállításuk esetén a közigazgatási bíróságok politikailag érzékeny, gazdasági szempontból jelentős, valamint alapvető jogokat is érintő ügyekben döntenének. „Nem szabad esélyt hagyni annak, hogy egy ilyen veszélyes jogszabály maradjon a jogrendszerben, mert azt a jövőben a mindannyiunkat érintő választási, közbeszerzési vagy adóügyekben is bevetheti a kormánytöbbség" – mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.  
Szerző

Újabb Pride-rendezvényt zavartak meg Budaházyék

Publikálás dátuma
2019.06.18. 09:56

Fotó: Labrisz Egyesület
A szélsőségesek először molinóval nyomultak be egy érzékenyítő előadásra, az incidens közben valaki megrongálta és elárasztotta a mosdót is.
Budaházy Edda, Budaházy György és néhány társuk megzavart egy LMBTI témájú eseményt.  A szélsőségesek szidalmazták a filmvetítésre érkezőket és annak szervezőit, a gyanú szerint megrongálták a mosdót, egyikük pedig az Amnesty International Magyarország és a Melegség és Megismerés munkatársának kezét is megragadta -  írta Facebook-bejegyzésében az AI Magyarország. hozzátették, az ügy nem maradt jogi következmények nélkül, az Amnesty alkalmazottja ugyanis közösség tagja elleni erőszak miatt feljelentést tett.
Mérce beszámolója szerint az eset hétfő délután történt, amikor a Labrisz Leszbikus Egyesület a Szimpozion Egyesülettel közös szervezésben egy belvárosi kávézóban „Melegség és Megismerés” címmel tartott érzékenyítő előadást. Az előadás során oktató kisfilmeket mutattak be, amelyek  a „Még mindig tabu?– LMBT személyek az iskolában című” címet viselték. A program a Budapest Pride által, a Pride hónap alkalmából szervezett programsorozat egyik eseménye volt – ezt zavarták meg a Budaházyék és 6-8 segítőjük. Edda és György előbb egy „Tiltsák ki az LMBT-propagandát az iskolából!”-feliratú molinóval tiltakozott, aztán a szervezők kérése ellenére be is ültek a beszélgetésre. Budaházyék kamerával felvételeket készítettek az ott tartózkodóról, a foglalkozásukról kérdezve őket. A résztvevők értesítették a rendőrséget, ám a rendőrök csak 50 perc múlva jelentek meg, addig pedig az aktivisták és vendégeik hallgathatták, ahogy a szélsőjobboldaliak aberráltnak és fertőzőnek nevezik őket – írja a szemtanúk beszámolóit idéző hírportál.
Az incidens idején valaki megrongált egy vécét is a rendezvény helyszínén is, így víz árasztotta el a mosdót. Nem ez az első eset a hónapban hogy egy, a Pride keretében szervezett eseményt zavarnak megy: előző héten az Aurórában a Mi Hazánk Ifjai jelent meg egy programon. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.18. 16:47

Sólyom László: az egyházakat meg sem kérdik a róluk szóló törvényekről

Publikálás dátuma
2019.06.18. 09:19

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A kormány egyházi pénzt és feladatokat oszt, már ő mondják meg, mi a keresztényi érdek - mondta egy Ferenc pápáról szóló könyvbemutatón a volt államfő.
Ferenc pápát azért utálják sokan, mert "migránssimogató", és nem akarja őket tengerbe lőni, ahogy ez egy keresztényhez illik – mondta Sólyom László a Ferenc pápa és az ő ideje című kötet bemutatóján, az MTA-n. (A könyv  érdekessége, hogy azt a volt köztársasági elnök fordította olaszból, kiadója pedig a pannonhalmi  bencés főapátság.) A korábbi köztársasági elnök úgy folytatta: a katolikus egyházfő azt vallja, a menedékkérőket is emberszámba kell venni, s már azzal példát mutatott, hogy megválasztása után első útja Lampedusa szigetére, hozzájuk vezetett – írja a könyvbemutatóról és Sólyom nyilatkozatáról beszámoló hvg.hu.
Az egyházak magyarországi helyzetéről azt mondta Sólyom: "elértük a Szent István-i állapotot, de nem úgy, hogy tíz falu, egy templom, hanem egy papnak van tíz vagy húsz faluja, bezárt templomokkal". Hozzátette: "nincsen szükség állami egyházügyi hivatalra, elég a Pénzügyminisztérium". Azzal folytatta, hogy az egyházakra a kereszténydemokrata kormányzatok az Antall-kormány óta lőcsölik a feladatokat, pénzt is adnak ezekhez, így a kezükben tartják őket. "Köztudott, hogy senki nem akarta az iskolai hittant, merthogy ezzel szétzúzták azt a munkát, amely a plébániai hittant és a közösségeket éveken keresztül felépítette.”
„De jobban tudja a KDNP, hogy mi a kereszténység érdeke, mint az egyház. Ezt Erdő Péter bíboros is sokszor elpanaszolja, de őt soha nem kérdezték meg semmilyen egyházi törvénnyel kapcsolatban, éppúgy nem az evangélikusokat és a reformátusokat” – magyarázta.

Megjegyezte azt is, hogy Ferenc pápa "nagyon csúnyákat mond a kereszténydemokrata pártokról." És miközben "mi önelégülten őrizzük állítólagos védőbástyáinkat, a világ már elment mellettünk.” A bemutatón szó volt arról is, hogy Ferenc az első olyan pápa, akit már a párbeszédet hangsúlyozó II. vatikáni zsinat után szenteltek pappá, és aki már egy urbanizálódott világból, a Buenos Aires-i megapoliszból érkezett, ahol katolikusnak lenni, a kisebbségi létet jelentette. "Ez a dél-­amerikai hozzáállás teljesen más, mint az európai, Szent Ágoston óta tartó jogászias, szabályokat számon kérő és büntető katolikus gondolkodás" - hangoztatta Sólyom. Mivel Ferenc pápa a periféráról jött, a maga "nép egyháztanával" nem az egyetemi központok lelkipásztorkodását célozza, hanem a nép tapasztalatából és tanúságtételéből induló pasztorációt, a meghallgatást - tette hozzá
Szerző