Újabb oktatási területet einstandolna a kormány

Publikálás dátuma
2019.06.15. 09:15
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az OKJ-s képzések rendszerébe is belenyúlnának, kevesebb tárgyból lehetne választani, a vizsgáztatás viszont állami hatáskörbe kerülhet.
Újabb totális átalakítás előtt áll a szakképzés - írja a 24.hu. A hírportál értesülései szerint a kormány egy Szakképzés 4.0 nevet viselő stratégiával változtatna a '93-as kiadása óta már kilencedszerre módosított szakképzési törvényen, a lapnak nyilatkozó szakemberek szerint pedig rengeteg veszélyt rejt magában a koncepció.
A Szakképzés 4.0 stratégiában például több félrevezető statisztika is szerepel– állítja a portál. A felnőttkori tanulásban résztvevők számának bemutatáskor az iskolai és nem iskolai rendszerű képzések összehasonlításánál nem említették meg, hogy épp az ábrázolt időszakban zajlottak olyan állami megrendelésre futó projektek („Diplomamentő”, „IKER I-II.”), amelyeket központi kiírás alapján felnőttképző vállalkozásokon keresztül lehetett elvégezni.
A jelenlegi felnőttképzési rendszer elsősorban a képzők oktatási kínálatán alapul és nem kellő rugalmassággal reagál a gazdaság munkaerő-piaci igényeire – áll a Szakképzés 4.0-ban, ami a a lap képzésekre rálátó forrása szerint képtelenség, hiszen egy piaci alapon működő vállalkozás csak akkor lehet életképes, ha ki tudja szolgálni a fizetőképes keresletet. Azaz hiába kínál egy felnőttképző cég olyan tanfolyamot, amire láthatóan nincs igény. 
Arra nézve, hogy a felnőttképzés terén ez a gyakorlatban mit jelentene, egyelőre nincs információ, de sokatmondó adalék, hogy a felnőttképzőket a vonatkozó egyeztetésekre meg sem hívták.

Az újbóli átalakítást célzó intézkedések köszönhetően a szakképzés és felnőttképzés vizsgáztatási rendszere is teljesen átalakulna: noha 2017-ben az állami intézmények által szervezett OKJ-vizsgák az összes vizsgák számának 10 százalékát sem érték el, addig most itt is teljes államosítás készül. A jelenlegi rendszerben dolgozók egyelőre nem látják, ez az intézkedés miként szolgálná a képzésben részt vevők érdekeit. A lap egyik forrása úgy fogalmazott, hogy ez valószínűleg inkább a maradék 90 százalék vizsgadíjának begyűjtéséről szól, annak ellenére, hogy a vizsgaszervezési jogosultság állami „lenyúlása” az EU-s, szolgáltatások szabad áramoltatása elvet sértené. A stratégiában szerepel, hogy az OKJ-t racionalizálni kell, ami azt jelenti, hogy csökkenteni kell a jegyzékben szereplő képesítések számát. Ennek következtében az OKJ kevesebb mint kétszáz szakmát tartalmazna, illetve ezentúl lesznek úgynevezett betanító jellegű képzések. A 24.hu úgy tudja, hogy módosítják a szakképesítéshez kötött munkakörök jegyzékét is, ezek csökkentése várható. Az intézkedés várható másik fajsúlyos következménye, hogy a külföldi munkavállalás sokkal nehezebbé válhat, hiszen egy OKJ-s végzettség megszerzése ehhez elengedhetetlennek számít. Ezzel az intézkedéssel megnehezítették a különböző szakképesítéssel rendelkező magyar munkavállalók tömeges külföldre áramlását.
 A szakképzés általános problémája a tanulók lemorzsolódása is - a lap szerint vizsgák alkalmával már az is előfordul, hogy az intézmény igazgatója nem hagyja, hogy megbuktassák a rosszul teljesítő diákot, így kerülve el a lemorzsolódási arány esetleges növekedését. A kieső diákok mellett azonban a tanárhiány is rengeteg nehézséget okoz a szakképzés és a felnőttképzés mindennapjaiban. Van olyan szakképző iskola, ahol már több éve csak nyugdíjas korú tanár oktat, mivel fiatal oktatók hiányában kénytelenek „visszafoglalkozatni” az időseket. Van olyan intézmény is, amelybe nemrég egy mérnök jelentkezett, hogy érdekelné a szakoktatói pálya, azonban egy napot sem töltött el ott a látott körülmények és az ajánlott fizetés miatt. Ezek alapján kérdés, hogy miként szeretnék az állami intézmények szerepvállalását növelni, amikor a stratégia készítőinek leírásából kiderül, hogy nem megfelelő az átadott ismeret szintje, és folyamatos kapacitásproblémákkal küzdenek.
Szerző
Frissítve: 2019.06.15. 09:25

Nyár végéig buszok pótolják a 4-es és a 6-os villamost a Nagykörúton

Publikálás dátuma
2019.06.15. 08:00
Illusztráció
Fotó: Népszava
Az autósoknak is korlátozásokra és lassabb haladásra kell számítaniuk.
Villamosvágány-felújítási munkák miatt pótlóbusz jár a 4-es és a 6-os villamos vonalának több szakaszán is a nyári tanítási szünetben. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közleménye szerint június 15-én reggel 7 órától a Széll Kálmán tér és a Corvin-negyed között, 4-6 jelzéssel közlekednek a villamosok. A Corvin-negyedtől Újbuda-központ felé a 4-es, a Móricz Zsigmond körtér felé a 6-os jelzésű pótlóbusszal lehet továbbutazni.
  • A 4-es pótlóbusz a Pál utca (Corvin-negyed) és Újbuda-központ M között közlekedik, a 4-es villamos vonalát követve.
  • A 6-os pótlóbusz a Pál utca (Corvin-negyed) és a Móricz Zsigmond körtér M között közlekedik, a 6-os villamos vonalát követve.
  • Aki a pótlóbuszról a metróra kíván átszállni, annak a javasolt átszállási pont a Corvin-negyed megállóhely.
  • Aki a pótlóbuszról a 4-6 villamosra kíván átszállni, annak a Pál utca (Corvin-negyed M) végállomáson javasolt átszállni.
  • A belváros felé utazók számára alternatív eljutási lehetőségként áll rendelkezésre a Csepel, Soroksár, Pesterzsébet felől a Boráros térre érkezőknek az egész nyáron a megszokottnál sűrűbben induló 2-es villamos, a budai régióból Újbuda-központba, Móricz Zsigmond körtérre érkezőknek pedig a szintén egész nyáron a megszokottnál sűrűbben közlekedő M4-es metró.
A felújítás miatt korlátozásokra és lassabb haladásra kell számítania az autósoknak is a József körúton a Csepreghy utca és az Üllői út közötti szakaszon, a Ferenc körút teljes hosszán és a Petőfi híd pesti és budai hídfőjénél is. Már június 14-én hajnaltól megállási tilalmat vezetnek be a Ferenc körúton, valamint a József körút és a Fehérvári út érintett szakaszain. 
A Nagykörút déli szakaszán folyó felújítás mellett július 7-től, vasárnaptól újabb szakaszon, a Széll Kálmán tér és a Margit híd, budai hídfő között is villamospótlás kezdődik, ezzel kapcsolatban a BKK később ad részletes tájékoztatást. A munka várhatóan július első felétől a tanítási szünet végéig tart majd.  „A villamospótlás óhatatlanul okoz majd kényelmetlenségeket a térség közlekedésében, ugyanakkor a közlekedési szolgáltatócégek mindent elkövetnek és megtesznek a megszokottnál nehezebb körülmények enyhítésére: többek között – a belváros kényelmesebb elérése érdekében – egész nyáron a szokásosnál sűrűbben közlekedik a 2-es villamos és az M4-es metró” – olvasható a közleményben.
Szerző

„Mintha újra a nyolcvanas évek végén volnánk” - interjú Jeszenszky Gézával

Publikálás dátuma
2019.06.15. 07:30

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Mindenkit személyes felelősség terhel, aki asszisztált Orbán rossz irányváltásához – jelentette ki Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt nagykövet.
Láttuk, hogy ott volt a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatás szabadsága védelmében rendezett tüntetésen. Sűrűn jár kormányellenes demonstrációkra?
Sűrűbben jártam 2002 után. Úgy gondolom, ha valaki elégedetlen az adott viszonyokkal, kötelessége kinyilvánítani a véleményét. Ennek legegyszerűbb formája, ha elmegy tüntetni, de az én esetemben talán többet ér egy interjú.

Amikor 2014 őszén a kormány a Norvég Alapot és az általa támogatott civil szervezeteket támadta, lemondott oslói nagyköveti posztjáról. Ez a lépése a Fidesszel való szakítás végpontja volt, vagy a kezdete annak?
Nagykövetként védtem, amit védeni lehetett. Volt, amit nem lehetett, arról igyekeztem nem beszélni. A Norvég Alap elleni támadások elindítása előtt engem senki nem kérdezett meg. Próbáltam jobb belátásra bírni a kormányt. Először táviratokat, leveleket küldtem, aztán találkozót kértem Lázár János minisztertől. Csak egy helyettes államtitkárig jutottam. Felajánlottam, diplomataként mindent elkövetek, hogy elsimítsam az ügyet Norvégiával, ha van ilyen igény. Ha nincs, akkor lemondok. Államközi szerződést sértő ügyet nem akartam képviselni.

Kedvenc hobbija után lehetne a síszövetség elnöke, de akár a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatója is. Egyetlen pillanatig sem bánta meg? Külügyminiszterként már elnyertem a síszövetség tiszteletbeli elnöki címét. A rendszerváltást kutató intézet vezetése még nem jutott eszembe, de – most, hogy mondja – valóban szép történészi feladat lenne a korszakot elfogulatlan, tudományos módszerekkel vizsgálni. Persze, a lemondásomkor pontosan tisztában voltam azzal, hogy elkerülnek majd ezek a vonzó kormányzati megbízások. Erkölcsi indítékokból adódó döntést hoztam.

Személyes kapcsolatai mennyire sínylették meg a politikai térfélcserét? Szerzett új barátokat, vagy inkább csak elvesztett régieket?
Nincs szó politikai térfélcseréről, nem én változtam meg. Fontos régi barátokat nem vesztettem, újakat pedig 77 éves korában már nem nagyon keresgél az ember. Ugyanakkor vannak olyanok, akikkel egykor politikai ellenfelek voltunk, de ma már sokkal kedvezőbben ítélik meg az Antall-kormány működését, és baráti viszonyba kerültünk. Remélem, nem haragszik meg rám Szent-Iványi István, ha az SZDSZ-ből őt említem példaként.

Köztudott, hogy fia – DJ Jeszy, azaz Jeszenszky Zsolt – a kormánytábort erősíti.
Elfogadom, hogy a fiam másként gondolkodik a politikáról, mint én. Szerintem ennek elsősorban nem is politikai, inkább pszichológiai okai vannak. Egy volt külügyminiszter apával a háta mögött azt szeretné, ha saját jogon szerezne ismertséget és népszerűséget.

Harminc évvel ezelőtt, 1989. június 16-án tartották Nagy Imre és társai újratemetési szertartását a Hősök terén. Orbán Viktor ekkor vált a Fidesz országosan ismert politikusává. Vissza tud emlékezni rá, hogy mit gondolt róla?
Természetesen, hisz én is díszőrséget álltam a Hősök terén. Akkor találkoztam először Orbán Viktorral. A beszéde után bemutatkoztunk egymásnak, gratuláltam neki. Aztán hozzátettem, hogy veszélyesnek, korainak tartom, amit mondott.

Követelte, hogy az összes szovjet katonát vigyék ki az országból. Pedig a részleges csapatkivonások ekkor már elkezdődtek.
De még atomfegyverek is voltak hazánkban. A teljes kivonásról csak 1990. márciusban írta alá az egyezményt Németh Miklós kormánya. Attól tartottunk, hogy a Szovjetunióban bármikor negatív fordulat történhet, aminek nagyon súlyos következményei lehetnek, elmarad a remélt rendszerváltozás.

Az idő Orbánt igazolta.
Ennek őszintén örülök, jól néztünk volna ki, ha visszatér a pártállam. A félelmeink azonban egyáltalán nem voltak alaptalanok, ennek bizonyítéka az 1991-es – végül meghiúsított – moszkvai puccskísérlet. A visszarendeződés lehetősége egészen komoly fenyegetés volt. Felhívott Manfred Wörner, a NATO főtitkára, és együttérzését hangsúlyozta. Azt nem mondta, mert nem mondhatta, hogy ha visszajönnek a szovjet csapatok, számíthatunk a NATO fegyvereire.

A rendszerváltáskor alakult 1956-os Intézet nem érte meg a harmincéves évfordulót, a kormány beolvasztotta a Szakály Sándor-féle VERITAS-ba. Rainer M. János, az intézetet vezetője szerint ez egyet jelent a megszűnésükkel. Mit jelképez a döntés?
Az intézetet kiváló barátom, akit máig gyászolok, Litván György hozta létre. Fájdalmas. Az, amit a kormány emlékezetpolitikának nevez, eufemisztikus kifejezése a történelemhamisításnak. Most éppen Nagy Imrét akarják kiretusálni a forradalomból. Korábban historizálásnak hívták, amikor a történetírás a politika szolgálólányává válik. Az viszont nem történész, aki hajlandó a hatalmat így szolgálni.

Az első szabad választás után, 1990-ben a jobboldali MDF alakíthatott kormányt…
...bocsánat, az MDF nem volt jobboldali.

Hanem?
Centrista, nemzeti konzervatív párt volt. A jobb- vagy baloldali kategória túlságosan leegyszerűsítő kifejezés, ma már nem is lehet értelmezni.

Mindenesetre a Fidesz abban az időben liberális ellenzéki párt volt, a legendárium szerint Antall József miniszterelnök a halálos ágyán mégis Orbán Viktort nevezte meg politikai örökösének. Van valamilyen magyarázata erre?
Leginkább az, hogy cáfolom az állítást. Antall József nővérének lánya az én feleségem. Életének egy részét Antall ebben a lakásban töltötte, ahol most ülünk, elég jól ismertem a véleményét. Amikor válságosra fordult az állapota, határozott álláspontja volt, hogy nem akarja megkötni az MDF kezét, ezért nem nevez meg senkit utódjának. A tehetségesnek és felkészültnek tartott ellenfeleit viszont mindig is becsülte. Halála előtt nem csak Orbán Viktorral beszélt, hanem az SZDSZ-es Tölgyessy Péterrel is. A legendából csupán annyi igaz: számoltunk a lehetőséggel – mi több, kívánatosnak tartottuk volna –, hogy az 1994-es választás után az MDF koalíciót kössön a Fidesszel. Ebből semmi nem lett, vesztettünk.

Lehet, hogy Antall József az ellenfeleit becsülte, de az újságírókat már nem annyira. Kegyeleti okokból most ne merüljünk el az MDF által kirobbantott médiaháború részleteiben...
Antall József a szabad véleménynyilvánítás elkötelezett híve volt, de azt rendkívül rosszul viselte, hogy korábbi kommunisták kérték rajta számon a demokráciát, és hogy a sajtóban folyton azzal vádolták, a kormány restaurálni akarja a Horthy-korszakot.

Csodálkozik? Horthy Miklós kenderesi újratemetésére „magánemberként” több miniszter is elment.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a hamvai hazai földben nyugodjanak. Nem gondoltuk volna, hogy az újratemetésnek ekkora nemzetközi visszhangja lesz. Még nem beszéltem erről, de most elmesélem. A Horthy-temetés előtti kormányülésen Antall megkérdezte, hogy kik akarnak részt venni az eseményen. Néhányan felemelték a kezüket, mire csak annyit mondott: „Sok!” Antall József sosem volt horthysta.

Hajdani minisztertársai közül Boross Péter, Kádár Béla vagy Kónya Imre most is tisztséget vállal a fideszes kormány környékén. Mekkora az MDF felelőssége az Orbán-rendszer kiépülésében?
Boross Péter csak 1993-ban lépett be az MDF-be. Ekkor lett kormányfő. Előtte belügyminiszter volt.
A miniszterséghez nem kellett a párttagság. Boross nem volt igazi MDF-es.

Kik az igazi MDF-esek?
Azok, akik ’90 előtt léptek be. És azok az „antallisták”, akik az MDF-ből kiválva 1996-ban velem együtt létrehozták a Magyar Demokrata Néppártot, az MDNP-t. Nagyon drukkoltunk, hogy a Fidesz 1998-ban nyerje meg a választásokat. A Fidesz győzött ugyan, de helyettünk a Lezsák Sándor-vezette MDF-fel lépett koalícióra. Ettől függetlenül bíztunk Orbán Viktorban, aki 2002-ig más ember volt. Mindenkit személyes felelősség terhel, aki látta, hogy Orbán rossz irányba fordul, de asszisztált ehhez, és máig kitart mellette. Az, amit a mai Fidesz képvisel, teljesen ellentétes a rendszerváltozás szellemiségével, céljaival, módszereivel. Semmiképpen sem tudtam volna elképzelni például, hogy a parlament egy mindenre rábólintó intézménnyé válhat, amilyen Kádár idején volt.

Döntően konzervatív személyiségek – olyanok, akik már nyíltan szembefordultak a Fidesszel – nemrég mozgalmat indítottak Felelős Értelmiség néven. Az alakuló ülésen ön is felszólalt. Mit akarnak elérni?
Próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy az ország érdekében radikális változásra van szükség. Rengeteg a különbség a két korszak között, de a Felelős Értelmiség fórumán úgy éreztem magam, mintha újra a nyolcvanas évek végén volnánk. Ahogy az MDF létrehozásakor sem hittük, hogy meg tudjuk változtatni a rendszert, most sem hisszük, hogy küszöbön a kormányváltás. Elsődleges célunk az EU-ellenes hangulatkeltés, propaganda leállítása. Hamis állítás, hogy „Brüsszel”, Európa nyugati fele Magyarország rosszakarója, vesztére tör. Magyarország is az Európai Unió része és haszonélvezője. Az EU, annak néppárti vezetése ellen a Fidesz kampányokat szervezett, és olyan nemzeti konzultációkat indított, amelyeknek a bugyuta kérdéseire csak egyféle választ lehetett adni. Szeretnénk világosan megmutatni: nem nyugszunk bele, hogy hülyének nézzék a magyar társadalmat, és a Nyugat helyett ismét a Kelet felé fordítsák.
Szerző